Az Oroszország és Ukrajna között jelenleg fennálló háborús helyzet a pénz- és az árupiacokon fejti ki azonnali hatását, ami mellett fokozatosan erősödik a reálgazdasági csatorna szerepe – olvasható az MNB friss inflációs jelentésének keretes anyagában. Számszerűsíteni egyelőre nehéz a negatív hatásokat, de a jegybank igyekezett bemutatni, milyen csatornákon keresztül jelenhet meg a háború a magyar gazdaságban.
Az infláció az elmúlt egy évben több sokkot is kapott, ami miatt a csökkenésére csak az év második felétől lehet számítani - derül ki a jegybank ma közzétett Inflációs jelentéséből. A gazdasági növekedés a korábban vártnál jóval kisebb lesz (2,5-4,5%), amiben egyaránt szerepet játszik a lakossági fogyasztás, a beruházás és az export alacsonyabb dinamikája. A jegybank szerint ugyanakkor a gazdasági fundamentumok stabilak maradnak, a külső egyensúly gyorsan helyreáll, a magas beruházási ráta pedig hosszabb távon újra magasabb gazdasági növekedéshez vezet.
Larry Fink, a BlackRock vezérigazgatója a befektetőknek írt éves levelében arra hívja fel a figyelmet, hogy az orosz-ukrán háború a több évtizede tartó globalizáció végét hozza el, ezzel párhuzamosan pedig jelentős lesz az inflációs nyomás a világban – számol be a hírről a Financial Times.
Egekben az energia ára, aminek erőteljes következményei lehetnek a magyar gazdaságra. A drága energia nemcsak az inflációba gyűrűzik ugyanis be, de nyomás alá helyezi a forint árfolyamát, kiszívja a megtermelt jövedelmet a gazdaságból és még a növekedési kilátásainkat is beárnyékolja. Mi várható tehát a forint árfolyamától, mekkora jövedelmet szív ki a drága energia a gazdaságból a különböző forgatókönyvek esetén, és hogyan tudnának segíteni az akadozó EU-pénzek ennek a feszült helyzetnek az enyhítésében? – Ezekről és sok más izgalmas gazdasági kérdésről beszélgetett Orosz Márton, a Portfolio Heti Podcastjének házigazdája Madár Istvánnal, a Portfolio makrogazdasági rovatának vezető elemzőjével és Weinhardt Attilával, a makro rovat elemzőjével.
Adó- és illetékcsökkentéseket jelentett be szerdán Rishi Sunak brit pénzügyminiszter a gyorsuló infláció és az ukrajnai háborúból eredő negatív gazdasági hatások enyhítése végett.
Vlagyimir Putyin akár úgy is bevonulhatott volna a történelembe, mint egy olyan diktátor, aki országában egy hazugságokra épített világot kialakítva létrehozott egy stabil, közepes jövedelmű gazdaságot. Hangozzon bármilyen furcsán, nem kis teljesítmény egy elnyomó rezsimtől, hogy ilyen szépen elvegetálnak a „közepes jövedelem csapdájában” nagyobb megrázkódtatások nélkül. Ehelyett Ukrajna lerohanásával Putyin a XX. század diktátoraihoz csatlakozik, aki most népét gazdasági, politikai és társadalmi értelemben is a harmadik világ szegénységének és kilátástalanságának útjára vitte.
A német kormány úgy tervezi a költségvetési kiadásait, hogy elkerülje a magas inflációval és alacsony növekedéssel járó stagfláció tartós megjelenését - mondta Christian Lindner pénzügyminiszter kedden.
A koronavírus-válság okozta gazdasági zavarok még el sem múltak, amikor újabb sokk érte a világgazdaságot az orosz-ukrán háborúval. A fő csapás az energiaárak újabb lökésszerű emelkedésével érkezett, de a közvetlen kereskedelmi kapcsolatok széthullása, az ellátási láncok körüli bizonytalanság, az egyéb nyersanyagok drágulása, illetve a nyersanyaghiány kockázata egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy a magyar gazdaság idei kilátásai gyökeresen megváltoztak. Pontokba szedve tekintjük át a képet.
Londoni pénzügyi elemzők értékelései szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a keddi kamatdöntő ülésen világossá tette, hogy monetáris politikáját továbbra is az infláció megfékezésére összpontosítja.
A túl magas infláció a legnagyobb kockázat az amerikai gazdaság szempontjából, és ez csak rosszabb lesz az orosz-ukrán háborúval – mondta a Reuters tudósítása szerint Mary Daly, a San Francisco-i Fed elnöke. Az amerikai jegybank döntéshozója szerint az infláció letörésére magasabb kamatok kellenek.
