Jelentős előrehaladást ért el a jövő évi bérmegállapodás részleteinek kidolgozásában a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma 2021. november 3-án, Budapesten. A felek a legfőbb pontokban kompromisszumra jutottak, a minimálbér tehát bruttó 200 ezer forintra, a garantált bérminimum 260 ezer forintra emelkedik januártól, közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium. Ez összhangban van az előzetes jelzésekkel.
A szerb kormány elfogadta a jövő évi költségvetésről szóló törvénytervezetet, amely a szerdán kiadott közlemény szerint 1516,8 milliárd dinár (4641,4 milliárd forint) bevétellel és 1717 milliárd dinár (5254 milliárd forint) kiadással számol. A tervezet szerint a költségvetés hiánya jövőre a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát teszi ki, míg az államadósság a GDP 55,5 százaléka lesz.
Fontos, hogy egyre több olyan cég legyen a magyar gazdaságban, amelyek jól megfizetik munkatársaikat, ezért cserébe erős növekedési potenciált kapnak - hangsúlyozta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Annak ellenére sem fog emelkedni a minimálnyugdíj, hogy a magas infláció egyre nehezebb körülményeket idéz elő, a koronavírus alatt elhunyt nyugdíjasok 80 százaléka pedig a 150 ezer forintnál alacsonyabb nyugdíjat kapók köréből került ki.
A Liga Szakszervezetek arra számít, hogy november közepén aláírják a megállapodást a jövő évi minimálbérről és a garantált bérminimumról - mondta Mészáros Melinda, az érdekképviselet elnöke az MTI-nek szerdán.
A minimálbér 200 ezer forintra és a garantált bérminimum 260 ezer forintra emelkedhet 2022-ben, a kormány a foglalkoztatók megfelelő ellentételezése érdekében fenntartja eddigi vállalásait a munkáltatói járulékok 4 százalékpontos csökkentésére – mondta Palkovics László a minimálbér-tárgyalások eheti fordulója kapcsán, ami megfelel az eddigi bejelentéseknek. Az innovációs és technológiai miniszter az ITM közleménye szerint bejelentette: a szociális partnerek egyetértése esetén készek a kisvállalati adó kulcsát 10 százalékra mérsékelni. Ez utóbbi újdonság az eddigi tárgyalási eredményekhez képest.
A harmadik negyedévben 1429 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzése szerint. Ez több mint 8 százalékos növekedést jelent a tavalyi év hasonló időszakában tapasztalt 1318 forinthoz képest. A jövő évi 20%-os minimálbéremelés miatt újra gyorsabb lesz az ütem.
A minimálbér 200 ezer forintra és a garantált bérminimum 260 ezer forintra emelése miatt a kormány a foglalkoztatók megfelelő ellentételezése érdekében fenntartja eddigi vállalásait a munkáltatói járulékok 4 százalékpontos csökkentésére – mondta Palkovics László a minimálbér-tárgyalások e heti fordulója kapcsán. Az innovációs és technológiai miniszter bejelentette: a szociális partnerek egyetértése esetén készek a kisvállalati adó kulcsát 1 százalékponttal, 10 százalékra mérsékelni. A mostanáig felmerült adócsökkentési javaslatok összesen több mint 660 milliárd forint éves megtakarítást jelentenének a hazai cégek számára, amelyet a vállalkozások bérfejlesztésre fordíthatnának.
A jelenlegi 8,91 fontról jövő áprilistól 9,5 fontra emelkedik a brit minimálbér – jelentette be hétfő este Rishi Sunak pénzügyminiszter. Az emelés egy átlagos teljes munkaidejű foglalkoztatottnak éves szinten 1000 fontot jelenthet.
Januártól a minimálbér 200 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig várhatóan 260 ezer forintra emelkedik - mondta Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója csütörtökön Szegeden.
A minimálbér 2022-es emelésével nőne a gyermekgondozási díj (gyed), a hallgatói gyed és a gyermekek otthongondozási díja (gyod) is – jelentette ki szeptemberben Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter. Mutatjuk, mit jelentene ez az emelés, és mit kell tudni a gyed-ről.
Újabb tárgyalási fordulóval folytatódtak a kötelező legkisebb bérekkel kapcsolatos egyeztetések a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán 2021. október 20-án, Budapesten. Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára elmondta: a kormány támogatja azt a munkáltatói javaslatot, amely szerint jövő januártól megszűnne a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás, emellett kész 2,5 százalékponttal csökkenteni a szociális hozzájárulási adót. Az egyszerűsített formában megvalósuló, összesen 4 százalékpontos adócsökkentés önmagában mintegy 500 milliárd forintot hagyna a vállalkozásoknál, amelyet a cégek a béremelések finanszírozására fordíthatnának - olvasható az ITM szerdai közleményében. Itt érdemes kiemelni, hogy a már nyáron elfogadott 2022-es adótörvények értelmében az érintettek egyébként is kaptak volna 2 százalékpontnyi adócsökkentést jövő júliustól.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 15 bázisponttal, 1,8%-ra emelte az alapkamatot a mai ülésén. A kamatfolyosó két szélét (egynapos betét és hitel) ugyanilyen mértékben változtatta az MNB. A döntés megfelelt a jegybank korábbi jelzésének és az elemzői várakozásoknak. Az elemzők egyetértenek abban, hogy az inflációs folyamatok akár nagyobb kamatemelést is indokolhattak volna. Úgy vélik, hogy a következő hónapokban is folytatódhat a kamatok emelése.
