Váratlanul megemelte az alapkamatot Szingapúr csütörtökön – írja a CNBC. A gazdaság kirobbanó formában van, a harmadik negyedévben 6,5 százalékkal növekedett, jórészt ez indokolta a lépést.
Egyelőre nem látható érdemi kamatemelkedés a személyi kölcsönök piacán, így – a tavalyi THM-plafon időszakát nem számítva – rekordalacsony költséggel lehet ilyen hitelhez jutni ma is Magyarországon. A jelenség legfontosabb oka az lehet, hogy még messze jár a bankok többsége a járvány előtti kihelyezési csúcstól, és nem akarnak a drágítással piacot veszteni. A Pénzcentrum kalkulátora segítségével összegyűjtöttük a legjobb banki ajánlatokat.
Péntek reggel közli a KSH a szeptemberi inflációs adatot, a kérdés csak az, hogy már most a júniusi 5,3 százaléknál magasabb áremelkedési ütemet látunk majd, vagy az csak a következő hónapokban jön. A Portfolio által megkérdezett elemzők szerint jó esély van rá, hogy új kilencéves csúcsra emelkedett az áremelkedési ütem, az év végéig pedig akár még 6% feletti értéket is láthatunk.
Október 1-től ismét elérhető a szabad felhasználású, kamatmentes Diákhitel Plusz. Az újbóli bevezetés utáni hétvégén több, mint 1000 hallgató igényelte a félmillió forintos hitelt. A legnépszerűbb diákhitelt 2020 májusa óta már több mint 40 ezren igényelték – áll a Diákhitel közleményében.
Egy hónapja még azt írhattuk, hogy augusztusban a világ legnagyobb erősödést produkáló devizája volt a forint. Szeptemberben aztán meglett ennek a böjtje is, csak a török líra gyengült nagyobbat a dollárral szemben azt követően, hogy meglepetésre kamatot vágtak. Ezzel szemben az MNB folyamatosan szigorít, de a jelek szerint ez sem elég a forint gyengülésének megfékezéséhez.
Már eleve 50 bázispontos, tehát 1997 óta a legnagyobb kamatemelést várta a piac a cseh jegybanktól mára, de végül az intézmény még ennél is markánsabb, 75 bázispontos emelést hajtott végre, így az irányadó kéthetes betéti ráta 1,5%-ra ugrott, gyakorlatilag megduplázódott.
Lakáshitelesek tömegei számára sorsdöntő BUBOR-adatok láttak ma napvilágot: az MNB monetáris szigorítása révén 6,5 éve nem látott szintre emelkedtek a bankközi kamatok Magyarországon. A gyakran változó kamatozású lakáshitellel rendelkezők vannak a leginkább kitéve ennek, egy 10 milliós tartozás esetében az októberi törlesztőrészlet 3-6 ezer forinttal is magasabb lehet az előzőnél, és számításaink szerint 10%-os emelkedés sem elképzelhetetlen.
Hétfőn váratlanul bejelentette Robert Kaplan és Eric Rosengren, hogy két héten belül önként távoznak a Fed Nyíltpiaci Bizottságából (FOMC). A döntéshozók az utóbbi hetekben komoly botrányba keveredtek amiatt, hogy részvényekkel kereskedtek, a szakértők inkább a héják közé sorolták mindkettőjüket.
Majdnem ötéves mélypontra esett a forint elleni külföldi spekulatív pozíciók állománya, ennek ellenére a magyar deviza nem tud erősödni, sőt hathetes mélypontra esett az euróval szemben. Úgy tűnik, hogy a befektetők számára csalódás lehet a keddi 15 bázispontos kamatemelés, a jegybank ugyanis úgy csökkentette felére a szigorítás ütemét, hogy közben a korábbinál magasabb inflációval és továbbra is felfelé mutató kockázatokkal számol.
Az előzetes várakozásoknál sokkal kisebb mértékben, 15 bázisponttal emelte az alapkamatot kedden az MNB Monetáris Tanácsa. A döntést követően ugyanakkor a forint likviditás jelentős szűkítését jelentette be Virág Barnabás, illetve folytatják az állampapír-vásárlások leépítését.
A következő hónapokban még 5% feletti infláció várható és az inflációs kilátásokat felfelé mutató kockázatok övezik, ezért indokolt a kamatemelési sorozat folytatása, de mivel 2022 elejétől majd lassul az infláció, illetve a koronavírus-járvány negyedik hulláma is fékezheti a gazdaságot, ezért mindez „a kamatemelési ciklus havi ütemű, kisebb lépésközzel történő folytatását indokolja” – lényegében ezzel magyarázta meg az MNB Monetáris Tanácsa, hogy az eddig megszokott 30 bázispontosról miért fékezte 15 bázispontosra a kamatemelés ütemét. A "felező" döntés mögött azonban két további lépés is meghúzódik, amelyek a forintpiaci likviditás szűkítésén keresztül a forint árfolyamára és így az inflációs kilátásokra is hatnak.
