A technológiai ágazatban működő amerikai cégek májusban közel kilencszer több munkahelyet szüntettek meg, mint az év első négy hónapjában, mivel a növekvő infláció és a lassuló kereslet a vállalatokat megszorító lépésekre kényszerítette.
A Microsoft csökkentette a negyedik pénzügyi negyedévre vonatkozó értékesítési és bevételi előrejelzését, a devizaárfolyamok kedvezőtlen alkulására hivatkozva. 3 százalék feletti eséssel kezdi a kereskedést a tech-óriás részvénye.
Az Európai Bizottság elfogadta a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítást célzó lengyel tervet, amely 23,9 milliárd euró összegű vissza nem térítendő támogatást és 11,5 milliárd euró összegű kölcsönt biztosít Lengyelországnak - közölte a brüsszeli testület szerdán. Sokáig Lengyelország Magyarország szövetségese volt az EU-val folytatott jogállamisági vitának, a háború kapcsán viszont változott a helyzet, és a lengyelek a kiegyezés felé hajlottak. A magyar helyreállítási tervet még nem hagyta jóvá az EU, de az egyeztetések folyamatosan zajlanak.
Javult a magyar gazdaság aktuális megítélése a legnagyobb német vállalatok körében - mutatta be a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) 2022-es konjunktúrafelmérését Sávos András, a szervezet elnöke a keddi sajtóeseményen, amelyen Varga Mihály is részt vett. A részletekből kiderült: 61%-a a megkérdezetteknek úgy véli, hogy romlani fog a gazdaság helyzete, ami látványos romlás a korábbi felmérés után. A legnagyobb kockázatot a munkaerőpiacon látják az idehaza működő németországi vállalatok, de új kockázati tényezőként azonosították a felmérésben az árfolyamkockázatot. Az elmúlt években csökkent azok aránya, akik azt mondták, hogy előnyös lenne az euró Magyarországon, 2022-ben viszont ez a trend megfordult. Az eseményen az előadók alig ejtettek szót az elmúlt napok legnagyobb horderejű, vállalati szektort is jócskán befolyásoló kormányzati bejelentéseiről, a különadó konkrétan csak egyetlen válaszban került szóba. Ez érthető, hiszen a német termelő vállalatok tabunak számítanak bármiféle különadó esetében.
Vesztenivalója nincs, ellenben rengeteget nyerhet a felsőoktatásba jelentkező diák azzal, ha az általa leginkább vágyott szakot jelöli meg első helyen, és a módosítási lehetőség révén erre még július 7-ig lehetősége is van – hívta fel a figyelmet Szántó Richárd, a Budapesti Corvinus Egyetem dékánja. Ha a döntés bejön, akkor a hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer, az angol nyelvű képzések, és a brand előnyeit is élethosszig élvezhetik a diákok a munkaerőpiacon.
A magyar munkaerőpiac erős, a foglalkoztatás magas, a munkanélküliség alacsony, mégis súlyos problémákat lát az Európai Bizottság. A gyermekes nők nem tudnak visszatérni a munkaerőpiacra, a hátrányos helyzetű csoportok munkanélkülisége magas, illetve az álláskeresők nagyon rövid ideig kapnak támogatást. Az anyagi és szociális nélkülözésben élők magyarországi aránya továbbra is a legmagasabbak között van az EU-ban, ráadásul az elmúlt évtizedben a stabil munkaviszonnyal nem rendelkező magyar családok szociális védőhálója meggyengült – áll a Bizottság jelentésében. A rezsicsökkentés nem a szegényeket célozza, és nem segíti azon alacsony jövedelmű, főként vidéki háztartásokat, amelyek szilárd tüzelőanyaggal fűtik otthonukat.
Az Apple szerdán közölte, hogy még ebben az évben emelni fogja a vállalati és kiskereskedelmi dolgozóik bérét. A lépés a kifejezetten szűkös amerikai munkaerőpiaci helyzet idején történik, emellett a munkavállalók a megnövekedett megélhetési költségekkel küzdenek.
VR-eszközökkel elvégzett távoli karbantartások, strandon készülő elemzések – pár éve ez még fel sem merült volna. Napjainkban azonban a cégek a pandémia okozta változások kapcsán, a munkaerőhiány miatt vagy a dolgozók megtartása érdekében a korábbinál jóval nagyobb teret adnak a távmunka különböző formáinak. A megkérdezett vállalatok csaknem 90 százaléka mérlegeli a távmunka bevezetését vagy már meg is valósította azt a KPMG „Current trends in remote working” című kutatása szerint.
