mnb

Terítéken a devizahitelek - Itt a mai menü

Az elmúlt hetekben számos helyről, megnyilatkozásból próbálta a szakmai sajtó kikövetkeztetni, merre, milyen irányba tarthat a devizaadósok véglegesnek beállított mentőcsomagja. Jelen anyagunkban áttekintjük a piacon fellelhető alternatívákat, összegezve azok előnyeit és hátrányait. Devizahitel-mentő ötlettel tele van a padlás. Az alábbi összevetésből kiderül, hogy egyes "népszerű" ötletek társadalmi és gazdasági katasztrófával fenyegetnek, más megoldások pedig - hiába felelnek meg a megfogalmazott céloknak - azért nem lehetnek ésszerű alternatívák, mert a hiteladósok számára jelenleg nem jelentenek érdemi segítséget a törlesztőrészletek csökkentésében.

A fentiekből következik, hogy szakmai alapon csak olyan megoldás javasolható jó szívvel, amely érdemi és azonnali törlesztőrészlet-csökkenést ötvöz egy viszonylag visszafogott banki és költségvetési tehernövekedéssel. E tekintetben megfelelő alapot adhat a korábbi anyagainkban már szereplő, s most az MNB által is javasolt gyűjtőszámla nélküli árfolyamgát megoldás, ezt azonban ki kell egészíteni az árfolyamkockázatot kezelő megoldással (állami árfolyamgarancia) és ésszerű tehermegosztással a bankok és a költségvetés között. Persze, nincsenek illúzióink - a bankok és a kormányzat tárgyalásain számos egyéb részlet is szerepel. Meglehet, alapjaiban más döntés születik - anyagunk ugyanakkor segíthet a tájékozódásban.

Az MNB végleg rögzítené 180 forinton a devizahitelek árfolyamát

A Portfolio.hu által másfél héttel ezelőtt bemutatott devizahiteles mentőcsomaghoz megszólalásig hasonlító megoldást vázol fel múlt héten elindított cikksorozatának ma közzétett, harmadik részében az MNB. A jegybanki szerzők, Balog Ádám és Nagy Márton szerint "fontos átgondolni az árfolyamgát működését", és nem rejtik véka alá, hogy ezt a rögzített árfolyam fölötti rész eddiginél jóval bőkezűbb, akár teljes elengedésével képzelik el. Szerintük ez évi 30-40 milliárd forintos költséggel járna.

Megszüntették a holokauszt-pert az MNB-vel és MÁV-val szemben

A chicagói körzeti szövetségi bíróság megszüntette a Magyar Nemzeti Bankkal (MNB) és Magyar Államvasutakkal (MÁV) szemben különböző, holokauszttal kapcsolatos jogcímen indított eljárásokat 2013. augusztus 20-án. A testület feltétel nélkül elutasította a kártérítést igénylő kereseteket. A bírósági értékelés szerint a felperesek nem tudták bizonyítani azt, hogy Magyarországon nem állnak rendelkezésre megfelelő jogorvoslati lehetőségek.

MNB: évi 60-70 milliárdot kerestek a bankok a devizahiteles erőfölényükkel

Évi 60-70 milliárd forint többletbevételt jelentő erőfölényt biztosítottak a bankoknak a devizaalapú jelzáloghitel-szerződések, amit a kamatok egyoldalú változtatásával és az árfolyamrés szélesítésével ki is használtak az ügyfelekkel szemben - állapítja meg az MNB új cikksorozatának második részében Balog Ádám alelnök és Nagy Márton ügyvezető igazgató. Mindez az árfolyam-leértékelődés mellett növelte a törlesztőrészleteket, ami hitelezési veszteség formájában visszaütött a bankok jövedelmezőségére is.

Tovább vágja a kamatot a jegybank - Biztos a bizonytalanban a piac

10 bázisponttal fogja csökkenteni az alapkamatot a jegybank jövő keddi ülésén, a Portfolio.hu által megkérdezett szakértők szerint. Vagyis a kamat a mostani 4,0 százalékról 3,9 százalékra csökkenne. Ez lesz az első kamatdöntő ülés, miután a júliusit követően Matolcsy György a kamatcsökkentés kilátásairól, az akár kisebb lépésekben történő csökkentésről, és a kamatvágási ciklus elképzelhető végéről beszélt. Az ugyan nem volt világos, ha 25 bázispontnál kisebb lehet a kamatcsökkentés, ez pontosan milyen értéket jelent, de két dolog jelenthetett kapaszkodót az elemzőknek.

MNB: 2010 tavasza óta rosszabb a tipikus devizahiteles helyzete

Az MNB cikksorozatot tesz közzé honlapján a lakossági devizaalapú jelzáloghitelekről, amelynek célja, hogy a devizahitelek problematikájával kapcsolatban a" közvéleményt megismertesse a főbb tényekkel, összefüggésekkel", továbbá "segítsen kialakítani a megfelelő szempontrendszert a probléma rendezéséhez." A Balog Ádám alelnök és Nagy Márton ügyvezető igazgató által készített első cikk címe: "Forint és devizahitelek: ki járt jobban?"

