
A ciklikusan működő lakáspiac aktuális felívelő szakasza 2013-ban indult, így a lakásárak idén már hatodik éve nőnek. Tisztán piaci viszonyok között a következő két évben valószínűleg elérhetnénk az árcsúcsot. Ez ugyanakkor egyben nem jelentene azonnali lejtmenetet, reál értelemben évekig stagnálhat az árszint. Tekintetbe véve a jelenlegi sokkal kedvezőbb gazdaságpolitikai mozgásteret és a hitelfelvételt, hitelkihelyezést érintő szabályozást, a mostani ciklust követő korrekció várhatóan jóval mérsékeltebb lesz, mint a legutóbbi, 2008-at követő zuhanás - mondta el Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője.

Lakásárak Budapesten
Az alábbi térkép annak a 151 irányítószám-körzetnek az átlagárát mutatja, ahol 2019-ben eddig legalább tíz (de átlagosan így is 68) értékelhető adattartalmú eladás történt. Az V. kerület hat körzetéből négy továbbra is a lista legelején áll; a legdrágább továbbra is a 1051-es irányítószám, ahol a négyzetméterár elsőként lépte át az egymilliós határt (1,076 millió forint). A 600 ezres szintet összesen 25 irányítószám-körzet haladja meg (sötétbarna színezés), mind a budai és a szűken vett pesti belvárosi kerületekben.

A legolcsóbb, 450 ezer forintos négyzetméterár alatti kategóriában 23 körzet áll (legvilágosabb színezés). Ezek közül mindössze a 1225-ös budai oldali, a többi jellemzően Pest peremi kerületeiben helyezkedik el. A 400 ezer forintos átlagot ezen belül is csak hat körzet (1202, 1154, 1204, 1205, 1201 és 1172) nem éri el.
A budapesti átlag 2019 első három negyedévét nézve 609 ezer forint volt négyzetméterenként, amihez a 1146-os irányítószám-körzet (Istvánmező, Törökőr) áll legközelebb. A kerületek átlagárát tekintve az V. kerület áll az élen, ahol ebben az időszakban átlagosan 944 ezer forintos négyzetméteráron keltek el a lakások. Ezt követi az I. és a II. kerület, mindegyikben a 800 ezer forintos átlagot közelítik a számok, a belváros népszerűségét ugyanakkor jól mutatja, hogy mostanra a VI. kerület egy hajszálnyival megelőzte a XII. kerületet, előbbiben 732 ezer, utóbbiban 729 ezer forintot kellett fizetni egy átlagos lakás négyzetméteréért. A pesti külső kerületekben jellemzően 400-500 ezer forint között van egy négyzetméter, míg a legolcsóbb XXIII. kerületben 332 ezer forint.
A mélypont óta eltelt időszak áremelkedési ütemét jól mutatja az, hogy 2013-ban az I., a II., a XII. és az V. kerületekben kínálták 330 ezer forint környékén a lakások többségét, míg most a legolcsóbb kerületre jellemzők ezek az árak. Emellett a kerületek közti árolló is nőtt az elmúlt 5-6 év során, a legolcsóbb és a legdrágább kerület között mostanra közel háromszoros lett az árkülönbség.

Vidéki lakásárak
A következő térkép a 2019 első három negyedévében a NAV által regisztrált eladott ingatlanok átlagárát mutatja járásonként. Azt a 166 járást mutatjuk, ahol idén legalább tíz értékelhető adattartalmú eladás történt (Budapestet nem számítva is átlagosan 128 volt, tehát az adatok megbízhatósága jónak mondható), így nem volt szükség statisztikai adatpótlásra. 26 járás átlagára haladja meg a 400 ezres szintet, míg további 14 a 340 ezer forintos átlagos négyzetméterárat (sötétbarna színezés). A legdrágább vidéki térség a 14. helyen álló Balatonfüredi járás 534 ezer forintos négyzetméterárral. A legfelső árkategóriába a XXIII. kerület kivételével a budapesti kerületek, Balaton-parti és Pest megyei járások, illetve a Debreceni, Soproni, Kecskeméti, Győri, Szentgotthárdi, Veszprémi és Székesfehérvári járás került bele.

