Az uniós klímavédelmi célok teljesítése érdekében az elektromos autóértékesítések jelentősen nőni fognak a következő években, azokhoz pedig nélkülözhetetlenek az akkumulátorok, „így évtizedekre bebiztosítjuk a magyar járműipar fejlődését és a nemzetgazdaságban betöltött szerepét” a nagy akkumulátor gyárak ide vonzásával – mutatott rá a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Joó István. A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) vezérigazgatója egyúttal azt a kormányzati elvárást is megfogalmazta, hogy „a beruházások a legszigorúbb környezetvédelmi normákat betartva valósuljanak meg”. Elárulta, hogy a dühös lakossági reakciók mellett sem érzékelte a debreceni CATL gyár kínai tulajdonosánál az elbizonytalanodást; és úgy látja: „a kínai beruházó elkötelezett, hogy a magyar törvényeket minden szempontból betartsa.” Joó István meglátása szerint egyelőre nincs hatása a magyar befektetésösztönzési eredményekre a geopolitikai blokkosodás veszélyeinek, illetve az uniós jogállamisági vitáknak sem. A vezérigazgató a lapunknak adott interjúban jelentette be az egyedi kormánydöntési rendszer (EKD) átalakítását és részleteit, így például azt, hogy az eddigi 25% helyett a beruházási volumen 50%-áig lesznek elszámolhatók a megújuló energia termeléséhez kapcsolódó költségek. A növekvő országos villamos energia igények kapcsán rámutatott: ez a lépés "arról szól, hogy akik a saját energiaellátásuk érdekében szeretnének valamilyen kapacitást létrehozni, azt tudjuk támogatni."
Egy négypilléres, átfogó kezdeményezést mutatott be ma Brüsszeben az Európai Bizottság elnöke, amely finanszírozási és szabályozási oldalról is meg akarja támogatni a nettó zéró kibocsátásra törekvő ipari tevékenységeket azért, hogy azok versenyképesek legyenek, illetve a cégek ne települjenek át például az Egyesült Államokba az ott nemrég meghirdetett támogatási program és az alacsonyabb energiaárak hatására.
Legkésőbb 2025-ben ismét lesz magyar űrhajós - jelentette be a közösségi oldalán pénteken a külgazdasági és külügyminiszter.
A járvány tanulságairól, az ipari adatok jelentőségéről, a szabályozás és a „soft law” lehetőségeiről is beszélt a Politico „Élő brüsszeli történet” sorozatának szeptember elsejei rendezvényén Thierry Breton, az EU belső piaci biztosa (lásd fenti képünkön). A döntéshozó a kinevezése első száz napjában sok mindenen dolgozott, így például az ipari stratégiához kapcsolódóan nemsokára megjelenik az Európai Bizottság akcióterve. „Várjuk meg, míg ez kész lesz”, válaszolta a részleteket firtató kérdésre, de azért a beszélgetésből sok minden kiderült - írja Szabó S. László uniós szakértő, aki az izgalmas beszélgetés internetes közvetítése nyomán küldött egy összefoglalót a szerkesztőségünknek az elhangzottakról. Az alábbiakban az ő írását közöljük.
Több mint 100 milliárd forintnyi EU-pénz sorsáról, felhasználásának alapvető irányairól döntött egyik új határozatában a kormány, amelyekkel az Irinyi Terv iparfejlesztési stratégia előrehaladását igyekszik biztosítani. Az egyik döntése szerint 8 milliárd forintnyi gazdaságfejlesztési EU-támogatást kell elkülöníteni egy kockázati tőkealap felállítására, másik döntése szerint pedig a régi uniós ciklus visszaáramló forrásaiból kell kidolgozni a kkv-k gazdaságfejlesztési programjait. Utóbbi nagyon hajaz arra a kkv-k feltőkésítését, fejlesztését célzó állami programra, amelyet nyár elején Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője már megpendített. Reméljük, a most zajló új Kormányinfo alapján ebben a témában is tisztábban láthatunk:
Hétfőn jelentős gyengüléssel kezdett a forint, az amerikai inflációs adat hozott valami mozgást.
A háború kezdete óta nem találkozott az ukrán és az orosz vezető.
Közelít a határidő, nagyon fel kell gyorsítani a kifizetéseket.
Nagy a csend arról, mi lesz csütörtökön.
Az OTP lehet a nap nyertese?
Nagyon gyorsan döntött a konklávé.
Egyre több befektető figyelmét vonzza az agrárium, ami a bizonytalan piaci környezetben az egyik legstabilabb növekedési pályát kínálhatja.
