A foglalkoztatottság kitartó növekedésének és az erőteljes béremelkedésnek köszönhetően rendkívül szépen alakulnak a bérekhez kapcsolódó állami bevételek idén. Mindezt most egyetlen ábrán bemutatjuk.
Úgy tűnik, mégsem hozza előbbre a kormány a szociális hozzájárulási adó (szochó) jövő júliusban esedékes 2 százalékpontos csökkentését - írja az mfor.hu Gulyás Gergelyre hivatkozva. A munkaadók a kormányzati jelzések miatt számítottak a korábbi tehercsökkentésre, így valószínűleg a minimálbér-emelési tárgyalások is döcögve fognak haladni.
A tavalyi és idei gyors minimálbér emelés kigazdálkodási nehézségei miatt kormányzati segítséget kérnek a vállalkozói érdekképviseletek a kistelepülésen működő cégek javára - mutat rá körképében a Magyar Idők. A választásokig már biztosan nem lesz semmi a követelésekből.
Lényeges változások léptek életbe ma a hazai adózásban és nemcsak azért, mert több fontos adókulcs is változik. Elég csak az adózás rendjéről szóló törvény módosítására gondolni, de az online számlázás élesítése még fontosabb mérföldkőnek számít, a NAV életében is.
Az Országgyűlés elfogadta a szociális hozzájárulási adó csökkentéséről és a kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amelyet képviselői önálló indítványként nyújtott be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Cseresnyés Péter államtitkár. A jogszabályt 155 igen és 27 nem szavazattal fogadta el a parlament.
Az elmúlt hetek és hónapok jól felvezetett adócsökkentési kommunikációját követően konkrét javaslattal állt elő Domokos László, az Állami Számvevőszék. Vélhetően a kormánypártok sem fognak az ötlet elől elugrani.
Számos előremutató változásnak lehetünk tanúi jelenleg a magyar adórendszer átalakítása és az elektronikus közigazgatás fejlesztésében Magyarországon. Úgy tűnik, hogy a kormányzat a korábbi ciklusok gyakorlatához képest sokkal érzékenyebb a különféle szereplők javaslataira. Elég, ha csak a számlázó programok elektronikus NAV kapcsolatára vagy a járulékcsökkentésre gondolnunk. Milyen további változások jelenthetnek még segítséget a vállalkozások mindennapi adminisztrációjában?
A levegőben lóg a tervezettnél nagyobb járulékcsökkentés jövőre, mivel valószínűleg a kormány nem aggódik a költségvetési folyamatok miatt. A munkáltatók nyertesei lehetnek a lépésnek, több ezer forint üti a markukat.
Ahogyan azt az elmúlt hetekben rendszeresen előrevetítettük: jól áll a költségvetés, egészen annyira, hogy új, lazító intézkedések is beleférnek, várhatóan 2018-ban. Ennek fényében nem meglepő a Magyar Idők pénteki értesülése, miszerint a kormány októberben felülvizsgálja a bérmegállapodást, a jövőre ígért 2-2,5%-os járulékcsökkentésnél nagyobb, akár 4 százalékpontos mérséklés is jöhet. A lap cikke szerint az sem kizárt, hogy a munkavállalók által fizetett elvonások mérséklése is napirendre kerül, ráadásul a minimálbér és a garantált bérminimum is nagyobb mértékben emelkedhet.
A Magyar Közlöny csütörtöki számában megjelent kormányhatározat a legjobb bizonyíték arra, mennyire jó állapotban van az idei költségvetés. A kormány egy szempillantás alatt bátran költött el 46 milliárd forintot.
A korábbi várakozásoknál jóval gyorsabban növekednek idén a fizetések a versenyszférában, az első félévben már több mint 11 százalékkal magasabban járt a bruttó átlagbér, mint tavaly ugyanakkor. Az OTP elemzői szerint nemcsak a drasztikus minimálbér-emelésnek, hanem a munkaerőhiány miatt kialakult bérnyomásnak is köszönhető mindez. Ugyanakkor árnyoldala is van a gyors bérnövekedésnek: a munkaerőköltség szintje látványosan eltávolodott a termelékenységétől.
A tavaly novemberi bérmegállapodásban foglaltakon felül további munkaadói járulékcsökkentésre tesz javaslatot a munkáltatói oldal ősszel - írja a kormányközeli Magyar Idők.
Egyre több helyről és egyre gyakrabban lehet azt hallani, hogy a kormány nagy dolgokra készül a családtámogatás rendszerében, a demográfiai trendek miatt. A fantázia szárnyalhat a választásokhoz közeledve, azonban a lehetőségeknek a költségvetési mozgástér korlátokat szabhat.
Egy héttel a nagy esemény előtt már elkezdték megszellőztetni a kormány legújabb terveit. Nem kizárt, hogy napirendre kerül a közeljövőben a bérmegállapodás, legalábbis a munkaadói oldal nagyon szeretné.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint nem kizárt, hogy a kormány nyitott további járulékcsökkentésre, így a tavalyi bérmegállapodást újra lehetne nyitni és egy nagyobb lépésben gondolkozni.
A 15, illetve 25 százalékos idei kötelező minimálbér-emelések, az ebből következő bértorlódás és a folyamatosan fokozódó munkaerőhiány idén a legtöbb munkaadót látványos béremelésekre kényszeríti, így az átlagbér eddig nem látott mértékben lódulhat meg. A fizetések gyors emelkedésének pedig több következménye is lehet, akár jelentősen drágulhat is az élet Magyarországon. A saját munkahelyeden, iparágadban is érzékeled, hogy korábban nem jellemző ütemben emelik a fizetéseket? Írd meg nekünk!
Megállapodott a 2017-es bérekről a SPAR Magyarország és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ), amelynek eredményeképp a vállalat valamennyi munkavállalója magasabb fizetést kap az idei évtől. A béremelést a SPAR nagyobb részben saját forrás felhasználásával, kisebb részben a járulékcsökkentés segítségével finanszírozza.
A novemberben megkötött országos bérpaktum értelmében 2017-ben és 2018-ban összesen legalább 7 százalékponttal csökken a munkáltatói járulék kulcsa Magyarországon, azonban a bérköltségre rakodó állami elvonások aránya, közgazdasági nevén az adóék, így is az élbolyban marad Európában. Sőt, a szegények egyedülállóan erőteljes adóztatása miatt az alacsony jövedelműek terhelése a harmadik legmagasabb maradhat Európában.
A kormánynak múlt héten sikerült megállapodnia a munkavállalók és a munkáltatók érdekképviseleteivel a minimálbér-emelésről és a járulékcsökkentésről, és ahogyan Varga Mihály mondta: elmentek a falig. Mit jelent mindez a dolgozóknak és a munkáltatóknak? És mit üzen a közmunkásoknak? Kiszámoltuk.