Érdemes emellett a megyei átlagárakat és a megyeszékhelyek átlagárait is összehasonlítani. Ez alapján azt látjuk, hogy a legdrágább Győr-Moson-Sopron megye lett, ahol közel 352 ezer forintot kell fizetni egy átlagos lakás négyzetméteréért. Ezt követi Hajdú-Bihar megye 350 ezerrel és Pest megye 343 ezer forinttal, a többi megye átlaga nem éri el a 300 ezer forintot. A megyeszékhelyeket tekintve azonban egy ideje már nem Győr áll az élen, mostanra a nyugat-magyarországi város árszintjét négy másik nagyváros is megelőzi. Első helyre került idén Debrecen, ahol 402 ezer forint az átlagos négyzetméterár, kicsivel lemaradva, 396 ezer forinttal Veszprém áll a második helyen, majd 371 ezerrel Kecskemét, 367 ezerrel Székesfehérvár és 364 ezerrel Győr. A legolcsóbb megyeszékhely továbbra is Salgótarján, ahol még mindig alig haladja meg az átlagár a 100 ezer forintot négyzetméterenként.
Míg a korábbi években stabilan Győr volt a legdrágább megyeszékhely, addig a mostani relatív lemaradás sok kérdést felvet. Vajon Debrecenben, Veszprémben, Kecskeméten és Székesfehérváron valóban magasabb már a vásárlóerő, mint az észak-nyugati megyeszékhelyen? Az átlagfizetések tekintetében Budapestet leszámítva még mindig Győr-Moson-Sopron megye áll az élen, így egy esetleges - néhány év múlva bekövetkező - korrekció során nem kizárt, hogy az említett másik négy megyeszékhelyen nagyobb lenne a visszaesés mint a kiegyensúlyozottabban dráguló Győrben.

Meddig tarthat még a hegymenet? És mi jöhet utána?
A jelenlegi lakásárak már országosan meghaladhatják az egyensúlyi szintjüket, ami azonban nem feltétlenül kell, hogy rövid távon árcsökkenést okozzon. A ciklus mindenesetre már olyan fázisban járhat, ahonnan komoly kormányzati ösztönzők nélkül nehéz elképzelni további erőteljes áremelkedést. Valkó Dávid szerint azonban a családvédelmi akcióterv lakásvásárlást érintő elemei előre hozott keresletet generálva egyértelműen lassítják a kereslet visszaesését. Idén nyárig jelentős arányt képviseltek az ingatlanpiacon a befektetési célú vásárlók, majd a MÁP+ megjelenésével számuk és arányuk – főleg Budapesten és a nagyvárosokban – látványosan csökkent, mivel a bérleti hozamok már kevésbé versenyképesek.
Egyre látványosabb probléma a lakásár/jövedelem mutató által leírható arányszám folyamatos romlása, tehát egyre nehezebb összegyűjteni egy átlagos lakás árát az átlagjövedelemből. Európai szinten is magas emellett a lakásbérlés költsége Budapesten. Összességében azonban országosan várhatóan még 2-2,5 évig fenntartja a keresletet a családvédelmi akcióterv, utána viszont felerősödhetnek a kockázatok, amelyek közül egy esetleges külpiaci lassulás, a globális geopolitikai feszültség, az elérhető EU-s pénzek csökkenése, a Babaváró hitel kifutása, illetve a reálbér-növekedés lelassulása emelendő ki. Hátráltató tényezők ezen kívül a foglalkoztatottsági és demográfiai problémák is. Ezek együttes vagy részleges felerősödése a lakásárakban is véget vethet a reálérték-növekedésnek.
Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
Elmondta a NATO egyik legerősebb hatalma, meddig tarthat az ukrajnai háború – Új stratégia kellene a Nyugat számára?
Interjút adott a török elnök.
Legmagasabb készültségben a keleti nagyhatalom: hamarosan lecsap a Ragasa
Megemelkedik a tengerszint is.
Itt az idő iPhone-t venni! - De nem is az új telefon az igazán nagy dobás
Mutatjuk az újdonságokat.
Kongatja a vészharangot a NATO-tagállam: rések vannak az EU védelmében, móresre kell tanítani Moszkvát
A megoldás Ukrajna bevonása lehet az új megaprojektbe?
Legalább októberig állnak a Jaguar Land Rover gyárai egy súlyos kibertámadás miatt
A beszállítókra nézve is komoly következményei vannak a leállásnak.
Pusztító koktél villámaszályok és hőhullámok
A villámaszályok a klímaváltozás egyik legaggasztóbb jelenségei közé tartoznak, amelyek hatását a szélsőséges hőség drámaian felerősíti.
Közel fél millió Ft jóváírást is kaphatsz az Otthon Start mellé
Az Otthon Start hitel egy kedvező kamatozású támogatott kölcsön, amit az első lakásszerzők használhatnak ki. Már az első hetekben kiderült, hogy egy ilyen támogatott hitelnél is komoly verse
Jóváhagyta az Európai Parlament a karbonvám (CBAM) módosításokat
A CBAM (Carbon Border Adjustment Mechanism, karbonvám) kötelezettségek teljesítésének átmeneti időszaka 2025 végén lezárul. Az Európai Bizottság az eddigi tapasztalatok alapján szükségesnek

