Az előttünk álló hét rendkívül sűrű lesz makroadatok terén, hiszen minden napra jutnak fontos információk, és még a magyar szempontból munkaszüneti napnak számító szerdán is érdemes fél szemmel figyelni a délutáni-esti híreket.
A várakozásoknak megfelelően az Európai Központi Bank döntéshozói mai ülésükön nem változtattak az irányadó kamatokon: az alapkamatot 0%-on, az egynapos hitelkamatot 0,25%-on, az egynapos betéti kamatot pedig -0,4%-on hagyták. Mario Draghi az ülést követő sajtótájékoztatón többször is hangsúlyozta, hogy szükség esetén, vagyis ha rosszabbra fordul az euróövezeti gazdasági helyzet, készek minden rendelkezésre álló eszközt bevetni. Ennek ellenére az euróövezeti döntéshozók között változatlanul egyetértés van abban, hogy a gazdaságot érintő negatív hatások enyhülni fognak, a recesszió kockázata pedig alacsony.
Sokakban felmerülhetett már az a gondolat, hogy a Magyar Nemzeti Bank, annak ellenére, hogy nincs kimondott árfolyamcélja, minden lehetséges eszközzel igyekszik megakadályozni a forint túlzott erősödését. Az MNB márciusi kamatdöntését követő kommunikációja újabb bizonyíték lehet erre. A piaci szereplők többségét meglepte az ülést követő jegybanki kommunikáció, ha jobban megnézzük azonban az összképet, több magyarázat is van rá, mit miért tett az MNB, ugyanis nagyon kényes helyzetben kell manővereznie kimondott és kimondatlan céljai szem előtt tartásával. Ez egyelőre sikerült neki, a jövőben azonban komoly kihívás elé állíthatja a döntéshozókat ez az összetett célrendszer. De miért kellett közbelépnie a jelentős forinterősödést követően az intézménynek? Milyen veszélyek leselkednek az MNB-re, ami miatt kényelmetlen döntéskényszerbe kerülhet? Illetve miért a lakossági állampapírok jelenthetik a megváltást a jegybank számára? Többek között ezen kérdések megválaszolásával igyekeztünk kontextusba helyezni a nagy jelentőségű márciusi MNB kamatdöntő ülést, illetve az azt kísérő kommunikációs zsonglőrködést.
A forint a kora délutánig tartó mélyrepülés során egészen 320,7-ig bukott az euróval szemben, ami 2,5 hónapos mélypontot jelentett, aztán történt valami és elkezdett erősödni, kora este immár 319,5-nél jár a kereskedés. Ez a "valami" a technikai elemzéssel függ össze: éppen abban a zónában volt egy erős ellenállás, ami a jelek szerint elsőre működött is és megfordította a forint esését.
A várakozásoknak megfelelően a monetáris szigorítás irányába mozdult el tegnap az MNB, de a hozzá társított üzenetek és adatok együttese nehezen áll össze egy koherens egésszé, így a döntés indoklása felvet kérdéseket.
Az előzetesen várható volt, hogy elindul majd a szigorítás felé az MNB monetáris tanácsa, ennek ellenére tartogatott meglepetéseket a keddi döntés. A jegybank ugyanis egy új kötvényvásárlási programot hirdetett, majd a sajtótájékoztatón hangsúlyozták a vezetők, hogy nincs szó kamatemelési ciklusról. Az elemzők szerint az MNB továbbra is óvatosan próbál lavírozni a szigorítás és a támogató politika mezsgyéjén.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa mai ülésén az O/N betéti kamat 10 bázispontos emeléséről döntött, amivel 2011 decembere óta először került feljebb a kamatfolyosó alsó széle. Ezzel az O/N betéti ráta -0,05%-ra emelkedett. A piaci szereplők megosztottak voltak abban a tekintetben, hogy már ma hozzányúlnak-e az egynapos betéti kamathoz a döntéshozók. Az irányadónak mondott 0,9%-os kamat, illetve a szintén 0,9%-os O/N hitel kamat közben - a várakozásoknak megfelelően - nem változott. A 15 órakor kiadott közleményből kiderült, hogy a piaci várakozásoknak megfelelően elkezdődik az FX-swap állomány leépítésén keresztüli likviditásszűkítés, emellett azonban váratlanul új (lazító) intézkedést jelentett be a jegybank egy vállalati kötvényvásárlási program formájában. Matolcsy György az ülést követő sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a mai kamatemelés nem egy ciklus kezdete, ami arra utal, hogy óvatos szigorítás előtt állunk. Az üzenetet a piaci szereplők is megértették, hiszen a forint a kamatemelés ellenére jelentős gyengüléssel reagált a mai eseményekre.
