Japán hadserege modernizálása részeként négyszáz Tomahawk rakéta megvásárlásáról szóló szerződést kötött csütörtökön az Egyesült Államokkal - jelentették be hivatalosan Tokióban.
A nádaratási szezon február 15-ig tart, amelynek során a balatoni nádas töredékét fogják csak learatni az idén is; indokolt lenne a balatoni nádgazdálkodási terv felülvizsgálata - közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) az MTI megkeresésére.
Ahogy arról mi is beszámoltunk, január közepén a magyarországi töltőállomások zöme anyavállalatától megkapta a jövedéki adóemelés második lépcsőjeként érvényre kerülő, 21 forintos üzemanyagár-emelésre vonatkozó utasítást. Az áremelést azóta minden magyarországi töltőállomáson megtették, ráadásul az olajpiaci folyamatok mentén még tovább drágult a héten a magyar benzin és a dízel is - ebben a környezetben és a rendelkezésre álló adatok mentén kiszámoltuk, hogy hol is áll most a régiós rangsorban a hazai üzemanyagár.
A kelet-közép-európai országok költségvetési hiányai 2024-ben is a legmagasabbak közé tartozhatnak az EMEA-régióban, ez pedig az egyik fontos kockázat a hitelminősítői besorolásuk szempontjából is – figyelmeztetnek friss elemzésükben a Standard & Poor’s (S&P) szakemberei. A hitelminősítő Magyarországon a GDP 4,5 százalékának megfelelő deficitet vár idén, ennél csak a lengyel és a román költségvetés helyzete rosszabb.
Béremelés jöhet az államigazgatásban is, miközben a kormány 10-15 százalék közötti béremelkedést vár a nemzetgazdaság egészében. Februártól a pedagógusok, áprilistól az egészségügyi dolgozók is emelt béreket kapnak. Az Európai Bizottsággal a magyar forrásokról zajló tárgyalások vörös vonalhoz érkeztek, mert a gyermekvédelmi törvényt nem módosítaná a kormányt. Ez kérdésessé teszi a még befagyasztott 20,5 milliárd eurónyi uniós forrás sorsát. A kormány kész megszavazni az Ukrajnának folyósítandó EU-támogatásokat, de csak feltételekkel. A svéd NATO-csatlakozáshoz pedig kapcsolatfelvételt várnak a stockholmi vezetéstől.
A 2022-es 73,9 százalékról a kormány várakozásai szerint 73,4 százalékra csökkenhetett a GDP-arányos magyar államadósság tavaly – derül ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) csütörtökön megjelent befektetői prezentációjából. Vagyis a kifejezetten erős nominális növekedés mellett is csak minimális adósságcsökkenés valósulhatott meg, de az igazi kihívás majd a 2024-es év lehet ebből a szempontból.
A globális befektetési óriás, a Pimco stratégiai lépéseket tesz a török kötvénypiacon, mivel bíznak abban, hogy beérik Recep Tayyip Erdoğan elnök átfogó gazdaságátalakítási terve. A kaliforniai székhelyű cég, amely a világ legnagyobb kötvényalap-kezelői közé tartozik, 2023 közepe óta vásárolja Törökország lírában denominált állampapírjait, azóta hogy a korábbi laza monetáris politikán változtatott az elnök.
Orbán Viktor továbbra is ellenzi, hogy az uniós költségvetésen belüli átcsoportosítással biztosítsák Ukrajnai segélyezését, helyette egy külön finanszírozási mechanizmust javasol. Az EU Magyarország ellenállása ellenére is megoldást keres, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint pedig február 1-én meg is találják majd erre a megoldást.
Ha van növekedés, akkor automatikusan csökkennie kell a hiánynak, a vita csak arról zajlik, hogy ez milyen gyorsan térjen vissza a 3 százalékos szintre – mondta Nagy Márton az InfoRádió Aréna című műsorában. A nemzetgazdasági miniszter beszélt a fogyasztás szerepéről, a magas nyomású gazdaságpolitika lényegéről, a reptérvásárlás áráról, túlzottan óvatosnak nevezte a jegybanki kamatpolitikát, és reagált a személyét érő kritikákra is.
Az adóparadicsomok, köztük Magyarország lesz az egyik fő haszonélvezője a globális minimumadónak - állapítja meg az OECD kedden kiadott munkadokumentuma. A tanulmány alapján világszerte közel 1500 milliárd dollárnyi, eddig alig adóztatott vállalati profit után számíthatnak plusz bevételekre az egyes országok. Ráadásul idővel tovább nőhet a megadóztatott nyereség aránya, ahogy egyre több ország vezeti be az új rendszert, valamint ahogy fokozatosan kivezetik az átmeneti kedvezményeket.
Decemberben 1528,4 milliárd forintra esett vissza a központi kormányzat likvid betéteinek állománya, ennél alacsonyabb összeg utoljára 2020 nyarán volt a kormány jegybanknál vezetett számláján – derül ki az MNB előzetes statisztikai mérlegéből. Ráadásul egy ennél is régebbi csúcsot is megdöntött a statisztika, ugyanis 2016 óta először fordult elő, hogy több legyen a kormány devizabetéteinek állománya, mint a forintban fennálló likvid tartalék.
Az utóbbi hetekben számos cikk jelent meg a magyar költségvetés helyzetéről. Mondhatjuk: újra „sláger lett” e téma és bizony nem jó értelemben. A cikkek a költségvetési hiány elfutásáról, a középtávú költségvetési pozíció feszültségeiről szólnak, vagy egyenesen a 2010 előtti helyzettel vonnak párhuzamot. Mit tehet az olvasó, ha maga is részese a költségvetés alakításának, sőt felelősséget is visel azért? Megvonhatja a vállát, hiszen „minden csoda három napig tart”, majd letűnnek ezek a cikkek, ahogy a gazdaság bővülésével a „költségvetési hullámok is kisimulnak”. Vagy reagálhat a véleményekre. Ez utóbbit tartom helyes választásnak: a kritikákra figyelni kell, ha pedig szükséges, nem maradhat el a reakció.