Újra növekedésnek eredt a deficit, szorgosan törleszt a lakosság

Június végén az elmúlt négy negyedév összesített államháztartási hiánya a GDP 2,6%-ára emelkedett a megelőző negyedévi 2,1%-ról, illetve az azt megelőző negyedévi 1,9%-ról - derült ki a Magyar Nemzeti Bank által ma közzétett előzetes pénzügyi számlák statisztikából. Ezek és egyéb folyamatok is rávilágítanak arra, hogy miért volt szükség a tavasszal bejelentett két költségvetési megszorító csomagra az idei évi hiánycél (2,7%) tarthatósága érdekében. Az MNB adataiból kiderült az is, hogy az államadósság a GDP arányában 1%-ponttal 81,4%-ra csökkent a második negyedév során, illetve az is, hogy a lakosság továbbra is szorgosan törleszti hiteleit, és megtakarító üzemmódban maradt, így nettó megtakarítási képessége továbbra is igen magasnak mondható.

Megújult az MNB arculata

A jegybankot az MNB 1924-es megalakulásakor használt, tölgyfa és olajfa ággal keretezett magyar címer megújított változata jelképezi a jövőben, írja a jegybank közleményében.

Mélyben a hazai inflációs mutatók

Mindhárom speciális inflációs mutató két százalék alatt volt júliusban, ezek közül kettő többéves mélypontján áll - derül ki az MNB ma megjelent adataiból.

100 millió eurót kértek ma a bankok az MNB-től

A Növekedési Hitelprogramhoz kapcsolódó, június elején elindult jegybanki swaptenderek keretében ma 100 millió eurónyi forrást igényeltek a bankok a 30 hónapos kamatswap (CIRS) lehetőség keretében - tette közzé ma a honlapján a Magyar Nemzeti Bank.

Szépen fogy Matolcsy olcsó hitele

Élénkülést egyértelműen hozott a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramja a vállalati hitelezésben, az érdeklődés ugyanis óriási, de abban is többé-kevésbé egyetértés van a pénzintézetek között, hogy növekedési hatása is lehet a programnak. Az InfoRádió több bankot is megkérdezett, hogy állnak a hitelkihelyezéssel.

Veszteséges a magyar bankszektor - Csak egyvalaki tündököl

Az előzetes adatok alapján 73 milliárd forint volt a magyar bankrendszer adózás előtti eredménye az első félévben, ami jelentős részben egy bank (vélhetően az OTP) eredménye. A nagybankok közül négy veszteséges, és csak három tud felmutatni érdemben pozitív eredményt - közölte a jegybank a Monetáris Tanács tegnap közzétett rövidített jegyzőkönyvében. Mindez azt jelentheti, hogy a második negyedévben 2012 végéhez hasonlóan megint veszteséges volt a szektor, igaz a pontos adatok csak a PSZÁF várhatóan két hét múlva megjelenő részletes statisztikájából derülnek ki.

Három pénznemben törleszti hétfőig az állam az IMF-hitelt

Hétfőig törleszti az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a még fennmaradt IMF-hitelt. Borbély László András vezérigazgató-helyettes a Gazdasági Rádiónak adott interjúban azt mondta, hogy az IMF meghatározása alapján 3 devizanemben: dollárban, euróban és angol fontban fizet a magyar állam. Pótlólagos kötvénykibocsátásra nincs szükség, a februári eleji dollárkötvény-aukcióból és a Prémium Euróalapú Kötvényből befolyt összegből fedezhető az előtörlesztés. Ennek hátteréről bővebben:

Régen látott mélyponton Magyarország nemzetközi tartalékai (2.)

Júliusban egy hónap alatt 595 millió euróval 33,734 milliárd euróra estek Magyarország nemzetközi tartalékai, ami 2011 januárja óta a legalacsonyabb szintet jelenti - közölte az előzetes adatot ma reggel a Magyar Nemzeti Bank. A tartalékok sorozatban harmadik egymást követő hónapban csökkentek júliusban, augusztusban pedig minden bizonnyal esni fognak, hiszen a közelmúltbeli bejelentéseknek megfelelően az állam és az MNB is "végtörleszti" a Nemzetközi Valutaalap felé a fennálló teljes hiteltartozását.

Az MNB-PSZÁF összevonás elhalasztását javasolja az EKB!

