Bérkérdésekről tárgyalt a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) szerdán, a munkavállalók és a munkaadók kezdeményezték, hogy az idei infláció ellentételezésére a munkaadók adó- és járulékmentesen adhassanak a dolgozóknak egyszeri, 100 ezer forint juttatást az idén.
Jelenleg 150-200 ezer fő hazai munkaerő mozgósítható Magyarországon, azonban – egyrészről az EU más országaiban tapasztalható, kedvezőbb munkafeltételek, másrészt a demográfiai okok miatt – a többi igényt átmenetileg vendégmunkásokkal kell megoldani – mondta el a Portfolio-nak adott interjúban Hadházy Tamás, a Pensum Group Nyrt. igazgatósági tagja. A vendégmunkások szabályozásáról szóló új törvény szerinte átgondoltabb, a magyar munkaerőpiac és társadalom sajátosságait jobban figyelembe véve fog megszületni. A szakember szerint be kell látni, hogy a magyar munkaerő-kínálat kimerülőben van, a külföldi munkavállalókat pedig nem azért foglalkoztatják a partnereik, mert olcsóbban dolgoznak, hanem egyszerűen azért, mert rendelkezésre állnak.
A csütörtökön kiszivárgott információk szerint nagyon úgy tűnik, hogy 2024-ben akár 15 százalékkal is emelkedhet idehaza a minimálbér. Ez egybecseng az eddigi kormányzati nyilatkozatokkal is. Ami pedig valódi újdonság, hogy a munkavállalók és a munkáltatók egyeztetése alapján az idei évre körvonalazódik egy egyszeri bérkompenzáció.
A jelenlegi felosztó-kirovó rendszer nem fenntartható, a nyugdíjrendszer kaotikus, ráadásul teljesen hiányzik belőle foglalkoztatói pillér - jelentette ki Farkas András nyugdíjszakértő az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) konferenciáján. Előadásában 5 problémát és egy nagy hiányosságot vázolt fel a magyar nyugdíjrendszerrel kapcsolatban a szakértő, egy kerekasztal-beszélgetésből pedig a portfóliómegosztás előnyeit és hátrányait is megismerhettük.
A reálbérek emelkedése adhat újabb lendületet a magyar gazdaságnak, jövő januártól pedig a minimálbér 10-15 százalékos emelkedése látszik a tárgyalások alapján – mondta pénteken nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egy szentendrei gyáravatón.
Újabb tárgyalás volt az idei és a jövő évi bérekről a munkáltatók és a munkavállalók képviselői között. Mindkét fél arról beszélt a Portfolio-nak, hogy októberre, esetleg novemberre nemcsak az idei bérkompenzációról, vagyis a minimálbéresek és a garantált bérminimumból élők számára egy "pótlólagos fizetésemelésről" dönthetnek, de közel a megállapodás a jövő évi legkisebb bérekről is. Sőt, a felek egy 3-4 éves béremelési javaslatcsomagját is kidolgozták, és elküldik a kormány számára.
Ugyan a kormány részvétele nélkül, de szerda délelőtt 11 órakor újra tárgyalóasztalhoz ülnek a munkáltatók és a munkavállalók képviselői, mivel az év elején 16 százalékkal megemelt minimálbér és a 14 százalékkal feljebb tornázott garantált bérminimum sokat veszített a reálértékéből. A jegybank legfrissebb várakozása szerint az idei átlagos áremelkedési ütem 17,9 százalék lehet, magasabb, mint amennyivel nőttek a legkisebb bérek.
A Bank of America bejelentette, hogy októberben 23 dollárra (8315 forint) emeli a minimális órabért Amerikában, és egyben azt tűzte ki célul, hogy 2025-re elérje a 25 (9000 forint) dollárt - olvasható a bank szerdai sajtóközleményében.
A magyar kormány újabb változtatásokról döntött a a minimálbért, a garantált bérminimumot és a pedagógusok béreit érintő rendeleten. A Pénzügyminisztérium által bemutatott rendelettervezet egyik legfontosabb, hogy ezzel párhuzamosan a települési önkormányzatok is támogatást kapnak a béremelésekhez.
Ha az október 15-i választást követően is hatalmon marad, a jelenlegi kormány csaknem 18 százalékkal emelné a minimálbért Lengyelországban Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök csütörtöki bejelentése szerint – írja a Reuters.