Matolcsy György MNB-elnök a vártnál lazább hangot ütött meg az MNB délutáni sajtótájékoztatóján. A mai monetáris szigorítás "eseti, egyedi" lépés volt - mondta Matolcsy, aki ezzel meglepte a piacokat. Az MNB elnök kiemelte, hogy a jegybak fenntarthatóan elérte az inflációs célját, de emiatt a "monetáris politika karaktere" nem változott. Nagy Márton MNB-alelnök a Portfolio kérdésére hangsúlyozta, hogy a mai döntés hatására a Bubor 10 bázisponttal fog növekedni.
Az idei éves átlagos inflációs rátát a 3 hónapja mondott szinthez képest 0,2%-ponttal 3,2%-ra emelte mai előrejelzésével a Magyar Nemzeti Bank, az adószűrt maginfláció pedig - endogén kamatpálya mellett - tartósan a 3%-os inflációs cél felett alakulhat - derül ki az MNB ma közzétett adataiból. Különösen érdekes, hogy miközben a nemzetközi környezet december óta jelentősen romlott és az Európai Központi Bank, illetve az Európai Bizottság is meredeken rontotta saját növekedési előrejelzéseit, aközben az MNB idénre és jövő évre is megemelte a sajátját.
Meglepetésre új vállalati kötvényvásárlási programot hirdetett meg kedden az MNB, melynek feltételeiről egy külön háttéranyagban számoltak be. A lépés célja a monetáris politikai transzmisszió hatékonyságának javítása és a vállalatikötvény-piac likviditásának növelése - olvasható a dokumentumban.
A Magyar Nemzeti Bank 15 órakor kiadott közleményében 2019 második negyedévére megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát 100 milliárd forinttal, legalább 300-500 milliárd forintra mérsékelte (az első negyedéves 400-600 milliárdról), vagyis a várakozásoknak megfelelően a következő negyedévtől elkezdődik a többletlikviditás szűkítése. A dokumentum emellett hangsúlyozza, hogy a jegybank elérte inflációs célját, az infláció alakulását meghatározó tényezőkben pedig kettősség figyelhető meg: a változatlanul élénk belső kereslet emeli, míg a romló külső konjunktúra fékezi az áremelkedés ütemét. Ezek fényében a Monetáris Tanács a monetáris politikai döntéseinél óvatos megközelítést alkalmaz majd - olvasható a közleményben.
2011 decembere óta először jelenthet be monetáris szigorítási lépés(eke)t a Magyar Nemzeti Bank holnapi kamatdöntő ülésén. A Portfolio által megkérdezett elemzők túlnyomó többsége szerint elérkeztünk a nagy monetáris politikai fordulathoz, abban azonban megoszlanak a vélemények, hogy a jegybank milyen eszközökkel, illetve milyen ütemben kezd neki a szigorításnak. Összességében kijelenthető, hogy a hazai inflációs folyamatok miatt (hitelességi szempontból is) kényszerpályára került a jegybank, a külső környezetre azonban érdemes lesz nagyon figyelni, hiszen a későbbiekben a globális konjunktúra alakulása, illetve a nagy jegybankok monetáris politikája is kulcsfontosságú lesz a hazai folyamatok szempontjából.
A Fed a vártnak megfelelően nem változtatott a 2,25-2,5%-os kamatsávon szerda este. Azonban a korábbi két kamatemeléshez képest idén már nem vár további szigorítást a tanácstagok többsége és a mérlegük szűkítését is befejezik. A Fed összességében "galamb" üzenetet küldött a piacnak a döntéssel.
