A közel három hónapja tartó szerbiai tüntetéshullám kezd fájni a gazdaságnak, januárban például hároméves mélypontra esett a külföldi befektetések volumene - jelezte szerdán Milos Vucevic, már lemondott miniszterelnök.
Az Európai Bizottság kedden közzétett jelentése szerint az Európai Unió felszíni vizeinek többsége vegyi anyagokkal szennyezett - írja a Reuters.
Bár a német választási kampány fókuszában korántsem az ukrajnai háború áll, tovább folyik a politikai vita Ukrajna támogatásának kérdéséről. A középpontba az a 3 milliárd eurós segélycsomag került, amelyet személyesen Olaf Scholz kancellár blokkol, miközben vele szemben színes koalíció jött létre a konzervatívok, a liberálisok és a zöldek részvételével. Nagyon úgy tűnik, hogy Kijevnek az új német kormány február 23-a után esedékes megalakulásáig várnia kell, amíg jóváhagyásra kerül az új támogatási csomag.
A 2025-ös költségvetés szigorítja az önkormányzatok gazdálkodást és átláthatóbbá teszi finanszírozásukat a kormány reményei szerint - mondta a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) vezetője hétfőn Gödöllőn. Navracsics Tibor a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) által szervezett "Az önkormányzatok 2025. évi költségvetési kilátásai és fejlesztéspolitikai lehetőségei" címmel rendezett konferencián arról beszélt, hogy a 2025-ös költségvetés által bevezetett gazdálkodási szigorítások egyike az úgynevezett faktorálás megtiltása az önkormányzatok számára. A másik szigorítás a kincstár felé teljesítendő adatszolgáltatási rendszert érinti, a harmadik pedig az, hogy az 50 millió forint feletti fejlesztési célú támogatás kizárólag a kincstárnál vezetett számlára folyósítható.
A francia szocialisták hétfőn úgy döntöttek, hogy nem szavazzák meg a kormány elleni bizalmatlansági indítványt, amelyet szövetségesük, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország azért nyújtott be, mert François Bayrou miniszterelnök alkalmazta az alkotmány 49.3-as cikkét a költségvetés szavazás nélküli parlamenti elfogadásához.
Miután a Trump-kormányzat korábban felfüggesztette az Egyesült Államok által nyújtott nemzetközi segélyek folyósítását, újabb fejezetéhez érkezett Donald Trump és Elon Musk hadjárata a kormányzati pénzpocsékolással, illetve az általuk "mélyállamnak" nevezett fenyegetéssel szemben. Hétfőn bezárták ugyanis az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének (USAID) washingtoni irodaházát, a világ leggazdagabb embere és az elnök közeli tanácsadója pedig arról beszélt, hogy megállapodott az amerikai elnökkel az ügynökség megszüntetéséről. A dolgozókkal hétfőn közölték, nem tehetik be a lábukat a világ egyik legnagyobb segélyszervezetének székházába.
A francia Szocialista Párt (PS) hétfőn úgy döntött, hogy tartózkodik a Bayrou-kormány költségvetése elleni bizalmatlansági indítvány megszavazásakor kedden, miközben saját kezdeményezésű indítványt nyújt be a köztársasági értékek védelmében. A francia kormány ismét az alkotmány 49.3-as cikkelyére támaszkodik a költségvetés elfogadtatásához, miközben komoly viták zajlanak az adóemelésekről és a gazdasági stabilitásról – írja a L'Express.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tagállamai a szervezet költségvetésének jelentős, 400 millió dolláros csökkentését fontolgatják, miután az Egyesült Államok, a WHO legnagyobb kormányzati támogatója Donald Trump elnök döntése nyomán kilépett a szervezetből. A költségvetési kérdéseket a február 3-11. között Genfben tartandó éves igazgatótanácsi ülésen vitatják meg a tagállamok képviselői.
Boris Pistorius német védelmi miniszter a Der Tagesspiegelnek adott interjújában azt mondta, Oroszország 2029-ben abban a helyzetben lesz, hogy megtámadja Európát.
Emmanuel Macron szerint Európának saját védelmi és ipari kapacitásainak megerősítésével kell biztosítania stratégiai autonómiáját, miközben határozottan kell reagálnia a globális gazdasági és biztonsági kihívásokra és a Donald Trump amerikai elnök jelentette fenyegetésekre. A február 3-i rendkívüli EU-csúcson az európai védelem megerősítése, a finanszírozási kérdések rendezése és a transzatlanti kapcsolatok jövője került napirendre. Az uniós vezetők egyetértettek abban, hogy a jelenlegi biztonsági helyzet gyors és határozott válaszokat követel, különösen a NATO-val való együttműködés és a védelmi ipar fejlesztése terén. Kaja Kallas szerint „Oroszország nem változtatott céljain, teljes körű háború zajlik Európában, így egyértelmű, hogy többet kell tennünk”, míg Olaf Scholz hangsúlyozta, hogy „Európa gazdasági ereje lehetőséget ad a nagyobb önállóságra a védelemben.” Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke szerint a tanácskozás célja az volt, hogy politikai iránymutatást adjon a készülő európai védelmi fehér könyvhöz, amely meghatározza a következő hónapok döntéseit.