Az AI nyertesei és vesztesei: Magyarország hátulról az ötödik
A mesterséges intelligencia rohamos terjedése alapjaiban formálja át a gazdasági növekedésről szóló várakozásokat. Cikkünkben bemutatjuk, hogy az AI milyen csatornákon keresztül járulhat ho

Végre egy komoly grafikon
Máris hiányoznak a habkönnyű témák. Nyáron a klímagyilkos Buksiról, a pisztáciáról, a metánt pöfögő marhákról szóltak a hírleveleink - kis cuki témákról, amik nem kavarják... The po

Közép-Európát az összevisszasága teszi alkalmazkodóképessé
Közép-Európa túlélését pont az a töredezettség, autonómiavágy és sokértelműség biztosítja, amit szeretünk benne és amit sokszor fejlődése korlátának tekintünk. Közép-Európa sajá
A társasági adó egy érdekes állatfaj
Az elmúlt héten élénk párbeszéd és találgatás indult az esetleges TAO-emelésről, ezért megkérdeztük Regős Gábort, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdászát - lentebb a válaszai. The po
És a tengeralattjárókat ki fogja szabályozni?
E heti adásunkban mi úszunk, a tengeralattjárók viszont elsüllyednek. Szabó Dávid meg szakért. Valamelyest. Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD After Hours podcastek megtalálhatók..



Semmi sem állítja meg a forint dicsőséges menetelését?
Lehet még erősebb a hazai fizetőeszköz?
Szinte naponta hagyják abba a tejtermelést a kis tehenészetek
2800-3000 gazdaság maradt a tízezres nagyságrendből.
Megjött az év egyik legjobban várt döntése – Mit várhatnak ettől a befektetők?
Jöhet a kamatcsökkentési ciklus?
Tőzsdei túlélőtúra: Hogyan kerüld el a leggyakoribb kezdő hibákat?
A tőzsdei vagyonépítés során kulcsfontosságú az alapos kutatás és a kockázatok megértése, valamint a hosszú távú célok kitűzése és kitartó befektetési stratégia követése.
Tőzsde kezdőknek: Hogyan ne égesd el a pénzed egy hét alatt!
A tőzsde világában a lelkesedés könnyen drága hibákhoz vezethet – előadásunk abban segít, hogy kezdőként is megértsd a legfontosabb alapelveket, felismerd a kockázatokat, és elkerüld, hogy egy hét alatt elolvadjon a megtakarításod