A kamara három éve azt mondja, hogy hatalmas inflációs nyomás van a gazdaságban, erről voltak komoly vitáink a jegybankkal – kezdte előadását Parragh László a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján kedden. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint „merő sci-fi” az az előrejelzés, hogy az inflációs trend hamarosan megfordul.
„Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) jogi értelmezési tájékoztatót tesz közzé a munkaidőkeret jogszerű alkalmazása, a munkabér elszámolások törvényessége érdekében” – jelentette be Bodó Sándor. Az ITM foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára hozzátette: a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a munkavállalók jogainak érvényesítése, a munkaidővel kapcsolatos visszaélések elkerülése érdekében rendkívüli célvizsgálatot indít 2021. október 18-tól.
A 200 ezer forintos minimálbér elérése érdekében a vállalkozásokat a kormány kész kompenzálni, ezért a bértárgyalások szerdai fordulóján javaslatot tett arra, hogy 2022. január 1-től a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke 4 százalékponttal csökkenjen - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a tárgyalást követő sajtótájékoztatón Budapesten. Bodó Sándor hozzátette, a szocho csökkentése mintegy 500 milliárd forintot hagy majd a vállalkozásoknál.
A lakossági állampapír-értékesítés vázát mindeddig a szuperállampapír adta, csakhogy bejött egy kellemetlen vendég a buliba: az infláció. A szakértők szerint a decemberi inflációs mutató azt jelzi majd, hogy 5% fölötti volt a pénzromlás a 2021-es év folyamán, ez pedig azt jelenti, hogy a MÁP+ reálértelemben semmit nem hoz. Persze, ilyenkor jön az a mondás, hogy az inflációs megugrás csak átmeneti. Na de meddig tart ez az átmenet? Mi védhet meg az inflációtól és van-e még létjogosultsága a szuperállampapírnak a jelenlegi formájában?
Jövőre egy kormányzati elemzés szerint az oktatásban minden ötödik dolgozót érinteni fog a minimálbér vagy garantált bérminimum emelkedése, amennyiben a legkisebb bérek 20%-kal nőnek – derült ki a Portfolio birtokába került számításból. Az elmúlt években olyan alacsonnyá vált a kezdő alap- és mesterdiplomás pedagógusok bére, mint a garantált bérminimum, idén a több éves tapasztalattal rendelkezők bérét is elérte, a jövő évi minimálbér- és bérminimumemeléssel pedig már a 10-15 éves tapasztalattal rendelkező tanárok bére is a legkisebb kötelező bérre süllyedhet. Hogy ez ne történjen meg, a kormány béremelésen gondolkodik az oktatásban, de azt még nem tudni, hogy mikor és mennyivel nő a pedagógusok bére.
Van olyan év, amikor a minimálbér és a garantált bérminimum emelése kevesebb dolgozót érint, és van olyan, amikor elég sokat. Természetesen ez attól függ, hogy milyen mértékben emelik a legkisebb kereseteket, hiszen a dolgozók tetemes része mindössze 10-15%-kal keres többet a legkisebb béreknél. A kormányzat idén is elemzést készített arra vonatkozóan, hogy hány embert érintene a legkisebb bérek 20%-os emelése, ők milyen ágazatban, melyik régióban, és mekkora cégeknél dolgoznak. A Portfolio birtokába került anyagból kiderült, hogy a jelentős mértékű béremelés több mint 1,2 millió munkavállalót érintene 2022-ben, százezrekkel többet, mint idén.
Júliusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 433 700, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 288 400 forint volt, mindkettő 7,9%-kal magasabb, mint egy évvel korábban, jelentette a KSH. A bruttó keresetek a vállalkozások körében 6,2, a költségvetésben – az egyes előmeneteli rendszerek ütemezett béremeléseivel összefüggésben – ezt jelentősen meghaladóan, 11,8%-kal nőttek. A bruttó mediánbér mindeközben 350 ezer forinton alakult, a nettó számításaink szerint 233 ezer forint volt. Ez a bér az, amit az "átlagember" megkeres. A keresetek növekedési üteme lassul, miközben a magas infláció is egyre jobban fékezi reálbér emelkedését. A minimálbért és bérminimumot keresők fizetésének reálértéke pedig már csökken.
Többen tartják Trump elnökségét sikeresnek, mint Bidenét.
A Kalocsai Építészeti, Értékvédelmi, Urbanisztikai Társaság javaslatára.
A Közlekedő Tömeg szerint európai uniós vállalásokba ütközik az elképzelés.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Kifakadt a háborúpárti blogger.
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
