Lendületesen bővült a kínai szolgáltatóipar teljesítménye novemberben - derül ki a Caixin Insight Group kínai kutatóintézet és az IHS Markit londoni székhelyű pénzügyi-gazdasági adatszolgáltató közös felméréséből.
Novemberben a lakosság és a vállalatok közérzete is romlott az előző hónaphoz képest a Századvég Gazdaságkutató felmérése szerint. Ezt a súlyosbodó vírushelyzet és a szigorodó korlátozások magyarázzák. A lakossági index értéke az előző havi –11,2 pontról –14,9 pontra, míg a vállalati index értéke az októberi –18,2 pontról –21,4 pontra csökkent a –100 és +100 közötti skálán. A két konjunktúraindex növekedése az intézet szerint akkor várható, ha a vírushelyzet érdemben javul,és a korlátozások is jelentős mértékben lazulnak.
Egy évtizedes csúcsra erősödött a kínai feldolgozóipar teljesítménye novemberben a Caixin Insight Group kínai kutatóintézet és az IHS Markit londoni székhelyű pénzügyi-gazdasági adatszolgáltató közös felmérése szerint.
Stabil maradt a kínai feldolgozóipar teljesítménye szeptemberben, miközben tovább javult a koronavírus-járvány nyomán nehéz helyzetbe került szolgáltatóipar teljesítménye is.
Jelentősen javult az exportra termelő német cégek üzleti hangulata szeptemberben, mivel a felvevőpiacaikon folytatódott a gazdasági helyzet normalizálódása és ez okozta azt, hogy 92,5-ről 93,4 pontra emelkedett az Ifo üzleti hangulatindex. Ez sorozatban az ötödik egymást követő havi emelkedés a legfontabb német konjuktúra-indexben, de közben kissé elmarad a Reuters 93,8 pontos elemzői konszenzusától.
Stabil maradt a kínai feldolgozóipar teljesítménye augusztusban, miközben a szolgáltató szektor lendületes javulást mutatott a koronavírus-járvány visszaszorítása után fokozatosan helyreálló keresletnek köszönhetően.
Meglepően alakultak a GKI konjunktúrafelmérésének eredményei augusztusban: mind az üzleti, mind a lakossági szegmensben megtört a hangulat javulása, így a mutatók már nem az ideális V-alakú kiláblásra, hanem elakadó fellendülésre utalnak. A konjunktúraindex természetesen nem kemény mérőszáma a gazdasági teljesítménynek, alakulhat ennél kedvezőbben is a gazdasági kibocsátás, de a felmérés az erős optimizmust nem támasztja alá. Egyelőre ez az egyetlen olyan gazdasági adat, ami a koronavírus-válságból való éles felpattanást nem támasztja alá. Augusztusra más adatunk még nincsen, ezért érdemes lesz majd figyelni a többi mutató alakulását a következő hetekben.
A magyar feldolgozóipar is jó úton jár a kilábalás felé, a szektor friss beszerzési menedzserindexe (bmi) a júniusi 47,4 pontról 50,8 pontra emelkedett – közölte a Magyar Logisztikai Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) hétfőn. Ezzel újra a növekedést jelző 50 pontos lélektani határ fölé emelkedett az index, amire február óta nem volt példa.
A vártnál jobban alakult a kínai feldolgozóipar beszerzési menedzserindexe, a Caixin magáncég által számított mutató a vártnál nagyobbat emelkedett a múlt hónaphoz képest. Ez továbbra is kedvező hír, hiszen gyorsabb kilábalást vetít előre.
Az üzleti bizalmi index emelkedésének köszönhetően júniusban az előző havinál nagyobb mértékben, 7,6 ponttal mínusz 20,5 pontra nőtt a GKI konjunktúraindexe, a mutató azonban így is csak 44 százalékát dolgozta le két hónap alatt az áprilisi zuhanásának - közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt.
Több mint 7 százalék mínuszban áll az olaj ára, az április óta nem látott zuhanás most elsősorban a globális konjunktúra alakulásával kapcsolatos félelmeknek tudható be.
