Mennyi lakást építettünk? 2010-ben, vagy tavaly volt-e nagyobb az építési kedv az országban? Hány embernek sikerült tényleg befejeznie az elkezdett építkezését? Hogyan változott az elmúlt 10 évben az építőipari anyagok és a munkaerő költsége? - Ezekre a kérdésekre válaszolnak a KSH 2010-2020 közötti adatait bemutató grafikonjaink.
Régóta tartó vita, hogy az évente átadott új lakások száma elegendő-e ahhoz, hogy hosszú távon biztosítva legyen a hazai lakásállomány megújulása. Mivel nincs két egyforma év a lakásépítések számában, ezért egy hosszabb időszakot, az elmúlt két évtizedet nézve mutatjuk be, hogy az adott év lakásépítési volumene mellett mennyi idő kellene a teljes állomány megújulásához.
Gondolkoztál már azon, hogy egy átlagos lakás milyen gyakran cserél gazdát, és vajon az ország melyik térségeiben adják el gyakrabban lakásaikat a tulajdonosok? A választ a lakásállomány forgási sebessége adja meg, ami nem csak a tranzakciószámok alapján értékeli az ország egyes településeit, vagy a főváros kerületeit, hanem a területi meglévő lakásállományt is figyelembe veszi. Így a különböző méretű településekről is el lehet dönteni, hogy mennyire népszerűek a vásárlók körében. Előljáróban annyit elárulunk, hogy 8 fővárosi kerület melett a Tatabányai járás az, ahol a legaktívabbak voltak a vásárlók. Újra az OTP Lakóingatlan Értéktérkép adataiból szemezgettünk.
Ha újlakás-építésről és a lakásállomány megújulásáról van szó, sokszor előkerül a 40 ezres szám, vagyis, hogy évente Magyarországon ennyi új lakásnak kellene megépülnie, ha elfogadjuk, hogy 100 év egy lakóingatlan életciklusa. Hosszú évek óta, tavaly építették a legtöbb új lakást, több mint 21 ezret, ami még így is csupán fele lenne a bűvös 40 ezres számnak. Felmerül tehát a kérdés, hogy ennyire gyengén teljesített még a csúcsidőszakban is a magyar piac, vagy az állomány megújulása annál bonyolultabb, minthogy csupán egy számra támaszkodjunk a kérdésben.
Magyarországon külföldi összehasonlításban meglehetősen alacsony a lakásállomány megújulási rátája, ami jellemző a nyugat-európai országokkal történő összehasonlítás során, de még szembetűnőbb a régió más országaihoz képest. A jelenség pedig nem csak országosan igaz, hanem a nagyobb városok összehasonlításában is - derül ki az Eltinga legfrissebb elemzéséből.
A 2013-as mélypont után a megrendelt és kivitelezésbe vett lakások száma erősen megugrott, 2017-ben már 14 300 lakást adtak át, 2018-ra pedig már 18 000-nél tartott ez a szám. Idén várhatóan még ennél is több, 23-25 ezerre becsülhető az átadott lakóingatlanok száma, egyes számítások szerint azonban még ez sem lesz elég. A kívánatos lakásállomány és a felújítások számáról, lehetséges intézkedésekről az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) adott ki javaslatcsomagot.
A legfrissebb nyári adatok alapján nagyon erős volt a kereslet a budapesti új lakások iránt, a Budapesti Lakáspiaci Riport adatbázisa alapján több mint 2200 lakást adtak el a fejlesztők, miközben az állomány 400 új ingatlannal bővülhetett. Úgy tűnik még mindig nagy slágernek számít a XIII. kerület, itt összpontosult ugyanis az értékesítések több, mint 40 százaléka, ami még annak tudatában is magas érték, hogy ez a városrész viszi a prímet az új lakások számában. A magas érdeklődést többek között a környék fejlődése, a rengeteg új irodaház és munkahely, illetve a fővárosi átlaghoz képest kedvezőbb négyzetméterárak egyaránt okozhatták.
Vészesen fogy a még szabad új lakások száma, hiába bővült ugyanis 400 lakással az épülő lakóingatlanokat rögzítő Budapesti Lakáspiaci Riport adatbázisa az elmúlt 3 hónapban, az élénk kereslet miatt már kevesebb, mint 6700 budapesti új lakás közül válogathatnak az érdeklődők. A szűkölő kínálatot az is mutatja, hogy idén nyáron néhány projektnél már az értékesítést is leállították.
A hazai lakásállomány és a népesség arányában 226 fő volt tavaly a 100 lakásra jutó népesség, vagyis alig több, mint két ember élt egy lakásban Magyarországon, a statisztikák alapján, míg Budapesten ugyanez a szám mindössze 192 volt. Érdekessége a dolognak, hogy ha a tulajdonosi struktúra is teljesen egyenlően alakulna a társadalomban, akkor a számok alapján egy 4 fős családra két lakóingatlannak kellene jutnia. Nyilvánvalóan látjuk, hogy nem ez a helyzet, így a népesség és a lakásállomány aránya inkább egyfajta érzékeltetésre lehet jó, hogy tudjuk, fele akkora a lakásállományunk, mint amekkora a hazai népesség.
A hazai lakásállomány és a népesség arányában 226 fő volt tavaly a 100 lakásra jutó népesség, vagyis alig több, mint két ember él egy lakásban Magyarországon. Budapesten ugyanez a szám mindössze 192, így a fővárosban még kevesebben laknak egy lakásban, mint vidéken.
Nemcsak ebben az évben lesznek nagy változások, már a tavalyi év végére is sok újdonsággal szolgált a főváros egy-egy része, ami a lakásállomány, az építkezések előrehaladását és a megvásárolt lakások számát illeti. Összehasonlítottuk, hogy a tavalyi év közepéhez képest, milyen változások voltak az előbb említett tényezőkben Budapest adott részein, melyből elsőként a dél-pesti kerületeket vettük szemügyre.
2016-ban a lakásállomány nagysága 4,405 millió volt, ez 14 ezerrel több, mint a 2011. évi népszámláláskor. Az elmúlt öt évben a korábbi cenzusok közötti időszakokhoz képest a lakásállomány kevésbé bővült, aminek elsősorban a lakásépítések számának visszaesése az oka - derül ki a KSH legfrissebb mikrocenzusából.
Kevesen gondolnák, hogy a szállópor kibocsátás legnagyobb része nem a közlekedéshez, hanem a lakossági fűtéshez köthető, míg a közlekedés a teljes kibocsátás mindössze 10-15 százalékáért felel. Persze egy forgalmas út mellett élve a levegőbe kerülő szennyezőanyag nagyon is káros az egészségre, országos szinten azonban sokkal fontosabb lenne a lakások, házak energetikai korszerűsítésével foglalkozni.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk a közel-keleti háborúról.
Az illikvid piacokon akár komoly kilengésekre számíthatunk.
Az OTP Ingatlanpont figyelt fel néhány érdekes jelenségre.
Norvégiában is megérkezett az első 25 pontos csökkentés.
Baj van a hitelezéssel.
Fontos fejlemények az öt napja tartó iráni-izraeli háborúról.
Szalóki Katalinnal, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatójával beszélgettünk.
