Minden tavasszal és nyáron több százezer szezonális munkás ment Kelet-Európából és Észak-Afrikából Nyugat-Európa felé, hogy részt vegyen a zöldségek és gyümölcsök betakarításában. A koronavírus miatti határlezárások azonban idén ezt nem teszik lehetővé, ezzel pedig komoly bajba kerül Európa élelmiszeri ellátási lánca - írja a Financial Times.
Az új koronavírus-járvány példátlan sokkot okoz a gazdaság és a munkaerőpiac számára a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) elemzése szerint. A második világháború óta ez a legsúlyosabb globális válság.
A társadalmi bezárkózás (social distancing) nem újdonság: az emberiség egy része a spanyolnátha idején is így próbálta átvenni az irányítást a járvány terjedése felett. Ma, 100 évvel később ugyanez történik: aki kilép az utcára, szinte azt hiheti, hogy a Földön megállt az élet. Donald Trump amerikai elnök nemrég a gazdasági következményektől tartva a korlátozások eltörlését szorgalmazta. A Fed és az MIT közgazdászai azonban a spanyolnátha amerikai gazdaságra gyakorolt hatásait vizsgálva olyan eredményre jutottak, amire maguk sem számítottak. Bár a gazdaság elkerülhetetlenül megsínyli a járványt, ebben a helyzetben a szigorú és hosszan tartó korlátozások valójában nemcsak az emberi életeket védik, hanem a gazdaságnak is kedvezhetnek. Lássuk, milyen tanulságokkal szolgál a modern történelem legpusztítóbb járványa a koronavírussal kapcsolatban.
A magyar kormány a napokban jelentette be, hogy itthon is bevezetik az úgynevezett kurzarbeitot, a rövidített munkaidő támogatását. A program már egyszer bizonyított Németországban, ahol a munkanélküliség a 2009-es válság éveiben még csökkent is. Az intézkedés relatíve olcsó is: a jelenlegi 750 milliárd eurós német koronavírus-csomagból mindössze 10 milliárdot tesz ki. Nem csoda, hogy Európa legtöbb országa meghonosította a kurzarbeitot. A magyar kormány előtt tehát adott a példa, mégis úgy néz ki, hogy a hagyományoshoz képest a magyar kurzarbeit szűkmarkúbb lesz, és még későn is jön.
A magyar kormány napokkal ezelőtt bejelentette, hogy a koronavírus miatt részmunkaidőben foglalkoztatottak bérének 70%-át átvállalja. A részletek eddig nem voltak ismertek, most azonban úgy tűnik, kiszivárgott a kormány munkaterve.
A magyar kormány bejelentette, hogy a rövidített munkaidőban foglalkoztatottak bérének 70%-át átvállalja, ezzel próbálja megakadályozni a tömeges elbocsátásokat. Az intézkedés már bizonyított Németországban az előző válság idején, így nem csoda, hogy a jelenlegi válságban már számos európai ország élt vele. Bár a magyar kurzarbeit részletszabályai még nem ismertek, de az biztos, hogy népes európai táborhoz csatlakozik hazánk.
Magyarországon az elmúlt évben a régió átlagánál magasabb volt a gazdaság növekedésének dinamikája, és az idei év elején is jók voltak a kilátásaink. A legtöbb elemzés szerint viszont a magyar gazdaság jobban megszenvedi a koronavírust, mint a régiós országok - ezt erősítette meg a JP Morgan friss elemzése is. Eszerint a visszaesés mértéke itthon 6,3% lehet, nagyobb, mint a régió többi országában. A kormány felülvizsgált hiánycélja 2,7%, a bank közgazdászai szerint viszont inkább 5,9% a reális.
Most értékelődött fel igazán az ingatlanüzemeltető cégek szerepe, amellett, hogy az üresen kongó épületek fenntartására még az egyik legnagyobb home office gyakorlat idején is oda kell figyelni, ők biztosítják azt is, hogy a nagyobb irodaházakban, vagy kórházakban, de akár még a tömegközlekedési járműveken is tisztaság fogadja a dolgozókat, utazókat. Mindezt egy olyan környezetben, amikor valóságos licit és harc folyik a vírusölő fertőtlenítőkért és a tisztítószerekért akár 10-szeres árat is elkérhetnek.
Márciusban meredeken emelkedhetett a munkanélküliség Magyarországon a koronavírus-válság miatt, és a helyzet egyre csak romlik. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy a kormány minél hamarabb minél több munkahelyet mentsen meg.
Az első bő hónapon vagyunk túl, mert a forgalom felfutása február végén indult meg, közben volt három nagyobb hullám. A cégek folyamatosan összegzik a tapasztalatokat, de a költségek napról-napra emelkednek. A beszerzési árak és a munkaerőköltségek emelkedése mellett a járvány miatti közvetlen rendkívüli kiadások legalább 25-30 milliárd forintjukba került az áruházláncoknak eddig - árulta el a Pénzcentrumnak adott exkluzív interjújában Vámos György. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára a "multinacionális kereskedelmi láncokra" váró teherviselési hozzájárulással kapcsolatban azt is leszögezte, hogy az OKSZ tagvállalkozásai minden jogszabályban foglalt előírást teljesíteni fognak.