Az eddigi ütemet jelentősen lassítva folytatja kamatemelési ciklusát az MNB, a Monetáris Tanács kedden újabb 15 bázisponttal 1,65%-ra emelte az alapkamatot. Délután érkezik a jegybank friss előrejelzése, közleménye, illetve háttérbeszélgetést tart a döntésről Virág Barnabás alelnök.
Felülvizsgálja eddigi kamatemelési ciklusát a Monetáris Tanács kedden, azonban a Portfolio által megkérdezett szakértők többsége szerint marad az eddigi 30 bázispontos szigorítási ütem. A szeptemberi döntéssel együtt új inflációs előrejelzés is érkezik, vagyis a jegybanki kommunikációra is érdemes lesz figyelni. A friss információk akár a forint sorsát is meghatározhatják a következő hetekre.
A szeptemberi inflációs jelentésünk mérföldkő lesz a megkezdett szigorítási folyamatban – mondta a Világgazdaságnak adott interjúban Virág Barnabás, az MNB alelnöke. A jegybank vezetője jórészt a korábbi szavakat ismételte meg, melyek szerint elkötelezettek az infláció letörésére, ugyanakkor szerinte hiba lenne csak átmenetinek tekinteni a folyamatot.
Érezhetően gyengült szerdán a forint az euróval szemben, visszaemelkedett 350 fölé a jegyzés. Ennek megint a likviditással kapcsolatos piaci feszültségek voltak a fő okai. Erre reagálva az MNB jelezte a piaci szereplőknek, hogy kész a szükséges eurólikviditást rendelkezésre bocsátani – olvasható a Commerzbank csütörtök reggeli anyagában. A bank szakembere szerint a befektetők most a két hét múlva esedékes szeptemberi kamatdöntésre fókuszálnak, árgus szemekkel lesik, mit reagál a jegybank az infláció ismételt emelkedésére.
Hosszú ideig eseménytelen volt a magyar állampapírpiac, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) folyamatos aukciókkal biztosította a szükséges finanszírozást, miközben az MNB eszközvásárlási programja támogatta a hozamok kordában tartását. Az utóbbi hetekben azonban valami megváltozott, sorra jöttek a „sikertelen” aukciók, amikor a tervezettnél kevesebbet adott el az adósságkezelő, a hozamok pedig nagyot ugrottak. Aggódni nem kell, egyszerűen csak az elmúlt évek mesterségesen kordában tartott piacára hirtelen köszönt rá a realitás, valószínűleg néhány hét után magasabb szinten stabilizálódnak majd a hozamok.
Gyakorlatilag stagnálhatott az infláció augusztusban, a Portfolio által megkérdezett szakértők az előző havi 4,6%-os után 4,7%-os áremelkedési ütemre számítanak. Korai azonban még fellélegezni, novemberre az elemzők többsége újabb kilencéves csúcsot vár az inflációban, vagyis csak átmeneti a megnyugvás. A nagy kérdés, hogy 2022-ben milyen gyors lehet a csökkenés, mikor térhet vissza a jegybanki célsávba az éves ráta.
A Pénzcentrum kalkulátora alapján február óta tart a drágulás a hazai lakáshiteleknél, és erre csak rátett egy lapáttal az MNB júniusban elindult kamatemelési ciklusa. A teljes visszafizetendő összegben már 603-671 ezer forintos emelkedést látunk február óta egy újonnan felvehető tipikus, 20 éves, 10 milliós lakáshitel esetében. (A már felvett lakáshitelekre gyakorolt jelentős hatásról itt írtunk.) A személyi kölcsönöknek viszont alig kottyant meg eddig a hozamkörnyezet emelkedése.
Az egész világ legjobb teljesítményét produkálta augusztusban a forint, elsősorban az MNB kamatemeléseinek köszönhetően fordult élesen a hangulat a magyar deviza piacán. Ráadásul ritkán látunk tőle ilyet, az elmúlt tíz évben csak ötször volt jobb hónapja a forintnak. De meddig tarthat ki ez a tendencia? 350 alatt van még tér az erősödésre?
A globális inflációs trendek alapján az elmúlt harminc év viszonylag nyugodt volt a jegybankok számára, amióta bevezették az inflációs célkövetés rendszerét, azóta nem kerültek komoly kihívás elé. Egyelőre most is kitartanak amellett a világ nagy jegybankjai, hogy csak átmeneti lehet az infláció megugrása, azonban egyre több az arra utaló jel, hogy akár tartós fordulatot is hozhat a mostani időszak és ismét jöhet a magasabb infláció kora.