A választások előtt a lengyel kormányzó párt bejelentette, hogy tovább csökkenhet a nyugdíjkorhatár, ez viszont nagy nyomást jelenthet a lengyel államkötvényekre – írja a Bloomberg.
Nettó 200 ezer forintos egyszeri bérkifizetés járulékmentesen, újabb minimálbér-emelés októbertől, esetleg az idei reálbér-visszaesést kompenzáló bérkorrekció jövő januártól. Ilyen és ehhez hasonló ötletek merültek fel az újraindult bértárgyalásokon a munkáltatók és a munkaadók között, mivel a legalacsonyabb keresetűeknél jelentős a fizetések vásárlóerejének csökkenése.
Tovább nőhet a minimálbér összege a Napi.hu-nak nyilatkozó szakszervezeti vezető szerint, miközben a múlt héten a béremelésről szóló konkrét javaslat elmaradása miatt fejezte ki csalódását egy másik érdekvédő. A Portfolio megkérdezte a munkáltatókat is, akik arról beszélnek, hogy nem zárkóznak el az emelés elől, de ehhez tudni kellene a kormány pontos inflációs és GDP-prognózisait. Javaslatuk szerint a 2024-es béremelésről szóló tárgyalással kellene összekötni a kérdést.
Alapjaiban változhat meg 2024-től a magyar minimálbér: az őszi bértárgyalások során napirendre kerül a jelenlegi minimálbér és a garantált bérminimum összevonása – értesült a napi.hu. A lépés akár harmadával is megemelheti jövőre a legkisebb kereseteket.
Csalódtak a szakszervezetek, konkrét adatok híján érdemben szó sem eshetett az évközi minimálbér-emelés mértékéről a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma mai ülésén – közölte a megbeszélés után a Magyar Szakszervezeti Szövetség.
Két évig tartó folyamatos csökkenés után az idei második negyedévben ismét emelkedtek a reálbérek Németországban a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) kedden közölt adatai szerint.
Éves minimálbért vezet be jövőre a férfi profi tenisztornákat szervező ATP.
Lemondanának az évközi minimálbér-emelésről a szakszervezetek, ha cserébe jelentős bérfejlesztést kapnak januártól. Míg a munkavállalói szervezeteket tömörítő Liga 15%-os emelésben látja a fizetések vásárlóerejének megőrzését, addig a munkáltatók 10%-ot szeretnének adni a következő év elejétől - számolt be róla az rtl.hu.
Hiába nőtt uniós kitekintésben is jelentős mértékben, 16 százalékkal idén a hazai bruttó minimálbér összege, a rekordmagas infláció miatt a legalacsonyabb bért keresők vásárlóereje a második legnagyobb mértékben csökkent az EU-n belül – derül ki az Eurofound felméréséből. A szociális, foglalkoztatási és munkaügyi kérdésekkel foglalkozó uniós ügynökség éves jelentéséből az olvasható ki, hogy mind a bruttó, mind a nettó összeget vizsgálva az EU-n belül Magyarországon az egyik legalacsonyabbnak számít a minimálbér összege. A bruttó minimálbérre jutó munkavállalói átlagos adóteher mértéke pedig a második legmagasabb Magyarországon az EU tagállamai között. Továbbá a teljes munkaerőköltségen belül Romániával holtversenyben az EU-n belül nálunk a legmagasabb az állami elvonás mértéke (adóék) a minimálbér esetében.
Egy kormányrendelet harmadára csökkenti az úgynevezett alapszámla díját, amelyet a bankok kötelesek meghatározott feltételek mentén legfeljebb havi 1000 forintért bárkinek biztosítani július 1-jétől. Az MNB szerint az eddig szinte ismeretlen konstrukciót ezután többen vehetik majd igénybe. Ám a banki ajánlatokat elnézve a díjcsökkentés valószínűleg önmagában kevés lesz ehhez, ugyanis ma is találni már teljesen ingyenes számlákat nagyon hasonló kondíciókkal a bankoknál. Az MNB ugyanakkor egy teljesen ingyenes, szociális alapszámla ötletét is felveti.
Meg is magyarázta miért történt mindez.
A holland jegybank figyelmeztetett.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Gyakorlati, hasznos, érthető
Eltűnik az egyik legfontosabb bevétel?
Az energiaügyi miniszter értékelte Magyarország energiaszuverenitási törekvéseit
A Moody's leértékelése új fejezetet nyithat.
