A mai harmincasok felelősen és tudatosan döntenek pénzügyi kérdésekben, kiemelten fontos számukra, hogy legyen megtakarításuk, de rendszeresen megtakarítani csak 23 százalékuk tud, négy harmincasból egynek pedig egyáltalán nem sikerül félretennie. A saját ingatlan az egyik legfontosabb befektetési forma, és óriási presztízsértékkel is bír a harmincasok körében.
A magyar alapkezelők számára a koronavírus legdrámaibb hatása egyelőre a befektetői érdeklődés visszaesése volt. Úgy tűnik, a tavaszi hónapok után kezd visszatérni a kereslet, de az olyan régi kedvencek, mint az abszolút hozamú alapok vagy ingatlanalapok háttérbe szorulhatnak az indexkövető termékekkel szemben. Piaci szakemberek szerint jelentős bevételkiesést hozhat több magyar alapkezelőnél az Esma által belengetett, a sikerdíj-számításra vonatkozó változás, de még kérdés, mit vesz át ebből az MNB. Biró Gergelyt, a Diófa Alapkezelő vezérigazgatóját, Vízkeleti Sándort, az Amundi Alapkezelő vezérigazgatóját és Varga Zalánt, az Erste Alapkezelő értékesítési és termékfejlesztési igazgatóját a mostani amerikai tőzsdei korrekció hatásáról is kérdeztük.
Hamarosan elstartol a Portfolio új, Private Investor Day nevű online rendezvénye, ahol neves piaci és gazdasági szakemberek árulják el, milyen befektetésekben érdemes most magánbefektetőként gondolkodni, mit hozhat a koronavírus második hulláma a tőzsdéken és vajon kitart-e az a korrekció, ami az utóbbi napokban indult el. Az eseményről folyamatosan tudósítunk.
Megosztott a magyar lakosság annak kapcsán, mibe érdemes tenni a megtakarításait – ezt mutatják az MNB friss értékpapír statisztikái. Míg a részvények és befektetési alapok iránt továbbra is kitart a kereslet, a tartalékképzés iránti igény sem csökkent.
A témáról bővebben is szó lesz mai Private Investor Day online konferenciánkon!
A tavalyi tőkepiaci menetelésben sem láttunk olyan keresletet a részvények irányt, mint amit az utóbbi hónapokban mutatnak a magyar befektetők. Vajon tényleges érdemes még beszállni a tőzsdékbe, vagy hosszabb ideig is kitarthat a most látott korrekció? Erre a kérdésre is válaszolnak szakértőink ma délután, a Private Investor Day online rendezvényünkön, amelyen ingyenesen is részt lehet venni.
Program és jelentkezés ITT.
Két nyugdíjpénztár beolvasztásával erősít a Pannónia Nyugdíjpénztár: 2020. szeptember 2-án lezárult a 2019 év végén indult folyamat - derül ki a Pannóia Nyugdíjpénztár közleményéből.
„Fekete hattyúszerű” kockázatnak értékeli Bill Ackman elismert hedge fund menedzser az Egyesült Államokban tapasztalható vagyoni egyenlőtlenséget és kétféle megoldást javasol a helyzet megoldására – írja a Business Insider.
Nagyot ment múlt héten a szuperállampapír, a magyar lakosság összesen közel 79 milliárd forint értékben jegyzett a papírból, ezzel a nyár utolsó hónapja közel 200 milliárdos kereslettel zárt.
Júliusban 184 milliárd euróval nőtt a vállalatok és háztartások bankbetéteinek állománya az eurózónában, így a 2008-as pénzügyi válság óta nem látott ütemben nőttek a bankbetétek az elmúlt egy évben, és a történelem során először 12 000 milliárd euró fölé emelkedtek – mutatják az EKB adatai. A bizonytalan időkre elsősorban a bankszámlákon lévő pénz felhalmozásával készülnek a gazdaság szereplői.
Megfordult a pénzáramlás iránya a privátbanki piacon, a koronavírus-válság miatt sok vállalkozás tulajdonosa a működési nehézségeket csak saját vagyonának terhére tudta orvosolni. A Portfolio által megkérdezett privátbanki vezetők szerint az elmúlt időszak segített a portfóliók tudatos átrendezésében, nőtt a felhalmozás iránti igény, és előretört a digitalizáció az ügyfelekkel való kapcsolattartásban. Tapasztalataik szerint nem az új ügyfelek megjelenése, sokkal inkább a meglévő ügyfélkör vagyonátcsoportosítása jellemezte az elmúlt hónapokat, a piacok oldalán pedig azt látják, sok évtizedes, általánosan elfogadott szabályok kezdenek megdőlni. Bálint Attilát, Haás Pétert és Parádi-Varga Tamást kérdeztük.
Az eredeti tervnél 1710 milliárd forinttal magasabb, 3600 milliárd forint lehet idén az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya – derül ki az Államadósság Kezelő Központ frissített finanszírozási tervéből. Ez pedig azt is jelenti, hogy az eddig felvázoltnál sokkal fontosabb szerephez jutnak a lakossági állampapírok.
