Zöld bejelentéseket tett ma az MNB: egyrészt elindult a zöld pénzügyi termékkereső, másrészt pedig a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelek között már zöld termékek is elérhetőek. A jegybank célja az intézkedésekkel az ügyféltájékoztatás mellett az, hogy erősítse a fenntarthatósági pénzügyi termékinnovációkat is.
Mindössze 93 ezer lakáshitel-folyósítás történt Magyarországon tavaly, ezen belül a használt lakások 45 ezres darabszáma 2014 óta nem látott mélypontot jelent. Az új építésű lakásokat megcélzó jegybanki Zöld Otthon Program sok olyan jelenséget elfedett eddig, amire most a KSH friss statisztikáiból fény derült: a lakáshitelpiac alapfolyamatai már tavaly erőteljes lejtmenetbe fordultak. Kiemelt téma lesz ez a Portfolio jövő csütörtöki Hitelezés 2023 konferenciáján, nem érdemes lemaradni a rendezvényről.
Május 4-én, jövő csütörtökön lesz a Portfolio Hitelezés 2023 konferenciája, a magyar bankszektor és a hitelpiac egyik legnagyobb éves szakmai eseménye. A közelgő rendezvény apropóján megnéztük, milyen állapotban van most a magyar bankszektor és a hitelpiac, és milyen folyamatok zajlanak. Cikkünkben 10 ábrán mutatjuk be az aktualitásokat.
Az elmúlt két évben több mint negyedével emelkedett a magyarok átlagkeresete. „Békeidőben,” változatlan kamatkörnyezet mellett ez azt jelentené, hogy ugyanilyen mértékben megemelkedett a maximálisan felvehető hitelösszeg is a bankoknál. Ez azonban nincs így: a hitelkamatok drámai emelkedése miatt jelentős mértékben visszaesett a lakossági hitelfelvevők hitelezhetősége már csak a jogszabályi korlátok miatt is. Kiszámoltuk, mennyivel.
Pénteken megjelent a Magyar Közlönyben, és április 30-án lép hatályba az a kormányrendelet, amely meghatározza, hogy miként vegyék figyelembe a bankok a jelzáloghiteleknél egyébként nem effektív THM-plafon kiszámítása során a kapcsolódó lakásbiztosítások díját.
Harmadannyi lakáshitelt vett fel a magyar lakosság az év első két hónapjában, mint egy évvel korábban, a hitelkamatok pedig, úgy tűnik, már tetőztek. Mit várnak a lakáshitelezésben a bankok és a hitelközvetítők az év előttünk álló időszakára, és tarthatók-e a jóval nagyobb piacra méretezett hitelezési kapacitások? Erről kérdeztünk meg cikkünkben három szakértőt, a Portfolio május 4-ei Hitelezés 2023 konferenciáján pedig felsővezetői kerekasztal-beszélgetést hallgathat meg a szakmai közönség ebben a témában is, érdemes regisztrálni.
A kamatok tetőzéséről és a szórványos banki kamatcsökkentésekről szól eddig az idei év a magyar lakáshitelpiacon. A 8 és 11 százalék között szóródó piaci kamatok továbbra is borzasztóan magasak a hitelfelvevők számára, a bankok viszont nem nyernek sokat rajtuk. Megnéztük a legjobb ajánlatok törlesztőrészletét, hiszen a piaci visszaesés ellenére sokan érezhetik úgy még most is, hogy hitelből költöznének új otthonba.
Új, zöld hitelterméket vezetett be az MKB Bank – a hazai bankok közül az elsők között, 2023. április 1-től a bank ügyfelei számára elérhető a Zöld Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel (MFL), azt követően, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) megújította annak keretrendszerét. Zöld hitelcél igazolt teljesülése esetén a bank a kedvezmény nélküli induló kamatból 0,25% kamatkedvezményt biztosít.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy zuhan a lakossági hitelpiac - ez különösen a lakáshiteleknél szembetűnő - és az infláció a megtakarításokban is éreztette a hatását. Vendégünk Palkó István, a Portfolio pénzügyi divíziójának vezető elemzője. A második részben a török választásokkal foglalkoztunk, amely alig 6 hét múlva esedékes. Kerekes Miklós, lapunk globál rovatának elemzője többek között arról beszélt, hogy legyőzhető-e Erdogan választáson és mik az ellenzék esélyei.
Sokszor felvetődik a kérdés, miért lehetséges az, hogy a bankok akár a felvett hitelösszeg dupláját is visszakérik, holott a kamat csak 8-10 százalék körül mozog. Bár észszerű lenne azt gondolni, hogy ilyenkor a hitel teljes költsége száz százalék, ami nem igazán van összhangban a kamattal, a valóságban ez a dolog nem ilyen egyszerű. Ebben a cikkben azt vesézzük ki, hogy mitől függ a hitelek teljes visszafizetendő összege, és miként tudjuk azt csökkenteni – még ha nem is mindig éri meg igazán.
Társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kormány, hogy miként vegyék figyelembe a bankok a lakásbiztosítások díját a jelzáloghitelek teljes hiteldíj mutatója (THM) maximális értékének, vagyis a THM-plafonnak a meghatározása során. Mivel a jelzáloghitelek esetében (a fedezetlen hitelekkel ellentétben) a jogszabály szerinti THM-plafon nem effektív, ezért magának a szabályozásnak nem sok értelmét látjuk, a mostani pontosítás csak a bankoknak ad mankót, hogyan feleljenek meg a nem túl célirányos rendelkezésnek. Magának a THM-nek a kiszámítási módjába ugyanis egyelőre még mindig nem emelték bele a lakásbiztosítás díját.
