Akár már májusban tetőzhetett az áremelkedési ütem Magyarországon, legalábbis a Portfolio által megkérdezett szakemberek a júniusi csökkenés után nem számítanak további emelkedésre az inflációban. Ez pedig az MNB számára is jó hír lehet, hiszen visszaigazolhatja a jegybank laza politikájának a helyességét.
Sok kritika érte Jerome Powell Fed-elnököt szerdán a kamatcsökkentés után. A jegybank első embere patikamérlegen próbálta adagolni szavait, ami nem mindig sikerült, a sajtótájékoztató alatt sokszor tanácstalannak tűnt. Természetesen a karikaturisták sem tétlenkedtek, elsősorban a jegybank függetlenségét figurázták ki.
2008 decembere óta először csökkentette az alapkamatot szerdán a Fed, de további lazításra nem tett utalást.
Fontosabb részletek
Ha hinni lehet a piac várakozásának, akkor ma este olyan lépésre készülhet a Fed, amire legutóbb több mint tíz éve, 2008 decemberében volt példa. Igaz, fontos különbség, hogy 10 éve a világgazdasági összeomlástól rettegve vágott kamatot a Fed, most csak egy kisebb gazdasági lassulástól és a túl alacsony inflációtól tartva hozhat hasonló lépést. Donald Trump elnök komoly nyomást helyezett a jegybankra, hogy lazítson a kamatkondíciókon, a jelek szerint, ha nem is ismerik be, de beadják a derekukat.
A hét meghatározó eseménye egyértelműen a Fed kamatdöntése lesz, de emellett is megjelenik egy sor fontos makroadat. Európából is elkezdenek lassan csordogálni a második negyedéves GDP-adatok, itthon pedig a KSH tesz sűrűvé a hetet.
A várakozásoknál nagyobb mértékben csökkentette a kamatszintet a török jegybank.
Komoly külföldi short pozíciók épültek ki a forint piacán az utóbbi egy hónapban - derül ki az MNB kedden publikált szokásos ábrakészletéből. Ennek ellenére a magyar deviza csak minimális mértékben gyengült, vélhetően a belföldi szereplők vásárlásai ellensúlyozhatták részben a külföldiek forint elleni pozícióit. A következő időszakban a szeptemberi kamatdöntés lehet izgalmas, addig nem valószínű, hogy az MNB jelentősen megmozgatná az árfolyamot.
Kikerült a júliusi kamatdöntést követő közleményből az a várakozás, hogy a maginfláció várhatóan tovább emelkedik majd, ezen túl komolyabb változást nem tartalmaz a dokumentum. Az MNB kiemelten beemelte a kommunikációjába a nemzetközi jegybankok politikájának várható változását, az EKB és a Fed is elindulhat ismét a lazítás felé.
A várakozásoknak megfelelően nem változtatott a kamatkondíciókon az MNB Monetáris Tanácsa kedden. Egy óra múlva jön a közlemény is, ami talán tartogathat érdekességeket, hiszen a globális jegybankok egyre valószínűbb, hogy a lazítás felé mozdulnak el.
Az Európai Központi Bank (EKB) csütörtökön lépéseket tehet az euróövezet gazdaságának élénkítésére, nem elképelhetetlen a kamatcsökkentés sem.
Néhány hónapja attól féltettük az MNB Monetáris Tanácsát, hogy túlságosan kivár a szigorítással, azóta viszont 180 fokot fordult a világ, mára az EKB és a Fed esetében is reális opció lett a lazítás. Így pedig már a magyar jegybanknak sem kell rohannia, ha az infláció a tervek szerint lefordul az év második felében, akkor könnyen lehet, hogy 2020-ban sem kell kamatot emelni. Sőt, van olyan szakember a Portfolio által megkérdezett elemzők között, aki az MNB-től is további lazítást vár.
Tovább shortolja az amerikai állampapírokat Michael Hasenstab, a Templeton kötvényguruja - írja a Bloomberg. A stratégia eddig nagyon nem jött be az egykor Magyarországon is komoly pozíciót kiépítő befektetőnek, aki tavaly arra számított, hogy a Fed idén is folytatja majd a kamatemeléseket, miközben most lassan kamatvágás lehet a realitás.