Négy portfóliómenedzser hagyta ott a Citadel Hedge Fundot, mind a négyen az alapkezelő globális részvéy üzletágánál dolgoztak – számol be a hírről a Bloomberg.
Sikeresnek bizonyult a francia mezőgazdasági miniszter felhívása, amely a koronavírus-járvány miatt kényszerszabadságon lévő és tétlenné vált embereket arra kérte, hogy "menjenek ki a földekre dolgozni", ezzel segítve az idénymunkások nélkül maradt mezőgazdaságot. A kampánynak köszönhetően néhány nap alatt 207 ezer önkéntes jelentkezett - értesült a Le Journal du Dimanche (JDD) című vasárnap megjelenő hetilap.
A világ legnagyobb szállodaláncai keményen harcolnak a vírussal. A hotelek foglaltsága sok helyütt egyszámjegyűre csökkent, sok szállodát bezártak, ahol még maradt némi forgalom, ott emeletek lezárásával és a személyzet egy részének szabadságolásával csökkentik a költségeket. A Marriott kínai szállodáiban viszont az elmúlt egy hétben 15-ről 20 százalékra nőtt a foglaltság.
A magyar munkaalapú gazdaságra, a munkahelyek megvédésében szerzett magyar tapasztalatokra hívta fel a figyelmet Orbán Viktor miniszterelnök abban a válaszlevélben, melyet az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) főtitkárának írt - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke szombaton.
Szerte a világban százmilliókat fenyeget áruhiány, elsősorban Afrikában, ahol az emberek nagyban függenek az élelmiszerimporttól és az azok finanszírozásához szükséges exporttól - figyelmeztetett pénteken az ENSZ.
Elképesztően gyorsan változik minden a jelenlegi helyzetben, az új bejelentések, a szigorodó járványügyi intézkedések egyik napról a másikra tudják felforgatni akár egy teljes iparág működését. Mindeközben mindenki igyekszik alakalmazkodni és a legtöbbet kihozni a jelenlegi helyzetéből, nincs ez másként az építőipari szereplőkkel sem. Amiből pedig a legjobbat kell kihozniuk az nem más, mint a döcögős nemzetközi szállítmányozás, a forint euró árfolyam és az országok közötti munkaerőáramlás megszűnése. Az ÉVOSZ (Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége) heti jelentéséből kiderül többek között, hogy a kisvállalkozásoknál már akadoznak a munkálatok és lelassult a teljesítésigazolások kiadása is.
Alig egy hete kérdeztük meg Scheer Sándort, a Market Építő Zrt. vezérigazgatóját egy villáminterjú keretében arról, hogy melyek az első tapasztalatok és hatások a kivitelezésekben a koronavírus okozta válsághelyzetben. Már akkor is a járvány építőiparra gyakorolt egyik leglátványosabb hatásaként Scheer Sándor a forint euró árfolyamot említette, ami azóta még tovább emelkedett, tegnap már a 370 forintos szintet is megközelítette. Ez pedig komoly áremelkedést okohat a szektorban, a Világgazdaság által készített interjúból kiderül, hogy számos építőanyag-kereskedő ezt már beépítette az anyagárakba.
Azonnali intézkedéseket kér a kormánytól, és ennek érdekében 7 fő javaslatot fogalmazott meg a magyar logisztikai szakma. A Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara (MKIK) a meghatározó szakmai szövetségekkel együttműködve állította össze a legsürgősebben megoldandó feladatokat.
A 2008-as válságban már működő, nemzeti programok megvalósításáról beszélt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, hogy ne rúgják ki a vállalatok az embereket a koronavírus-válság közepette.
A márciusi gazdasági teljesítményt elsőként bemutató előzetes mérőszám, a beszerzésimenedzser-index szerint Magyarország feldolgozóiparát sokkal nagyobb mértékben sújtotta a koronaválság, mint a többi európai ország ugyanezen szektorát. A lengyel és a cseh BMI a mai napon jött ki, és arról árulkodnak, hogy a magyarhoz képest a cseh és a lengyel gazdaságot márciusban kevésbé viselte meg a leállás.
A kínai cégek egyelőre még tagadják, hogy elálltak volna a katódgyárak építésétől a lítiumban gazdag vidéken.
Egyetlen csapással katasztrofális bajba sodorhatják ellenfelüket.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az EU és Brazília sincs Trumpék listáján.
Nagyon gyorsan döntött a konklávé.
Egyre több befektető figyelmét vonzza az agrárium, ami a bizonytalan piaci környezetben az egyik legstabilabb növekedési pályát kínálhatja.
Mi áll a GDP-csökkenés mögött?
