költségvetés

Az abszolút vészforgatókönyv: mi vár ránk, ha az oroszok nyernek Ukrajnában, és Trump lesz az elnök?

Az abszolút vészforgatókönyv: mi vár ránk, ha az oroszok nyernek Ukrajnában, és Trump lesz az elnök?

Az elmúlt hetek során két, részletesebb elemzéssel is jelentkeztünk arról, hogy mi lesz, ha Oroszország győz Ukrajnában és foglalkoztunk azzal is, hogy mi lesz a világgal, ha ismét Donald Trump lesz az amerikai elnök. Most nézzük meg, mi lesz, ha megvalósul a nyugat-európai politikusok számára abszolút vészforgatókönyvként kezelt kimenetel: az oroszok győznek Ukrajnában, miközben Donald Trump ül az amerikai elnöki székben.

Mi történik itt? Elromlott a fontos gazdasági mutató?

Mi történik itt? Elromlott a fontos gazdasági mutató?

A mögöttünk álló szűk 20 év során számos piaci szereplő figyelte közelről a réz és az arany árának egymáshoz viszonyított alakulását, mivel a gazdasági egészség fontos mutatójának tartott réz és a klasszikus menekülőeszközként szolgáló arany hányadosa szorosan együtt mozgott a piaci hozamok alakulásával. Ez a korreláció azonban látványosan megszűnt nemrég, a réz/arany arányszám és a 10 éves amerikai kincstárhozam alakulása élesen elvált egymástól - felmerül a kérdés, hogy elromolhatott a fontos gazdasági előrejelző mutató? Ennek járunk utána elemzésünkben, illetve azt is megnézzük, hogy mi befolyásolhatja az arany és a réz árát, illetve a hozamok alakulását.

Mi ez, ha nem brutális elvonás? 2200 milliárd forinttal több adót szedett be az állam tavaly

Mi ez, ha nem brutális elvonás? 2200 milliárd forinttal több adót szedett be az állam tavaly

Két héttel az első közlés után hivatalosan is megerősítést nyert: a költségvetés tavalyi pénzforgalmi egyenlege 4593 milliárd forintos hiányt mutatott, ami az eredeti cél közel duplája. A Pénzügyminisztérium részletes adataiból az is kiolvasható - amellett, hogy a nominális adósság 50 ezer milliárd forint fölé került -, hogy a cégek és a lakosság által fizetett adók összege 2022-höz képest 2260 milliárd forinttal nőtt. Kíméletlen inflációs- és adóprés csapott le a magyarokra, ám a költségvetés stabilizálásához ez sem volt elegendő.

Sikerült elkerülni a horror forgatókönyvet, de van egy rossz hírünk a magyar államadósságról

Sikerült elkerülni a horror forgatókönyvet, de van egy rossz hírünk a magyar államadósságról

Jelentősen emelkedett a központi költségvetés kamatkiadása 2023-ban, de a legrosszabb forgatókönyvet talán sikerült elkerülni. Az év első felében látott meredek emelkedés tavasszal megtorpant, majd a korábbi éveknél magasabb szinten stagnált az adósságszolgálati kiadás – derül ki a hétfőn publikált végleges államháztartási beszámolóból. Azért a jó hír mellett egy fájdalmas új rekordot is feljegyezhetünk: az év végén először lépte át a költségvetés adóssága az 50 ezer milliárd forintot.

Surányi György: Miért döntött rekordot a magyarországi infláció, az államháztartás hiánya és kamatkiadása?

Surányi György: Miért döntött rekordot a magyarországi infláció, az államháztartás hiánya és kamatkiadása?

Fontos és sokoldalú elemzést közölt a Pénzügyminisztérium nevében Banai Péter, az államháztartásért felelős államtitkár a Portfolio-n.  Szikár tények sokaságával próbálja bizonyítani, hogy a gazdaságpolitika, kiváltképp a költségvetési politika a kétségkívül nem egyszerű körülmények között a lehetséges, ésszerű kompromisszumok révén vezérelte a magyar gazdaságot az elmúlt másfél évtizedben. Nem megkérdőjelezve a szerző kétségkívül imponáló felkészültségét, szándékának tisztaságát, elismerve a helyzetéből adódó megfelelési kényszer nyomását – ami viszont engem nem korlátoz –, elemzése nem kevés ellenvetésre ad okot. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül ezeket veszem sorba a szerző írásának logikai sorrendjét követve.

„Uniós alapelvnek kellene lennie, hogy eltávolodjunk az állami támogatásoktól”

„Uniós alapelvnek kellene lennie, hogy eltávolodjunk az állami támogatásoktól”

Európa versenyképességének növelése érdekében a kiegyensúlyozott szabályozói környezet, az egységes piac megerősítése, és az állami támogatások helyett egész EU-ra kiterjedő eszközök létrehozása elengedhetetlen. Fontos, hogy a kkv-k és a startupok számára is vonzó befektetési lehetőségeket teremtsünk, miközben fenntartjuk a magas szabályozási színvonalat anélkül, hogy túlterhelnénk a vállalkozásokat. A Green Deal keretein belül pedig reális stratégiák kidolgozására van szükség az éghajlatváltozás hatékony kezeléséhez úgy, hogy közben a gazdaságot sem áldozzuk fel – többek között ezekről a témákról beszélt a Portfolio-nak adott interjújában az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Munkaadói Csoportjának elnöke, Stefano Mallia.

Új bejelentést kaptak a magyar nyugdíjasok

Új bejelentést kaptak a magyar nyugdíjasok

A kormány hivatalosan is lejjebb hozta az idei GDP-növekedési várakozását. A friss szám azért érdekes, mert pont annak a határán billeg, hogy a nyugdíjasok jogosultak lesznek-e a prémiumra. Ennek apropójából összeszedtük, hogy 2024-ben mire számíthatnak a nyugdíjasok, a nyugdíjemelés, a 13. havi nyugdíj mit is jelent majd számukra a gyakorlatban.