Miközben megérkezett a Magyar Nemzeti Bank friss inflációs előrejelzése a 2022-es évre, a Pénzügyminisztérium is közleményt adott ki kedd délután. Ebből kiderül, hogy a kormány készül a nyugdíjak idei pótlólagos emelésére is.
A várakozásoknak megfelelően 100 bázisponttal 4,4%-ra emelte az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa, illetve ezzel párhuzamosan 7,4%-ra nő a kamatfolyosó felső széle. A döntést követően Virág Barnabás további inflációs és növekedési kockázatokról beszélt az orosz-ukrán háború kapcsán.
14 órakor a jegybank bejelentette, hogy a monetáris tanács ülésén 100 bázisponttal emelte az alapkamatot. A döntéshez fűzött, 15 órakor megjelent indoklásában a jegybank a korábbinál jóval pesszimistább gazdasági képet vázolt fel, jelentős inflációs megugrással, fékező gazdasággal. Az MNB értékelése szerint "a tartós negatív kínálati hatások miatt emelkedő másodkörös inflációs kockázatok kezelése érdekében a szigorúbb monetáris kondíciók hosszabb ideig történő fenntartása indokolt."
A keddi kamatdöntés után közzétette inflációs jelentésének két főbb előrejelzését is a Magyar Nemzeti Bank és ebből derült ki, hogy durván megemelte inflációs és jócskán csökkentette a gazdasági növekedési előrejelzését a jegybanki stáb.
Az MNB Monetáris Tanácsa 100 bázisponttal 4,4%-ra emelte az alapkamatot, illetve hasonló mértékben tolta feljebb a kamatfolyosót is – jelentette be a jegybank kedd délután. Hamarosan érkeznek a friss gazdasági előrejelzések, a közlemény, illetve Virág Barnabás háttérbeszélgetése.
Akár komoly ütést is bevihet a magyar gazdaságnak az orosz-ukrán háború 2022-ben, egyre több elemző módosítja jelentősen előrejelzéseit. A fegyveres konfliktus szinte biztosan magasabb inflációhoz és alacsonyabb gazdasági növekedéshez vezet majd, utóbbi akár komoly fékezést is jelenthet a tavalyi 7 százalékos bővülés után. Két friss előrejelzés szerint akár 3% környékére is lassulhat a gazdaság, ami akár recessziós kockázatot is jelenthet, hiszen az év eleje még jól sikerült. A bizonytalanság azonban óriási: az óvatosabb elemzők még alig húzták lejjebb a prognózisaikat, és ha nekik lesz igazuk, akkor lehet akár egész jó éve is a magyar gazdaságnak.
Az amerikai jegybanknak határozottan kell lépnie, hogy letörje a túlságosan megemelkedett inflációt, és ehhez akár a szokásosnál nagyobb mértékű kamatemelésre is szükség lehet - mondta a Reuters szerint Jerome Powell Fed-elnök hétfőn.
Az Európai Központi Bank nem halaszthatja el a kamatemelést, ha az inflációs helyzet megköveteli, és az emelésre már 2022-ben is sor kerülhet - mondta Joachim Nagel, az EKB Kormányzótanácsának tagja.
A befektetők szempontjából kiemelt fontossággal bír az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed, amely múlt héten elindította az új kamatemelési ciklust az infláció megfékezése miatt. Sok elemzőt aggaszt azonban, hogy a Fed egy esetlegesen lassuló gazdaságban szigoríthat, és utóbbi teóriát támasztja alá a Morgan Stanley legutóbbi elemzése. A bank elemzői elsősorban egy házon belüli ciklusindikátorra építették fel az elemzést, melynek rövid lényege, hogy a mostani gazdasági ciklus szokatlanul rövid lehet, hamarosan tetőzhet, és 5-10 hónap múlva visszaesés jöhet. Ennek megfelelően inkább defenzív részvényeket ajánl a következő időszakra a bank.
Igaz, hogy március 15. miatt rövid hét volt a múlt heti, de sose volt még ilyen alacsony a MÁP+ heti jegyzése: összesen 5,7 milliárd forintért vettek a papírból a magyarok.
Nem sikerült jól a központosítás.
Integrálnák a mesterséges intelligenciát az operációs rendszerbe.
Erre a hírre nem lehet azt mondani, hogy megszoktuk!
A következő napok azonban nyugodtak lesznek.
Egyebek mellett erről volt szó a pénteki Checklistben.
Erről és osztrák állampapírokról is szó volt a csütörtöki Checklistben.
Milyen árfolyamra készüljünk idén?