François Bayrou francia miniszterelnök bejelentette, hogy az alkotmány 49.3-as cikkét kívánja alkalmazni a költségvetés szavazás nélküli parlamenti elfogadtatáshoz, ami egy újabb bizalmatlansági indítvány és a kormány bukásának veszélyét vetíti elő.
A mai összetett világban a pénzügyi készségek elsajátítása és alkalmazása ugyanolyan alapvető fontosságú, mint az írni-olvasni tudás elterjedése a könyvnyomtatás után. Ennek egyik meghatározó eleme a pénzügyi énhatékonyság, mely azt tükrözi, hogy az egyén mennyire érzi magát képesnek pénzügyei kezelésére és a megfelelő pénzügyi döntések meghozatalára. A pénzügyi énhatékonyság alapvetően határozza meg az egyének életminőségét és az ország gazdasági stabilitását is.
2025 januárjában a tajvani parlament váratlanul úgy döntött, hogy jelentősen csökkentik a védelmi kiadásokat. A lépés komoly meglepetést jelent, mivel az elmúlt években egyre jobban nő a katonai nyomás a szigeten, miközben a legnagyobb szövetséges támogatása meginogni látszik. A döntés hátterében rengeteg feszültség és érdekviták sorozata áll, de egy biztos: Kína most elégedetten szemlélheti az eseményeket.
Franciaország 2025-ös költségvetése a jövő héten szavazásra kerül a nemzetgyűlésben. Ha nem megy át a javaslat, akkor a kisebbségi kormány várhatóan alkotmányos kiskaput használ a tervezet elfogadtatására, de ezzel bizalmatlansági indítványt kockáztat, miközben a szocialisták támogatása továbbra is bizonytalan. Azonban úgy fest, hogy a jobboldalról és a centristáktól begyűjtheti a szükséges szavazatokat.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Accorde Alapkezelő írását olvashatják:
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Erste Alapkezelő írását olvashatják:
Az Európai Bizottság megkezdte a következő hétéves uniós költségvetés politikai egyeztetését, amely várhatóan 1200 milliárd eurós pénzügyi keretet jelent. A vita középpontjában az áll, hogy milyen területekre jusson több forrás, ki felügyelje a költségvetési folyamatot, és szükség van-e új uniós adók bevezetésére a gazdasági helyreállítás finanszírozására – számolt be a Politico.
Donald Trump amerikai elnök Grönlanddal kapcsolatos fenyegető retorikája miatt jelentősen emeli Dánia védelmi kiadásait és az ország miniszterelnöke, Mette Frederiksen egyeztetni kezdett a kérdésről európai és NATO-vezetőkkel – írja a New York Times.
Az Európai Unió közös költségvetése a teljesítményalapú kifizetések felé fordulhat, valamint kiegészülhet a fősodorba tartozó finanszírozás elvével. Míg előbbi arra összpontosít, hogy megállapítsa, mi működik a legjobban, a mainstreaming célja annak biztosítása, hogy a közkiadások átalakító, normatív célokat érjenek el. Lényegében a helyreállítási és ellenállóképességi eszközének (RRF) tapasztalataira épülne, ami azért rossz hír a magyar kormánynak, mert ezen forrásokhoz egyáltalán nem fér hozzá, mivel a szükséges reformokat még nem teljesítette.
Csökkent a tavalyi negyedik negyedévben a német és a francia GDP a megelőző három hónaphoz képest, és az olasz GDP is csak stagnálni tudott – derült ki a ma délelőtti statisztikai adatközlésekből. Az eurózóna szintjén mindez azt jelentette, hogy stagnált a GDP a tavalyi negyedik negyedévben a várt 0,1% helyett, és a harmadik negyedévi 0,4%-os növekedés után. A kellemetlen csütörtöki adatok körébe tartozik az is, hogy az eurózóna munkanélküliségi rátája 6,3%-ra emelkedett decemberben a novemberi 6,2%-ról.
Nem lesznek újabb tárgyalások.
De a vámok mégsem lesznek olyan pusztítóak.
27-ből 26 tagállam támogatta.
Nagyon sok az előtörlesztés.
Mostantól sosem szabad hátradőlni, mindig félni kell valami újnak a megjelenésétől.
Van még tartalék az OTP-sztoriban.