Senki sem állíthat meg mindet addig, amíg el nem pusztítjuk a Hamászt és teljesen fegyvermentesítjük a gázai övezetet, illetve nem vonjuk ellenőrzésünk alá az egyiptomigázai határt – ezeket ígérte a háború 100. napján Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök. Közben egy kormányzati dokumentumból az is kiderült, hogy triplázódik, a GDP 6,6%-ára ugrik az idei költségvetési hiányplafon a háborús következmények miatt.
A tavalyi év több, Ukrajna számára kedvezőtlen fordulatot hozott az Oroszországgal vívott védekező háborúban: minimális eredményt ért el az ukrán hadsereg hatalmas nyári hadjárata, a Kijevet támogató törhetetlen nyugati koalíció pedig megtört. Bár a legvalószínűbb forgatókönyv még mindig az elhúzódó állóháború és nem a fölényes orosz vagy ukrán győzelem, már komolyan vehető, nyugati elemzőházak foglalkoznak azzal a lehetőséggel, hogy az orosz hadsereg győz Ukrajnában, és nem csupán a Donbaszt és a Krímet viszi Putyin, hanem akár egész Ukrajnát elfoglalhatja. Ha ez az egyelőre még csak vészforgatókönyvként kezelhető szcenárió megvalósul, Európa több mint 30 éve fennálló biztonsági rendszere drasztikusan megváltozhat.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök bejelentette, hogy az ország védelmi költségvetésének jelentős bővítésére készül. A cél Izrael katonai képességeinek növelése és biztonsági igényeinek kielégítése - írja a Reuters.
Ha a jelenlegihez hasonló mértékű költségvetési deficittel fut tovább Magyarország, előbb-utóbb a piacok megbüntetik, ez a tapasztalat. A magyar gazdaságpolitika új vezetője Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, aki a magas nyomású gazdaságban hisz, magas növekedéssel, potenciálisan magas költségvetési hiánnyal, aminek számos kockázata van. A hazai makropályával kapcsolatban sok a kérdőjel, 2024 ugyanakkor jobb lehet, mint 2023 volt, ami viszont még meg is erősítheti a kormányt abban a hitében, hogy jó úton jár. De hogy szállt el Magyarországon a büdzsé hiánya ilyen drasztikusan, és ha új ura is van a kormányzati gazdaságpolitikának, van-e ura a költségvetésnek? Egyebek mellett ezekről a témákról – és persze a kilátásainkról – kérdeztük Zsiday Viktort, a Citadella Alap portfóliókezelőjét, valamint Madár Istvánt, lapunk vezető makrogazdasági elemzőjét a Portfolio Checklist szombati különkiadásában.
Az Európai Unió pénzügyminiszterei a közelmúltban megegyeztek a költségvetési szabályok módosításáról, amelyeknek jelentős következményei lehetnek Magyarország számára. A stabilitási és növekedési paktum reformja miatt idén már szigorúbb uniós elvárásoknak kell megfelelni, ami miatt borítékolható, hogy túlzottdeficit-eljárást indítanak a magyar helyzet miatt. Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel Intézet és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója a hvg.hu-nak elmondta, így sem kell drasztikus kiigazításokra számítani.
Nemrég látott napvilágot egy érdekes ábra, ami azt mutatja, hogy az Európai Unión belül a magyar állam fizette ki 2023-ban a legnagyobb kamatterhet az államadósság után. Ez is azt mutatja, hogy mostanra Magyarországon is véget ért a fiskális fegyelem időszaka: a magas deficitszámokra jött rá a tavalyi 18%-os kamatszint, az egekbe szökő finanszírozási költségek, idén pedig a lakossági állampapírok inflációhoz igazított kamatkiadásai fognak igazán fájni. Az MNB számai alapján évente mintegy 2000 milliárd forinttal több megy el csak arra, hogy a korábbi gazdaságpolitika következményeit fizessük.
Az infláció idén 5% körül alakulhat, ami a nominális béremelkedés várható mértéke mellett azt jelenti, hogy a reálkeresetek növekedése is elérheti az 5%-ot a Kopint-Tárki előrejelzése szerint. A kutatóintézet legfrissebb konjunktúrajelentésének bemutatóján Palócz Éva vezérigazgató elmondta: várakozásuk szerint a magyar gazdaság 2024-ben 2,7%-kal bővülhet, amit főként a belföldi kereslet fokozatos újraéledése táplálhat.
A még tegnap is hangoztatott tervnek éppen az ellenkezőjébe ment bele a szerdai brüsszeli nagyköveti ülésen a magyar kormány képviselője, azaz támogatta azt, hogy az uniós költségvetésen belül nyújtsanak 2027-ig legfeljebb 17 milliárd eurónyi támogatást és legfeljebb 33 milliárd eurónyi hitelt Ukrajnának – derült ki a Tanács oldalán közzétett anyagból, ami csak a tagállamok egyhangú akaratával születhetett meg. Elképzelhető, hogy a magyar kormány az engedményért cserébe jelentős eredményt harcol ki egy másik költségvetési témában: arra tett ugyanis javaslatot az Euronews információi szerint, hogy plusz két évig legyen idő teljesíteni a helyreállítási programban vállalt célokat, hogy a pénzek ne vesszenek el.