Milliók számára adhat józanító pofont a koronavírus-válság a Financial Times véleménycikke szerint, amely azt taglalja, hogy a jegybankok gazdaságélénkítő és a kamatok alacsony szinten tartására vonatkozó akciói nehezebbé teszik a nyugdíjalapoknak, hogy megkeressék a tagjaiknak a nyugdíjba vonuláshoz szükséges pénzt.
Bár sokan az életbiztosítási piac visszaesésétől tartottak a koronavírus-krízis miatt, ez úgy tűnik, nemhogy elmaradt, de 2020 második negyedévében rekordmagasra ugrott az életbiztosítások új értékesítése Magyarországon. Az online eladás is felzárkózott az offline mellé, és úgy tudjuk, sok kockázati terméket kereső ügyfelet pedig sikerült átforgatni nagyobb jutalékterhelésű megtakarítási életbiztosításokba. A megugrott értékesítéssel együtt számos érdekes anomália is felütötte a fejét: jelentős összegek vándoroltak például ázsiai részvényalapokba, ami - ahogy az előző válságból is megtanultuk - nem feltétlenül a legprudensebb választás egy lakossági öngondoskodó ügyfél számára.
A lakossági megtakarításokra nézve úgy tűnik, jó hatással volt a koronavírus Amerikában, egy friss felérés szerint sokan jelentősebb összeget félre tudtak tenni az utóbbi hónapokban.
Új életbiztosítások kötésével és a régiek megtartásával válaszolt a magyar lakosság a koronavírus miatti bizonytalanságra: 10 éve nem látott nettó értékesítést mutatnak az MNB friss számai ezen a piacon. A karantén időszakának a legnagyobb sztárja azonban egyértelműen a folyószámlán tartott pénz lett, az értékesítés lassulása ellenére az állampapír áll idén a második helyen, a jó öreg készpénz pedig a harmadikon. Az MNB ma közzétett „Előzetes pénzügyi számla” statisztikáit néztük meg a megtakarítási piac szempontjából.
A 2011 végén tapasztalt kiélezett finanszírozási helyzetet követően a lakossági állampapír-stratégia 2012-es bevezetése és az MNB Önfinanszírozási programja fordulópontot jelentett: napjainkra bebizonyosodott, hogy az államháztartás stabil finanszírozása lehetséges belső forrásokra támaszkodva is. Az állampapír-stratégia megújításának és a MÁP Plusz 2019-es megszületésének köszönhetően tovább erősödött a lakosság szerepe az államadósság finanszírozásában. Ennek eredményeként a közvetlenül lakosság tulajdonában lévő állampapír-állomány aránya dinamikusan növekszik, így a mutató mára hazánkban a legmagasabb az Európai Unió országai között. A koronavírus által okozott válság idején a lakossági állampapírok válságállónak bizonyultak, ami rámutatott az államadósság biztonságos, belső forrásokra támaszkodó finanszírozásának sikerére.
A lentiekben az MNB munkatársainak írását közöljük.
A GKI fogyasztói bizalmi indexe áprilisi zuhanását követően három hónapon át lassuló ütemben, de emelkedett. Ez alatt mintegy 60%-át dolgozta le áprilisi esésének. Augusztusban viszont a várakozások kissé romlottak, a júliusi -26.9-es értéket -29,6 követte. Ez kedvezőbb a júniusi -32,8-nél, de sokkal rosszabb válság előtti, márciusi -12,1-nél. Az adatfelvétel áprilistól-júliusig kényszerűségből online módon történt, de augusztusban már vissza lehetett állni a személyes interjúkra.
A magyar háztartások mindössze felének van annyi megtakarítása, amennyivel legalább két hónapot át lehet vészelni, illetve azok, akik a koronavírus-járvány hatására munkanélküliek lettek, átlagosan három hónapra elegendő tartalékkal rendelkeznek.
Egyértelműen visszatért a magyar lakosság megtakarítási kedve a második negyedévben, úgy tűnik, sikerült magunk mögött hagyni a koronavírus-válsággal leginkább érintett március negatív hatásait. Az állampapírok, a befektetési alapok és a részvények kereslete is beindult, különösen utóbbinál látszik olyan élénk kereslet, amilyet még a 2019-es emelkedő tőkepiaci évben sem láttunk.
Hiába csökkent a lakossági állampapírokban lévő vagyon 239 milliárd forinttal a második negyedévben, a lakosság kezében lévő állomány igazából 130 milliárddal nőtt. Ugyanez a kettőség jellemzi az adatokat féléves időtávon is: december végéhez képest 182 milliárd forinttal csökkent az állomány, a lakosság kezében lévő állampapírok viszont 6 hónap alatt 450 milliárd forinttal növekedtek. Az adatok szerint a koronavírus lelassította a lakossági kézben lévő állampapírok növekedését, a tavaly látott diadalmenet már a múlté, de a növekedés azért nem állt meg. Az ÁKK azzal kalkulál, hogy meglesz az idei évre tervezett lakossági értékesítés.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Közel egyhavi csúcson a magyar fizetőeszköz az euróval szembne.
Közzétette számait a Duna House.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