Hiába a Fed által beígért közeli kamatcsökkentés, a forint nem tudott erőre kapni az elmúlt napokban, és ha az utóbbi egy hónapot nézzük, akkor jól látszik, hogy a forint relatív alulteljesítő volt az összes lényeges régiós devizához képest mind az euróval, mind a dollárral szemben. Úgy tűnik, hogy az extrém laza magyar monetáris kondíciók, illetve a külső egyensúly lényeges romlása rányomja a bélyegét a forint teljesítményére.
Kijelenthetjük: kivégezte az egykor legnépszerűbb magyar befektetést a januárban életbe lépő EU-s szabály, a továbbra is nulla közeli hozamok pedig csak tovább rontottak a helyzeten. A sokszor a bankbetétek riválisaként emlegetett pénzpiaci alapok vagyona pár hónap leforgása alatt több mint 500 milliárd forinttal csökkent, mára alig több mint 70 milliárdot kezel a kategória. Ráadásul a hozamok terén sem remekelnek a megmaradt alapok, a lakossági forintos sorozatok mind negatív hozammal zárták az év első felét. A könnyen pénzzé tehetőség sem lesz már annyira vonzó lehetőség a lakosság számára, miután a szuperállampapír jóval magasabb kamatozással tudja ezt hasonlóan jó feltételek mellett biztosítani.
A hazai jelzáloghitelek jelentős része még mindig változó kamatozású, azaz érzékeny a piaci kamatok változására. A megváltozó nagyságú törlesztőrészletek számos háztartás pénzügyeiben okozhatnak feszültséget, ahogy erre a devizahitelek példája is rámutatott. E változékonyság ellen azzal lehet védekezni, ha az adós egy új - rögzített kamatozású - hitelt vesz fel abból a célból, hogy előző - változó kamatozású - tartozását törlessze.
A világgazdaság ma sokkal rosszabb helyzetben lenne, ha az elmúlt tíz évben a jegybankok nem élénkítették volna, viszont mára elfogyott a monetáris politika eszköztára - figyelmeztetett Angel Gurria, az OECD főtitkára pénteken.
Adatvezérelt üzemmódba kapcsolt az MNB, az év második felében érkező statisztikák és események dönthetik el a következő lépéseket - derült ki a keddi kamatdöntés után. A jegybank alelnöke szerint "minden opció az asztalra kerülhet", vagyis a következő döntés ugyanúgy lehet szigorítás, mint lazítás. Megnéztük, mik lehetnek azok a kulcsfontosságú események, adatok szeptember végéig, melyek eldönthetik az irányt, ezekre most a forint is a szokásosnál érzékenyebben reagálhat.
A második félévben beérkező adatok meghatározók lehetnek az inflációs kilátásokat illetően - derül ki az MNB Monetáris Tanácsának keddi közleményéből. Ezek közül kiemelten fontos a lassuló európai konjunktúra dezinflációs hatásainak begyűrűzése, a globálisan meghatározó jegybankok monetáris politikájának változása, az új lakossági állampapír megtakarításokra gyakorolt hatása, valamint az anticiklikus fiskális politika gazdasági következményei.
Az MNB kamatdöntése határozhatja meg a hangulatot a héten, a jegybank elsősorban a forint sorsára lehet hatással. Ráadásul nincs könnyű dolguk, hiszen a lassuló globális növekedés és az egyre lazábbá váló jegybankok között kellene óvatosan egyensúlyozniuk. Külföldön sokkal unalmasabb lehet a hét, igazán fontos adatra nem számíthatunk.
Várhatóan szinten tartja a 0,9%-os alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a keddi kamatdöntő ülésén, azonban a Portfolio által megkérdezett elemzők szerint elképzelhető, hogy a friss inflációs jelentés tükrében a nem konvencionális monetáris politikai eszközözök további finomhangolására sor kerül: likviditásszűkítésről döntenek vagy az egynapos betéti kamatot megemelik. Az új állampapír azonban felkavarta az állóvizet: van, aki szerint likviditásbővítésről fog dönteni a jegybank a kiszáradó bankközi piac miatt. Ráadásul a globális és a hazai folyamatokban is komoly eltérés tapasztalható: A Federal Reserve és az Európai Közpinti Bank lazításra hajló monetáris politikája miatt az MNB-nek sem lenne sürgető a szigorítás, a magasabb hazai infláció miatt azonban nem igazán halogathatja ezeket a lépéseket.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Kilépünk az összeszerelő-üzem szerepből?
Hétvégén tartják az elnökválasztás második fordulóját.
A WTS szakértőivel beszélgettünk.
