Augusztusban az ipari termelés volumene 6,8%-kal emelkedett az előző hónaphoz képest. Ezzel a szektor folytatta a koronavírus válságban elszenvedett nagy teljesítménycsökkenésének ledolgozását.
Jelentős mértékben, a várakozásokat jócskán meghaladva nőttek az ipari megrendelések Németországban augusztusban. A tavalyi szinttől már csak 2,2%-kal maradtak el a megrendelések.
Idén eddig a legnagyobb mértékben nőtt az ipari termelés Kínában augusztusban, miközben az ország kiskereskedelmi forgalma a koronavírus-járvány óta először bővült a múlt hónapban.
Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás júniusban 17,1%-kal nőtt - jelentette a KSH a mai részletes ipari jelentésében. Az adat megegyezik a múlt heti előzetes értékkel, és azt jelenti, hogy a szektor a koronavírus-válságban elszenvedett visszaesés bő felét júniusra már visszadolgozta.
Az elemzők által várt szinthez képest nagyobb mértékben nőtt az ipari termelés júniusban májushoz képest. Az előző év azonos időszakához képest azonban még mindig két számjegyű a visszaesés.
Az ipar teljesítménye júniusban a Központ Statisztikai Hivatal előzetes becslése szerint 17,1%-kal növekedett az előző hónaphoz képest. Vagyis a koronavírus-válság miatti mélypont után júniusban gyorsult a kilábalás a szektorban.
Egyelőre mindenki a minél gyorsabb kilábalásban bízik világszerte, és néhány elemző szerint a jelenlegi válságnak akár a nyertese is lehet Kelet-Közép-Európa és Magyarország. Rövidtávon a turizmusnak való kisebb kitettségünknek örülhetünk, hosszabb távon pedig olyan folyamatok indulhatnak el a világban, melyekből jó helyzetben jöhet ki a régiónk.
A várt 15% helyett „csak” 12,4%-kal ugrott májusban áprilishoz képest az ipari termelés az eurózónában, ami kevésbé erős gazdasági kilábalást tükröz a márciusi-áprilisi zuhanás után. Biztató azonban, hogy a növekedés nagy részét a tartós cikkek, mint például a gépjárművek és hűtőszekrények termelése húzta felfelé, azaz a válság alatt is látnak fogyasztói keresletet a szektor szereplői.
Az előzetes adatokkal összhangban az áprilisi 36,6% után májusban 27,6%-kal zuhant az ipari termelés volumene év/év alapon munkanaphatástól megtisztítva, és bár havi alapon már látszott az élénkülés (15,6%-os ugrás), de a KSH most közzétett új megrendelésekre és rendelésállományra vonatkozó adatai egyelőre nem sok biztatót mutatnak. A járműgyártásban például az egy évvel ezelőttihez képest 65%-kal alacsonyabb az új megrendelések értéke (az exportrendeléseké 69%-kal), a rendelésállomány így 6,6%-kal alacsonyabb a tavaly májusinál; az összes kiemelt ágazat új megrendelése pedig 38,1%-kal marad el az egy évvel ezelőttinél, így a rendelésállomány 8,5%-kal kisebb.
Májusban 27,6%-kal maradt el az ipari termelés volumene az előző év azonos időszakában mért szinttől (munkanaphatástól megtisztítva), vagyis a koronavírus-járvány hatása még ebben a hónapban is erőteljes volt. A legrosszabb hónap az április volt, amikor 36,6%-kal zuhant a termelés. Az ipari adatok azt mutatják, hogy a május már jobban alakult, azonban a kilábalás nem lesz kifejezetten gyors.
Az elemzői várakozásokból kissé elmaradt az ipari termelés volumene májusban. Az előző hónaphoz képest 7,8% volt a növekedés, amely önmagában ugyan magas, de éves szinten még így is 19,3%-al maradt el a német ipar tavaly májustól. Az elemzők 11,1%-os visszaesést vártak.
Debrecenben építi fel közép- és kelet-európai gyártóüzemét a svájci központú Sensirion - jelentette be a beruházás hétfői sajtótájékoztatóján Budapesten a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára. A cég elektronikai eszközök, elsősorban érzékelők gyártásában utazik.
Igen lassú gazdasági kilábalásra számít Sinkó Ottó, a Videoton társ-vezérigazgatója, ráadásul komoly bizonytalanságot jelent a valószínű második hulláma a járványnak. Szerinte a magyar ipar májusban is nagyon gyengén teljesített, és csak a harmadik-negyedik negyedévben lehet némileg kedvezőbb helyzetre számítani. A legnagyobb magyar magántulajdonban lévő ipari vállalatcsoport a válságban elveszíti az utóbbi 2-3 év növekedését, de szerinte az egész feldolgozóiparban hasonló csökkenés lesz. Sinkó szerint a koronavírus-járványnak a második hulláma jönni fog, de már nem lesz olyan pusztító, mint az első volt, hiszen az országok fel vannak rá készülve és egyes gyógyszeres kezelések biztatóak. Ez segíthet elkerülni a gazdaság újbóli lezárását és a negyedik negyedéves durva recessziót. Sinkó szerint az EU-nak az iparra kihegyezett átfogó, közös megoldáson kellene törnie a fejét, hogy valóban szembe tudjon nézni a jelenlegi krízissel. Úgy véli, Kína szerepe csökkenhet, ezt kellene kihasználnunk.
Elképesztő mértékben, 30,5%-kal zuhant az ipari termelés Magyarországon áprilisban az előző hónaphoz képest. A koronavírus-járvány időszakában akkora zuhanást láthattunk, amekkorára a 2008-2009-es világgazdasági válság legsúlyosabb időszakában sem volt példa.
Németországban a feldolgozóipari megrendelések alakulását igen komolyan befolyásolták a koronavírus-járvány gazdasági következményei, az ágazati rendelésállomány a vártnál jóval nagyobb mértékben esett áprilisban.
Több termelési mutató szerint a kínai gazdaság a V-alakú beszakadás, majd visszapattanás mintáját követi, ez pedig biztatóan hangzik a világ többi részének, amelyek még csak mostanában kezdtek újranyitni a koronavírus miatti lezárásokból. Számos egyéb mutató, például a lakossági fogyasztás, belföldi turizmus adatai viszont azt jelzik: egyáltalán nem állt még vissza a normális (?) kerékvágásba az élet Kínában sem, így ez inkább a lassú kilábalás felé mutat. Mivel Európában és Amerikában teljes országok, országrészek voltak csaknem két hónapig szigorú lezárás alatt, míg Kínában inkább tartományonként igyekeztek kezelni a helyzetet, mindez a kínainál súlyosabb és egyúttal elhúzódóbb válság felé mutat például az EU-ban.
A német kereskedelmi és iparkamarák szervezete, a DIHK a kormány által jelzettnél nagyobb, legalább tíz százalékos GDP-csökkenésre számít az idén Németországban.
Itt egy újabb soha nem látott visszaesés a gazdaságban: márciusban a valaha regisztrált legnagyobb havi mértékben csökkent az euróövezet ipari termelése az Eurostat közlése szerint.
Az előzetes adatközlés szerint márciusban az ipari termelés volumene 10,4%-kal múlta alul az előző havi szintet. A munkanaphatástól megtisztított adatok alapján az egy évvel korábbihoz képest 10%-os a visszaesés.
Áprilisban 33,6 ponton állt a magyar feldolgozóipar beszerzésimenedzserindexe (bmi). Az adat alig jelent javulást a márciusi történelmi mélyponthoz képest (29,1).