A GKI fogyasztói bizalmi index értéke áprilisi, történetének legnagyobb zuhanása után májusban jelentősen, majd júniusban kisebb ütemben emelkedett. Az index az az áprilisi 38 pontos esését követően májusban 11 ponttal, júniusban 6 ponttal emelkedett (szezonálisan kiigazítva), s ezzel e két hónap alatt csaknem a felét ledolgozta áprilisi zuhanásának.
Az első negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye (szezonálisan és naptárhatással igazítva) 2%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, ám az előző negyedévhez képest már 0,4%-os visszaesést mutat. A mai GDP-jelentés fő számai megegyeznek a korábbi előzetes közléssel. A markáns lassulás a koronavírus-válság hatása, pedig érdemben csak két hétig érte az első negyedévet. A visszaesésben az uniós források apadása is szerepet játszott. A jelentős mérséklődés európai összevetésben még nem is számít óriásinak, aminek a fő oka, hogy Magyarországon később kellett korlátozó lépéseket hozni a járvány fékezésére. A részletes adatokból kiderül, hogy a fékezés a gazdaság szinte minden szegmensét érinti, egyedüli kivétel a lakossági fogyasztás, aminek a növekedési üteme alig csökkent.
Az első negyedévben a magyarországi beruházások volumene 1,8%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól, illetve a tavaly év végi szintet is alulmúlta 1,1%-kal. Az aktivitás visszaesésének fő oka az állami fejleszték látványos visszaesése.
Márciusban az építőpari termelés volumene 5,2%-kal elmaradt az előző havitól, éves összevetésben pedig 3,4%-os volt a visszaesés. A gyenge adatok ellenére az építőipar összességében nem tört ki az egy éve jelemző stagnáló trendjéből. A KSH jelentésének számai, illetve az ágazati sajátosságok arra utalnak, hogy az építőiparra a koronavírus-válságban nem a több más ágazatra jellemző hirtelen összeomlás vár, hanem inkább a fokozatos, lassú visszaesés.
Áprilisban csaknem 30 ponttal, soha nem látott mértékben zuhant a GKI konjunktúraindexe, nyilvánvalóan a járvány gazdasági hatásai következtében. Az üzleti bizalmi index mintegy 25, a fogyasztói közel 40 ponttal esett. A világgazdasági válság időszakában, 2009 első felében ugyan voltak már ennél lényegesen pesszimistábbak is a várakozások, de a GKI konjunktúraindexe egyetlen hónap alatt még sohasem csökkent 10 pontnál nagyobb mértékben, ami jól mutatja, mennyire váratlan, sokkszerű a koronavírus gazdasági hatása.
Éves alapon visszaeséssel indult az év az építőipar számára. A jelenség mögött az húzódhat meg, hogy uniós finanszírozású projektek tavaly év eleji megugrását a idén (az uniós költségvetési ciklus vége felé járva) nem sikerült megismételni. Teljesen azért nem fogyott ki a szufla az ágazatból, de a koronavírus járvány rövid távon, a rendelési állomány csökkenése közép távon árnyékolja be a kilátásokat.
A koronavírus-járvány várható negatív következményeitől függetlenül is folytatódik a feldolgozóipari recesszió Németországban a berlini DIW gazdaságkutató intézet februári konjunktúra-barométere alapján.
Decemberben fél év után először csökkent a magyar export éves alapon, ami a tegnap közzétett gyenge magyar és ma megjelent német ipari termelési adat tükrében már nem akkora meglepetés. Valószínűleg a mai adatban is a szokásosnál hosszabb karácsonyi szünet volt a fő ok, nem annyira a gyenge külső kereslet. Mivel közben decemberben az import mérsékelten továbbra is nőtt, így az utóbbi években ritkán látott alacsony szintre csökkent a havi külkereskedelmi mérleg többletünk. Utóbbi adatnál az éves érték pedig 10 éve a legalacsonyabb lett.
Januárban 52,5 ponton állt a feldolgozóipar kilátásait jelző beszerzésimenedzser-index értéke. Bár a 2019 első feléig jellemző nagyon magas értékektől már kissé eltávolodtunk, a mutató továbbra is stabil növekedést ígér.