Nagy Márton: duplázódhat 2030-ig a magyarországi FDI-állomány a keleti nyitás segítségével

Nagy Márton: duplázódhat 2030-ig a magyarországi FDI-állomány a keleti nyitás segítségével

A keleti nyitás politikája miatt a magyar export a GDP 100 százalékára emelkedhet 2030-ig, miközben megduplázódik a jelenleg 100 milliárd eurót kitevő FDI állomány – jelezte a Davosi Világgazdasági Fórumon tartott pénteki beszédében Nagy Márton. A nemzetgazdasági miniszter további előnyöket is kiemelt a közönségnek a keleti nyitás kapcsán, és újfent bírálta azt az uniós megközelítést, hogy visszatér a szigorú költségvetési szabályrendszerhez ahelyett, hogy költekezéssel élénkítene, és felvenné a versenyt az amerikai és kínai lazább fiskális, illetve támogatási politikával.

Először szólal meg a Költségvetési Tanács új elnöke: legyen a költségvetés golyóálló!

Először szólal meg a Költségvetési Tanács új elnöke: legyen a költségvetés golyóálló!

A 2024-es költségvetés esetében van még tér és idő arra, hogy ha szükségessé válik a beavatkozás, megtörténjen a költségvetés módosítása - jelezte a Portfolio-nak adott interjújában Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács múlt héten hivatalba lépett új elnöke. A két évtizedes banki és kockázatkezelői múlttal rendelkező szakember az együttműködés fontosságát hangsúlyozta az új pozíciójában adott első interjújában, nevezetesen azt ígérte: mindenkivel kommunikálni fog, akivel szükséges a fiskális fegyelem ügyének előmozdítása érdekében. A Tanács új elnökével beszélgettünk a hazai fiskális politika kilátásairól, az újra élesedő uniós költségvetési szabályokról, valamint az állam működésének finanszírozásáról is. Szerinte a piac a pénztárcájával szavaz és a legutóbbi devizakötvény-kibocsátások bizalmat tükröznek.

Csak 3 millió forint jut a fontos balatoni munkára, de ez édeskevés

Csak 3 millió forint jut a fontos balatoni munkára, de ez édeskevés

A nádaratási szezon február 15-ig tart, amelynek során a balatoni nádas töredékét fogják csak learatni az idén is; indokolt lenne a balatoni nádgazdálkodási terv felülvizsgálata - közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) az MTI megkeresésére.

Élet a masszív áremelés után: mennyire drága a magyar benzin?

Élet a masszív áremelés után: mennyire drága a magyar benzin?

Ahogy arról mi is beszámoltunk, január közepén a magyarországi töltőállomások zöme anyavállalatától megkapta a jövedéki adóemelés második lépcsőjeként érvényre kerülő, 21 forintos üzemanyagár-emelésre vonatkozó utasítást. Az áremelést azóta minden magyarországi töltőállomáson megtették, ráadásul az olajpiaci folyamatok mentén még tovább drágult a héten a magyar benzin és a dízel is - ebben a környezetben és a rendelkezésre álló adatok mentén kiszámoltuk, hogy hol is áll most a régiós rangsorban a hazai üzemanyagár.

Hatalmas kockázatot lát Magyarországon a hitelminősítő, ennek fájdalmas vége lehet

Hatalmas kockázatot lát Magyarországon a hitelminősítő, ennek fájdalmas vége lehet

A kelet-közép-európai országok költségvetési hiányai 2024-ben is a legmagasabbak közé tartozhatnak az EMEA-régióban, ez pedig az egyik fontos kockázat a hitelminősítői besorolásuk szempontjából is – figyelmeztetnek friss elemzésükben a Standard & Poor’s (S&P) szakemberei. A hitelminősítő Magyarországon a GDP 4,5 százalékának megfelelő deficitet vár idén, ennél csak a lengyel és a román költségvetés helyzete rosszabb.

Kormányinfó: vannak vörös vonalak az EU-forrásokról szóló tárgyalásokban

Kormányinfó: vannak vörös vonalak az EU-forrásokról szóló tárgyalásokban

Béremelés jöhet az államigazgatásban is, miközben a kormány 10-15 százalék közötti béremelkedést vár a nemzetgazdaság egészében. Februártól a pedagógusok, áprilistól az egészségügyi dolgozók is emelt béreket kapnak. Az Európai Bizottsággal a magyar forrásokról zajló tárgyalások vörös vonalhoz érkeztek, mert a gyermekvédelmi törvényt nem módosítaná a kormányt. Ez kérdésessé teszi a még befagyasztott 20,5 milliárd eurónyi uniós forrás sorsát. A kormány kész megszavazni az Ukrajnának folyósítandó EU-támogatásokat, de csak feltételekkel. A svéd NATO-csatlakozáshoz pedig kapcsolatfelvételt várnak a stockholmi vezetéstől.

Szép csendben kiderült, mennyivel csökkenhetett a magyar államadósság 2023-ban

Szép csendben kiderült, mennyivel csökkenhetett a magyar államadósság 2023-ban

A 2022-es 73,9 százalékról a kormány várakozásai szerint 73,4 százalékra csökkenhetett a GDP-arányos magyar államadósság tavaly – derül ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) csütörtökön megjelent befektetői prezentációjából. Vagyis a kifejezetten erős nominális növekedés mellett is csak minimális adósságcsökkenés valósulhatott meg, de az igazi kihívás majd a 2024-es év lehet ebből a szempontból.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Nagy esemény jön a bitcoinnál, most érdemes kriptóba befektetni?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility