A jegybank elnökétől érkező javaslatokra érdemes odafigyelni - mondta el Bánki Erik, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke az ATV Egyenes beszéd című műsorában. Véleménye szerint a kormányzat lakáspolitikája jó, de az más kérdés, hogy elegendő-e.
A napokban a hazai lakáspiacot egyértelműen az MNB elnök, Matolcsy György azon kinyilatkoztatása tartotta lázban, miszerint a 2014-től alkalmazott lakáspolitika kudarcot hozott, így mihamarabbi átalakításra és lépésekre van szükség. Az ingatlanszakma által hosszú évek óta mondogatott és vágyott központi stratégia alkotás, jogszabályi változtatások, a kormányzat által is támogatott hosszú távú vízió és tervezhetőség megteremtése úgy fest megteremtődni látszik, legalábbis az első lépés megtörtént. Az MNB diagnózisa a hazai lakáshelyzetről azonban nem volt elszigetelt jelenség, hiszen rendkívül hasonló állásponton van a kormány is, már ami a teendőket illeti. Kormányzati oldalról lépéseket kívánnak tenni a hazai lakáspiacon, a lehetséges eszközök, a pontos célok azonban eddig nem voltak egyértelműek. Ennek kapcsán Fürjes Balázzsal, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkárral készítettünk interjút, amiből többek között az is kiderül, hogy a kormány határozott terve, hogy az MNB-vel, a fővárosi önkormányzattal, az ingatlanfejlesztőkkel, és -befektetőkkel, a finanszírozókkal és nem különben a lakosság részvételével áttekintse, elemezze a fővárosi lakhatási kihívásokat, kiemelten fókuszálva a fiatalok életkezdési lehetőségeire, ami első sorban nem is szociális kérdés, hanem leginkább gazdasági és demográfiai.
Hosszú évek óta először mutat csökkenést a Duna House lakásárindexeinek többsége. A 2019-es utolsó negyedéves adatok alapján a fővárosban, valamint a keleti és nyugati országrészben egyaránt esett a panellakások ára 2019 harmadik negyedévéhez képest, országosan mintegy 5,5 százalékkal. A budapesti téglalakások árindexe azonban még mindig emelkedő fázisban van.
A magyar gazdaságpolitika egyik gyenge pontja a lakáspolitika, ahol minden jószándék végül fordítva sül el: siker helyett kudarcot szül - fogalmazta meg a Növekedés.hu-n megjelent cikkében Matolcsy György. A 2014-ben indult új lakáspolitika már az indulásakor több sebből vérzett, ezért kell egy vízió, egy stratégia és egy fenntartható lakáspiacot eredményező kormányzati szervezet.
A különböző fórumokon nézelődve egyre többen fogalmaznak meg szélsőséges véleményeket a hazai lakáspiaccal kapcsolatban. Egyesek szerint küszöbön az összeomlás, és holnaptól szabadesésben zuhannak be a lakásárak, míg mások az eddigieknél is nagyobb áremelkedésre számítanak. Az igazságot feltehetően egyik vélemény sem fedi, viszont tény, hogy az utóbbi időben sokan gondolják úgy, hogy az eddigi áremelkedés hosszabb távon nem fenntartható. Hogy mi lehet az igazság, és mit hozhat 2020 a hazai lakáspiacon, arról tíz ingatlanpiaci szakértőt kérdeztünk meg.
Változások előtt állhat a lakáspiac: úgy tűnik, hogy 2019-ben véget ért a száguldás. Míg az elmúlt években jelentős lakásár-emelkedés szemtanúi lehettünk, a TAKARÉK Index értéke a 2014 első negyedéves mélypontról 2019 második negyedévéig összesen több mint 120 százalékkal emelkedett, vagyis a lakások értéke több mint a duplájára nőtt, addig 2019 a folytatást illetően számos bizonytalanságot hozott. Egyelőre az első félévről állnak rendelkezésre adatok, amelyek alapján úgy tűnik, hogy változások előtt állhat a lakáspiac, illetve szintén ezt erősítik az előzetes harmadik negyedéves információk is.
Évekkel korábban már 1800 lakást befejeztek a Kondorosi Lakónegyedben, hamarosan teljesen elkészül a 900 lakásos Budai Bolero, valamint már elkezdődött az engedélyeztetés és az építkezés a 2200 lakásos Budai Walzer Lakópark első ütemeinél. A több ezer lakás építéséért felelős SISKIN ingatlanfejlesztő tulajdonosait, Csizy Dezsőt és fiát, Balázst kérdeztük a 27 százalékra visszaálló áfa lehetséges következményeiről, illetve a lakásárak jövőbeli változásairól.
Lassan elérjük az egymilliós lélektani határt a budapesti új lakások kínálati négyzetméteráránál, egy negyedévvel korábban még 900 ezres átlagról számoltunk be, idén év végére ez az érték 930 ezer forintra emelkedett a Budapesti Lakáspiaci Riport adatbázisában szereplő adatok alapján. Ahogyan korábban is, a kerületenkénti eltérés megmaradt, a belváros és a budai belső területek viszik a prímet, ezek közül néhány már megközelíti, vagy át is lépi az 1,8 millió forintos átlagot.
A hazai lakáspiac felívelő szakasza hatodik éve tart és a reál lakásárak is folyamatosan emelkednek azóta. Az eddigi historikus és nemzetközi tapasztalatok alapján egy-egy szakasz korábban nagyjából nyolc évig tartott, így okkal számíthatnánk arra, hogy – tisztán piaci viszonyok között – a következő két évben elérhetnénk az árcsúcsot. Az OTP Értéktérkép alapján megnéztük, mennyibe kerülnek ma a lakások Budapest és az ország különböző részein.
Negyedszerre készítette el saját élhetőségi rangsorát a hazai települések között az Otthon Centrum. Az elemzés összeállítása során a szakemberek a 25 ezer főnél népesebb városokat, azok életminőség szempontjából lényeges mutatóit vizsgálták. A rangsort a Várnegyed és a belváros vezeti, míg vidéken Veszprémben és Egerben a legjobb élni.
A tél beköszöntével sok az eszkimó és kevés a fóka a lakásbérleti piacon, akinek mostanában készül el a bérbeadásra kínált új lakása, vagy most megy el a bérlője az a korábbinál lényegesen hosszabb bérlőkeresésre számíthat. Egyre nagyobb a megújítási kockázat, a hagyományos hirdetési eszközök használata sokszor már nem elég - figyelmeztet a Rentingo.com.
Számos cikkben foglalkoztunk vele és mutattuk be már az elmúlt hónapokban is, hogy a jelenlegi környezetben mivel indokolható, hogy csekélyebb mértékben, de a lakásárak növekedésére, vagy legfejebb stagnálására lehet számítani, annak ellenére, hogy már sokan érzik főleg Budapesten, hogy kevesebb tranzakció megy végbe. Most megérkeztek a legfrissebb OTP Értéktérkép adatok, ami alapján az elmúlt egy évben csak Budapesten 23 százalékos volt a drágulás, a legmagasabb értékek a város peremkerületeiben láthatóak, a legkisebb változás pedig nem meglepő módon a belvárosi, már így is magas árszinttel rendelkező részeken volt. Lássuk, melyik kerületben mennyit változtak az árak!
A magyar lakáspiac 2019-ben valószínűleg fordulóponthoz érkezett. Ez egyelőre csak a forgalom csökkenésében mutatkozik, elsősorban Budapesten és a nagyvárosokban. Ugyanakkor az árak idén, az előző évekhez hasonlóan kétszámjegyű mértékben nőttek. Az országos szinten érezhető lassulást, illetve a stagnáló fázis elérését elhalasztották a Kormány különböző, lakásvásárlást ösztönző támogatásai – derül ki az OTP Jelzálogbank legfrissebb Lakóingatlan Értéktérkép elemzéséből.
Az utóbbi években kimagasló hozamot lehetett elérni befektetési célú lakásvásárlással, a kérdés viszont az, hogy ma is megéri-e a befektetési célú lakásvásárlás. Az MNB legfrissebb lakáspiaci jelentése alapján megnéztük, hogy mikor volt érdemes leginkább beszállni a lakáspiacba, és vajon most is érdemes-e még befektetési céllal új lakást vásárolni.
A fiatalok lakhatási problémáinak megoldására átfogó lakáspolitikára, és nem családpolitikai vagy gazdaságpolitikai válaszokra lenne szükség – fogalmazott a Habitat for Humanity Magyarország legújabb szakpolitikai jelentésében.
A budapesti fejlesztések terén a magánszféra egyre nagyobb szerepet kap, éppen ezért a piaci mechanizmusokat a városfejlesztésben is egyre inkább figyelembe kell venni, de mindezt tudatos koordináció és tervezés mellett – mondta el Salamin Géza, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke, a november 6-án megrendezett Országos Urbanisztikai Konferencián, ahol Budapest fejlődésének jövőjével és a lakáspiac alakulásával kapcsolatban is megszólaltak a szakértők.
Budapesten az előző negyedévek dinamikájához képest valamelyest lassabb, 22,5 százalékos éves lakásár-emelkedés volt megfigyelhető 2018 és 2019 második negyedéve között az MNB lakásárindex legfrissebb értékei szerint. A vidéki városokban a fővárosi áremelkedéstől csak kismértékben elmaradó, 21,6 százalékos nominális drágulás volt mérhető éves alapon, ami hasonló az első negyedévben megfigyelt éves árváltozáshoz. A községekben az országos átlagtól több mint 14 százalékponttal elmaradó, mindössze 2,9 százalékos átlagos éves lakásár-növekedés volt tapasztalható nominális értelemben. Az aggregált MNB lakásárindex szerint országos átlagban, a második negyedévben 4 százalékkal emelkedtek a lakásárak nominális alapon, míg az éves nominális növekedési ütem 17,1 százalékot ért el, kissé meghaladva az előző negyedévben megfigyelt 16,8 százalékos értéket. Reálértelemben a lakásárak éves növekedési üteme országos átlagban 12,8 százalék volt a vizsgált időszakban - derül ki az MNB frissen közölt tájékoztatójából. De mi jön ezután?
Ahogy korábban jeleztük, elindult a laposodás a hazai használtlakás-piacon, azonban az új lakások árnövekedése egylőre képtelen lelassulni, a már számtalanszor említett egyedi piaci helyzet miatt. És most még csak 2019 első feléről beszélünk. Kijöttek a legújabb KSH-s adatok a lakásárakról.
Kettős érzések uralkodtak 2013-ban a hazai ingatlanpiacon, a kereskedelmi ingatlanoknál már egy nagyon enyhe pozitív változás érződött, míg a lakáspiacon jött az újabb arculcsapás, az új lakások száma és a kiadott építési engedélyek ugyanis több tíz százalékkal tovább csökkentek. Mindeközben elkészült a Bálna, de számos más állami beruházás is fennforgást okozott Budapest utcáin. Folytatva a 15 évre visszatekintő sorozatunkat, most a válság utáni siralmas időszak utolsó, illetve a felívelés nulladik évét, vagyis 2013-at vesszük szemügyre. Lássuk mi történt ebben az évben a hazai ingatlanoknál és a kilencedik Property Investment Forumon!
Egyre többen költöznek Budapest agglomerációjába és néhány megyei jogú város közvetlen környékére. A kereslet megugrása jelentős drágulást hozott több járásban is.
A közel-keleti konfliktusra figyel a piac.
Cikkünk folyamatosan frissül az iráni-izraeli konfliktus legfontosabb híreivel.
Szerinte nagy hibát követ el Jeruzsálem.
Hamar kivezethetik a kedvezményeket.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború eseményeivel.
Szalóki Katalinnal, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatójával beszélgettünk.
A válasz nem az, amit elsőre gondolnánk!
Eljött a kicsik ideje.