Hétéves mélypontra esett a lakáshitelek kihelyezése Magyarországon, februárban kevesebb mint harmada volt az új szerződések összege az egy évvel korábbinak. A fogyasztási hitelek ennél mérsékeltebb visszaesést mutatnak, így elmondható, hogy már több személyi kölcsönt vett fel a lakosság, mint lakáshitelt. Az MNB friss adatai szerint a vállalati hitelezés is gyengén teljesített az év második hónapjában, a lakosság banki betétállománya pedig egy év alatt drámai mértékben, 8%-kal csökkent, vélhetően a vágtató infláció és az alacsony betéti kamatok miatt. Közelgő május 4-ei Hitelezés 2023 konferenciánkon részletesen foglalkozunk ezekkel a témákkal, érdemes regisztrálni!
Áprilistól zöld célokra is fel lehet venni a minősített fogyasztóbarát lakáshitelt az Ersténél, az ügyfelek új lakás vásárlása, illetve építése mellett korszerűsítésre és felújításhoz is igényelhetik a konstrukciót. A kamat 50 bázisponttal lesz alacsonyabb, mint a sztenderd lakáshitelnél.
Úgy tűnik, a lakáshitelek mellett a személyi kölcsönök kamata is mostanában tetőzött, ennél drágábban már csak jelentős piaci feszültségek kialakulása esetén fogják nyújtani e szabad felhasználású hiteleiket a bankok. A lakosság mintegy 1250 milliárd forinttal tartozik személyi kölcsön formájában a bankoknak, a kereslet visszaesése pedig jóval kisebb, mint a lakáshiteleknél, köszönhetően az infláció pozitív hatása mellett annak is, hogy a törlesztőrészlet kamatérzékenysége e hiteleknél jóval alacsonyabb. Megnéztük a bankok legjobb ajánlatait is.
Az amerikai bankszektor elmúlt kétheti zűrzavarának volt egy jó oldala is a banki ügyfelek, különösen a lakásvásárlók számára: a jelzáloghitelkamatok csökkenése.
A jelenlegi gazdasági környezetben egyre fontosabbá vált az, hogy a megtakarításainkat valamilyen befektetéssel kamatoztatni tudjuk. Erre az egyik legjobb módszer az, ha az Államkincstár kínálatában megtalálható értékpapírok közül vásárolunk.
Tavaly november óta jórészt stagnálnak a referenciakamatok Magyarországon, és az amerikai bankcsőd friss fejleményei sem adtak határozott irányt. Az újonnan elérhető lakáshitelek sem drágultak tovább idén, pedig 1-2 százalékpontos kamatemelés bőven benne volt még a pakliban. A legmagasabban árazó nagybankokat, a K&H-t, az OTP-t és az Erstét leszámítva mintha aktív piacszerzésre, vagy inkább az aktivitásuk (úgy-ahogy lehetséges) fenntartására próbálnák megragadni a több mint 60%-os keresletzuhanással sújtott üzleti környezetet a hitelintézetek. Szórványosan, de már kamatcsökkentések is előfordulnak. Nagy átlagban így is másfélszer akkorák a törlesztőrészletek, mint a kamatemelések megindulása előtt, és a 9-10%-os kamatok a legkevésbé sem vonzóak a hitelfelvevőknek, de jó bankválasztással sokat lehet nyerni, ebben is segítünk az alábbiakban.
Az Ersténél 2022-ben is folytatódott a hitelezés növekedése. Az új finanszírozás volumene 41 százalékkal nőtt, az ügyfélhitelek és kötvények állománya 21 százalékkal bővült egy év alatt. A tavaly két akvizíciót, a Commerzbank Zrt. és a Random Capital felvásárlását lezáró Erste adózás utáni nyeresége 53,5 milliárd forint lett, a 2021-es 59,2 milliárd forinttal szemben.
Utoljára 2016 elején, a mostani CSOK bevezetésekor vett fel kevesebb lakáshitelt a magyar lakosság az idén januári 41 milliárd forintnál, ami éves összehasonlításban 62%-os zuhanást jelent. A fogyasztási és a vállalati hitelek is gyengén muzsikáltak az év első hónapjában, utóbbi adatait csak a Vodafone-felvásárlás kozmetikázta ki. Az MNB ma közzétett januári statisztikáiban azonban a lakossági betétek alakulása a legszomorúbb: az itt tapasztalt nettó 334 milliárd forintos pénzkivonásra korábban még soha nem volt példa, és minden bizonnyal a csúcson lévő infláció váltotta ki.
Bár a hitelektől sokan ódzkodnak, mégis számos olyan élethelyzet adódhat, amikor szükség lehet egy kölcsön felvételére. Lakásvásárlás, vagy egy nagyobb értékű fogyasztási döntés esetén aligha kerülhetjük ki őket, de kisebb összegeket, például a tandíjat is sokan inkább ebből szeretik finanszírozni. Ebben a cikkben összegyűjtöttük a leggyakoribb hiteltípusokat és a velük kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.
Kis pluszban zártak az indexek.
Háromnapos gyász jön Ausztriában.
Holnap tehetnek javaslatot.
Emelkednek is rá a tőzsdék.
Már csak 3-6 hónap a lemaradás.
Régi tabut döntött le a kormány.
Faraga Gáborral, a Colonnade Biztosító Vállalati Igazgatóságának vezetőjével beszélgettünk.
Korábban nagynak tűnt az összhang.