"Az EKB üdvözli a PSZÁF-nak az MNB-be történő integrálását, mivel ez az integrált intézményi felépítés fokozni fogja az MNB-nek a pénzügyi stabilitás megóvásához, és a rendszerszintű kockázatok megelőzéséhez, illetve kezeléséhez történő hozzájárulását" - áll az Európai Központi Bank által még múlt héten kiadott állásfoglalásban. A dokumentum szerint "A Magyarországéhoz hasonló viszonylag kis pénzügyi piaccal rendelkező tagállamok esetében erős érvek szólnak a felügyeleti és makroprudenciális feladatoknak egyetlen hatóságnál történő koncentrálása mellett". Ezen pozitív vélekedés mellett az EKB véleménye számos olyan pontra, illetve a mostani átalakítás során megoldandó feladatra is kitér, amelyek július közepén egy magyar sajtójelentésben már szerepeltek. Az viszont az akkor megjelent információkhoz képest új és lényeges elem, hogy a szerteágazó feladatok és a rövid idő miatt a PSZÁF feladatainak MNB általi átvételére kitűzött október elsejei határidőt elhalasztani javasolja az EKB. Az alábbiakban az EKB véleményének csak néhány fontosabb elemét emeljük ki.

"Megmenekülnek" a bankbetétek?

Mindössze 3,8%-ot fizettek egy átlagos lekötött forintbetétre júniusban a bankok. Az alapkamat csökkenését követő kamatmozgás ellenére lassult a lakosság betétkivonása az előző két hónaphoz képest. A Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramjának hatása a júniusra vonatkozó hitelstatisztikákon még nem látszik, az viszont igen, hogy a jelzáloghitelezés bővült tavalyhoz képest, igaz, még mindig meglehetősen alacsony lángon ég.

Kell a kamatcsökkentés, de éles váltás nincs

Nem azért volt stratégiai fontosságú a legutóbbi sajtótájékoztató, mert a jegybank már nem inflációs célkövetést alkalmazna, hanem a kamatlépések miatt - mondta Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója a Portfolio.hu-nak adott interjújában. A szokatlan, kisebb lépésközökkel történő kamatcsökkentés lehetőségét azért választotta a Monetáris Tanács, mert nem szeretne belekerülni egy olyan helyzetbe, hogy a piaci szereplők a kamatvágás szüneteltetését a ciklus lezárásaként értelmezzék. Ha valamelyik kormányzati lépés (például egy új devizahiteles mentőcsomag) nagy devizaigénnyel járna, a jegybank a devizatartalékkal segítene, így próbálva ellensúlyozni a forintárfolyam ingadozásait - mondta Palotai. Az MNB eddig nem tartotta szükségesnek az intervenciót a forintpiacon, mert nem látott olyan árfolyamszinteket, amelyek aggodalomra adtak volna okot.

Módosul az MNB Növekedési Hitelprogramja

Két fontos ponton is módosított a Növekedési Hitelprogram feltételein a Magyar Nemzeti Bank. A folyósításra nyitva álló határidőt - vélhetően az augusztusra csúszó hitelfolyósítások nagy száma miatt - szeptember végére módosították, hitelszerződést kötni azonban továbbra is augusztus 29-éig lehet. Emellett lehetőségük nyílt a bankoknak arra, hogy házon belül a II. pillér (eredetileg devizahitel-kiváltásra szolgáló) forrásait az I. pillérben is felhasználhassák.

Új világ jön - Mi lesz a bankkártyákkal?

A nemrégiben kiszivárgott, majd az Európai Bizottság által közzétett rendelettervezet szerint a kártyás fizetések után beszedett bankközi jutalékokat jelentősen korlátozzák Európában. Ezzel a bizottság szerint csökkenhet a kereskedők által a kártyaelfogadásért fizetett díj mértéke, ami az elektronikus fizetési módok terjedését segítheti. Ahogyan arról korábban is írtunk, az MNB is ehhez hasonló szabályozásra készül. A MasterCard Europe igazgatóját, Hemberger Andrást kérdeztük meg, milyen hatással lehet a szabályozás a kártyapiacra. A szakember szerint elképzelhető, hogy a tranzakciós illeték megemelése és az interchange szabályozás együttesen azt eredményezi, hogy a kártyás vásárlások egyre szélesebb körben díjkötelesek lesznek. Eközben elindult a magyar mobiltárca tesztje, az első tapasztalatok biztatóak. Ráadásul megtudtuk: akár a BKK készülő e-jegyrendszerével is összehangolható lesz a mobiltárca.

Az MNB is előtörleszt, 80%-ra esik az államadósság ráta

A Magyar Nemzeti Bank igazgatósága úgy döntött, hogy az MNB által felvett, kis összegű fennmaradó IMF-hiteltartozást előtörleszti a kormány hasonló lépésével párhuzamosan - tájékoztatta az MNB sajtóosztálya hétfőn az MTI-t. Közben a hírügynökségnek Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgató-helyettese azt mondta, hogy az állam felőli IMF-hitel "végtörlesztése" rövid távon nagyjából 2,2 százalékponttal csökkenti a GDP-arányos államadósságot, de összességében nem változik érdemben az adósság.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Raiszi halálának beláthatatlan következményei lehetnek Iránra és az egész világra
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.