Újabb 35 milliárd forinttal nőtt múlt héten a MÁP+-jegyzések összege – derül ki az ÁKK friss statisztikáiból. A héten több nagy lakossági állampapír-lejárat is lesz.
Magyarország külső finanszírozási képessége 2020 első negyedévében a GDP 1,2 százalékára emelkedett, amivel hazánk továbbra is a régiós országok élmezőnyébe tartozik - írja közleményében az MNB. A folyó fizetési mérleg egyenlege a külkereskedelmi többlet enyhe mérséklődésének és a jövedelemegyenleg hiányában bekövetkezett csökkenés eredőjeként nem változott érdemben. A jelentős működőtőke-beáramlás fennmaradása mellett az ország nettó külső adóssága a GDP 6,3 százalékára mérséklődött tovább. A devizatartalék szintje továbbra is jelentősen és stabilan meghaladja a rövid külső adósságot.
Összesen mintegy 633 milliárd forintnyi lakossági állampapír jár le júliusban, ebből az ÁKK számai alapján 305 milliárd forint az, amitől intézményi vagyon révén elbúcsúzhat a lakossági állampapír-piac. Kérdés, milyen hajlandósággal fektetik be a fennmaradó összeget a magyarok állampapírokba, mivel az utóbbi hónapokban nem volt nagy lelkesedés. Az államadósság-kezelő minden esetre úgy kalkulál, meglehet az idei terv.
Egy svájci lap értesülése szerint a Credit Suisse több száz dolgozójának mondhat fel, hogy a költségcsökkentéssel elérhesse profitcélját – számol be a hírről a MarketWatch.
A korábban jelzettnél nagyobb mértékű lehet a költségcsökkentő programban tervezett létszámleépítés a Daimler járműipari konszernnél a német dpa hírügynökség szerint.
Szépen indult az év a kötvényekbe, részvényekbe, pénzpiaci eszközökbe egyszerre fektető vegyes alapoknál, aztán jött a Covid-krízis és az ügyfelek is elkezdték menekíteni a pénzt: mindössze egy hónap alatt 45 milliárd forint hagyta ott a szektort. Eddig úgy tűnik, a tavalyi hozamdömpinget sem sikerült folytatni idén: alig van olyan vegyes alap, amely pluszban van, sőt, néhány esetben 10% fölötti mínuszt is lehet látni.
A Kopint-Tárki friss előrejelzésében úgy látja, hogy az idei évre várható alig több mint 3%-os infláció helyett az emberek 4-4,5%-os áremelkedést fognak érezni.
Úgy tűnik, visszatért a magyar lakosság vásárlási kedve, legalábbis, ami a befektetéseket illeti, mivel májusban állampapírokba, befektetési alapokba és részvényekbe is jelentős pénzek áramlottak. Különösen az állampapíroknál jelenthet ez jó hírt, miután márciusban és áprilisban is jelentősebb visszaváltások voltak a koronavírus-válság közepette. A friss adatok szerint a részvényvásárlás továbbra is pörög, ami azt bizonyítja, hogy egyre többen szeretnének a részesei lenni a részvénypiaci fellendülésnek.
A GKI fogyasztói bizalmi index értéke a mérése kezdete óta eltelt időszak legnagyobb zuhanása után májusban jelentősen, majd június-júliusban lassabb ütemben korrigált. Az index májusban a koronavírus lassú lecsengése és az áprilisi erős bizonytalanság enyhülése következtében 11,3 ponttal emelkedett, majd júniusban 5,7, júliusban 5,9 ponttal nőtt tovább (szezonálisan kiigazítva), s ezzel összességében az áprilisi zuhanás 61%-át dolgozta le. Az index jelenleg a 2015 őszén mért szinten áll. Az adatfelvétel módszere az előző hónaphoz hasonlóan online, áprilisban kényszerűségből a személyes interjúkról áttértünk az online felmérésre.
Eljött az ideje, hogy beszéljünk egy kicsit a spórolásról. No de most ne a lehangoló makrogazdasági következményeiről – hogy éppenséggel kinyírja a fellendülésünket – hanem egy sokkal vidámabb aspektusáról. Arról, hogy számunkra tulajdonképpen milyen brutális eredménye is lehet a garasoskodásnak, ha azzal kitartóan büntetjük a fogyasztói társadalmat. Talán mindenkiben felmerült már, hogy ha nem költene cigire, kávéra, sörre – vagy egy tetszőlegesen helyettesíthető dologra – akkor mennyire sok pénze is lenne. Nos, mi ezt most kiszámoltuk, lemodelleztük és ezennel le is írjuk, hogy bizony az erőteljes spórolással tényleg lehet valamire vinni. Például évekkel előbbre hozhatjuk a nyugdíjunkat, vagy ha újból lecsap a koronavírus, akkor már nem fog minket felkészületlenül érni. Az alábbi cikkben a FIRE mozgalom szemszögéből nézzük meg, hogy mennyivel hamarabb válhatunk pénzügyileg függetlenné, ha a fizetésünk egyre kisebb hányadával is hajlandóak vagyunk beérni.