A várakozásoknak megfelelően az Európai Központi Bank döntéshozói mai ülésükön nem változtattak az irányadó kamatokon: az alapkamatot 0%-on, az egynapos hitelkamatot 0,25%-on, a betéti kamatot pedig -0,4%-on hagyták. Emellett viszont bejelentésre került a hitelezés élénkítését célzó újabb TLTRO-program, ráadásul későbbre tolódott az első kamatemelés EKB által előrevetített időpontja is. Mindkét lépés egyértelmű beismerése annak, hogy baj van az euróövezeti gazdaságban.
A Magyar Nemzeti Bank mai kamatdöntő ülését követően kiadott közleményében egyetlen említésre méltó változtatás történt a januári dokumentumhoz képest. A jegybank megítélése szerint a korábbinál kedvezőbb nemzetközi pénzügyi piaci hangulat jellemezte a legutóbbi kamatdöntést követő időszakot, vagyis mérséklődhettek a negatív külső kockázatok. A szöveg ugyanakkor változatlanul tartalmazza azt a részt, miszerint a nemzetközi környezet óvatosabb megközelítést igényel, mivel a globális konjunktúra tartós romlása lefelé mutató kockázatot jelenthet a külső inflációs környezetre.
A piaci szereplők várakozásával összhangban nem változtatott a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa az irányadónak nevezett kamaton, továbbá a kamatfolyosó széleihez sem nyúltak a döntéshozók. A három hónapos jegybanki betét kamata ezzel továbbra is 0,9%, az egynapos betéti kamat -0,15%, az egynapos hitel kamata 0,9% maradt. A szakértők többsége márciusra már vár bejelentést a szigorítás kezdetére vonatkozóan, ezzel pedig lezárulhat egy több mint hétéves időszak a magyar monetáris politikában. A közelgő fordulat fényében érdemes lesz figyelni a mai döntést kísérő közlemény szövegét, hogy a jegybank tesz-e a korábbiaknál konkrétabb utalást a küszöbön lévő szigorításra.
A Federal Reserve (Fed) monetáris politikai szigorítása hamarosan véget érhet, amelynek keretében a kamatemelési ciklus és a jegybanki mérlegfőösszeg leépítése is befejeződhet - fogalmazott James Bullard, a St. Louis-i Fed elnöke mai interjújában.
A Bank of England szerint a brit gazdaság növekedési lendülete a tíz évvel ezelőtti pénzügyi válság óta nem volt olyan gyenge, mint jelenleg, és ennek egyik fő oka a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) folyamatát övező egyre erősebb bizonytalanság. A brit jegybank szerint nem kizárt recesszió kialakulása sem.
Az első negyedévben, valószínűleg a március végi ülésen, várható a monetáris kondíciók első szigorítása magyar makrogazdasági elemzők szerint. Kedden a piaci várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta az alapkamatot és a kamatfolyosót is az MNB Monetáris Tanácsa, igaz a közlemény szövegében volt egy kis meglepetés:
A Magyar Nemzeti Bank mai kamatdöntését követően kiadott közleményében továbbra is elismeri, hogy inflációs alapfolyamatokat megragadó mutatók az elmúlt hónapokban a mögöttes árnyomás erősödésére utalnak, a decemberi közleményhez képest azonban fontos új megállapítást nem tesz a szöveg a hazai inflációs tendenciák kapcsán. Ez talán némileg ellentmond azzal, amire Nagy Márton nyilatkozata alapján számítani lehetett, az alelnök ugyanis sokkal erősebb üzenetet közvetített a piaci szereplők irányába. Sőt, a jegybanki közlemény egy ponton nem hogy szigorított volna a kommunikációján, hanem óvatosabbá vált: a szöveg hangsúlyozza, hogy a világgazdasági növekedési kilátások romlása miatt kitolódtak a nagy jegybankok szigorítását övező várakozások, a lefelé mutató globális növekedési kockázatok pedig a külső inflációs környezetre is hatást gyakorolnak. A jegybank hozzáteszi, hogy ezeket a hazai tendenciák szempontjából értékeli, a külső inflációs folyamatok lassulására tett megjegyzés azonban arra utalhat, hogy potenciális lefelé mutató kockázatokat lát a nemzetközi folyamatokban az MNB.
A WHO szerint nagyon nem néz ki jól a helyzet.
Háborús híreink vasárnap.
A hatóságok már őrizetbe vették.
Több élelmiszer, víz és orvosi felszerelés fog bejutni.
Aggódnak a balti országok.
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