A kötvényalapok piacát sem hagyta érintetlenül a koronavírus miatti piaci pánik, de aki mert régiós és nemzetközi piacokra evezni és nyugton maradt, amikor mindenki részvényt kezdett el venni, többet kereshetett fél év alatt, mint szuperállampapírral. A legnagyobb hazai kötvényalapok vagyonát összességében nem olvasztotta le a koronavírussal kapcsolatos bizonytalanság, a megmaradt pénzpiaci alapok vagyona is nőni tudott az elmúlt fél évben. A legtöbb pénzt továbbra is az OTP Optima kezeli több mint 177 milliárd forinttal, a legnagyobb hozamot pedig féléves időtávon az Aegon Nemzetközi Kötvény hozta 10,6%-kal.
Magyarország idén 7%-os visszaesést szenved el az Európai Bizottság legfrissebb előrejelzése szerint. A régió országaiban átlagosan hasonló mértékű lesz a visszaesés, a szórás viszont nagy, és ez leginkább a szerkezetbeli különbségeknek és a költsgévetés helyzetének tudható be. A legnagyobb visszaesést Horvátország szenvedi el Kelet-Közép-Európában, Lengyelország viszont relatíve olcsón megússza a válságot a legtöbb előrejelzés szerint. Megnéztük, mi áll a különbségek mögött.
Jelentősen javult a magyar háztartások anyagi stabilitása a két évvel ezelőtti szinthez képest, és a duplájára nőtt azok száma, akik tudatosan tervezik a pénzügyeiket - közölte a Pénziránytű Alapítvány az MTI-vel pénteken.
2020 második felében ismét emelkedni fog az arany árfolyama, olyannyira, hogy akár újabb rekordot is dönthet – véli a Saxo Bank nyersanyagpiaci vezetője.
Az Egyesült Államok döntéshozóinak a dollár leértékelésével kellene segítenie a világon - ezt nyilatkozta a CNBC-nek Hugh Hendry. Az egykori befektetési bankár, mára független makrogazdasági tanácsadó szerint azért lenne erre azükség, mert a jegybank élénkítő célú eszközvásárlási programja nem működik.
Júniusban mintegy 147 milliárd forintért jegyeztek a szuperállampapírból a magyarok, tehát semmivel sem többet, mint májusban. Egyelőre úgy tűnik, az újranyitás és a veszélyhelyzet elmúlta sem lendítette fel a MÁP+ keresletét.
A napokban tájékoztatta az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztár a tagjait arról, hogy július 1-jén elindulhat az új, ESG-Dinamikus portfólió a pénztárnál, és nem ők az egyetlenek, akik idén új portfóliókat hoznának létre a tagoknak. Úgy tűnik, a koronavírus berobbanása a hazai nyugdíjpénztárakat sem hagyta érintetlenül, és talán nem is baj, jó hír ugyanis a nyugdíjra gyűjtőknek, hogy a pénztárak évek óta nem látott fejlesztésekbe kezdtek, a központba egyértelműen a digitalizációt helyezve. Készítettünk egy körképet a hazai önkéntes pénztárak körében arról, milyen fejlesztések zajlanak, milyen új portfóliók indulnak.
A koronavírus miatt kilakult válság jobban sújtja az autóipart, mint a 10 évvel ezelőtti, ezért a piaci szereplők minden lehetőséget megragadnak a költségek visszafogására. Soós Attila, az E2 Hungary stratégiai és üzletfejlesztési igazgatója a Járműipar 2020 online konferencián rávilágított, hogy 2020 a TAO-kedvezmények éve lehet, miután az almérési rendszerek kiépítésére nemcsak a kormány szorítja rá a szereplőket rendelettel, de a vírus miatt kilakult költségmegtakartási verseny is erre kényszeríti őket.
Évekig hallgathattuk a „felforgató” fintechektől, hogy „a hagyományos bankrendszernek vége” a közbenjárásuk miatt, a valóság viszont az, hogy kezdettől fogva inkább együttműködtek a hagyományos bankok a „pénzügyi forradalmárokkal,” most pedig sorra válnak teljes körű bankká a fintechek. Bár a banklicenc szükséges számos pénzügyi szolgáltatás nyújtásához, a bankok és fintechek közti „érdekházasság” vége után is számos pénzügyi szereplő dönt úgy, hogy inkább fenntartják a pénzintézetekkel való partnerségüket.
Január óta nem látott szintre emelkedett a prémium állampapír iránti kereslet májusban, ami azt mutatja, hogy a magyar befektetők egy része igyekszik védelmet keresni az esetlegesen megugró infláció ellen. A lakossági állampapírok közül egyedül a szuperállampapír mutatott nagyobb állománynövekedést még múlt hónapban, de ez is inkább az egyéves állampapír kárára történt. Összességében az állomány tovább csökkent, ami az intézményi lejáratoknak is köszönhető. Friss megtakarítások már alig jönnek be a rendszerbe.