2020 óta évről évre 12 százalékot emelkedtek átlagosan a munkavállalói nettó bérigények Magyarországon. Ezzel párhuzamosan a cégek többsége is dolgozik a bérfejlesztéseiken a munkavállalóik megtartása érdekében, lekövetve az inflációt – derül ki a Profession.hu saját adatbázisa alapján készített, friss jelentéséből.
A legutolsó KSH közlés szerint a fogyasztói árak 9,5%-kal, a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó munkajövedelme pedig 9,1%-kal (2021)emelkedett. Ám még mielőtt az egymáshoz közeli magas számok láttán azonnal a bér-ár spirál kialakulására következtetnénk, érdemes néhány körülményt figyelembe venni, hogy aztán megalapozottabban állíthassuk (vagy cáfolhassuk) a bér-ár spirál tényleges beindulását. A tét nagy, ugyanis egy bér-ár spiráltól szenvedő gazdaság a saját lehetőségeitől elmaradó növekedésre képes.
Írásomban nemzetközi összehasonlításokra is támaszkodva igyekszem továbbgondolni a hazai béralakulásról a Portfólión 2018-ban folytatott, és a közelmúltban új szempontokkal kiegészült eszmecserének egy eddig mellőzött vonatkozását: nemzetgazdasági szinten mennyivel nőhettek a nettó bérek? Áttekintésem a 2010 és 2019 közötti időszakot fedi le, az összehasonlításban pedig a másik három visegrádi ország szerepel. Cikksorozatom első részében rámutattam, hogy arra az egyszerűnek látszó kérdésre, hogy hogyan alakultak a hazai bérek a 2010-es években – két merőben ellentétes választ adható attól függően, hogy a bérekre vonatkozó adatforrások közül melyikre támaszkodunk. A második részben a fogalmi tisztázás után arról adok képet, hogy a 2010-es években Magyarországot a többi visegrádi országhoz viszonyítva mind a termelés és a termelékenység, mind pedig a különböző bérmutatók alakulását tekintve sajátos mintázat jellemezte. A nemzetközi összehasonlítás két hazai feszültségre hívja fel a figyelmet: egyrészt a termelékenység és a keresetstatisztika szerinti bérdinamika, másrészt ez utóbbi és a nemzeti számlák jelezte bérdinamika között a többi országban tapasztaltnál lényegesen nagyobb eltérés mutatkozik.
Az idei évben először szervezték meg az Állami Vállalatok Humán Konferenciáját. Az esemény elsődleges célja, hogy a tudásmegosztás révén tovább erősödjön az állami vállalatok versenyképessége, munkaerő bevonzó képessége és a szféra vonzereje. A konferencia emellett választ adott arra is, hogy a közeljövőben milyen HR szakmai kihívásokra kell választ adniuk az érintett cégeknek.
Nehéz helyzetben van a jegybank, az infláció elleni harc fájdalommal járhat - mondta Jerome Powell Fed-elnök a Marketplace-nek adott interjújában. Powell az interjúban többször is kihangsúlyozta, hogy az elsődleges cél az infláció mérséklése, és a múltkori üléssel ellentétben ezúttal a 75 bázispontos kamatemelést sem zárta ki.
Nemzetközi tapasztalatok alapján egyáltalán nem meglepő, hogy egy gazdasági sokk a fiatalok munkaerő-piaci helyzetét rontja a legjobban. Hazánkban például mintegy 12 százalékkal csökkent a foglalkoztatottságuk a COVID-19 járvány első hulláma alatt. A fiatal férfiak – különösen a korábban stabil munkaviszonnyal rendelkezők – gyorsan újra állásba léptek, részben állami bértámogatások segítségével. Ugyanakkor a fiatal (29 év alatti) nők közül nagyjából 20 ezren nem tudtak visszatérni a munkaerőpiacra, ami hosszú távon is rontani fogja a kilátásaikat.
Írásomban nemzetközi összehasonlításokra is támaszkodva igyekszem továbbgondolni a hazai béralakulásról a Portfólión 2018-ban folytatott, és a közelmúltban új szempontokkal kiegészült eszmecserének egy eddig mellőzött vonatkozását: nemzetgazdasági szinten mennyivel nőhettek a nettó bérek? Áttekintésem a 2010 és 2019 közötti időszakot fedi le, az összehasonlításban pedig a másik három visegrádi ország szerepel. A termelékenység mellett az úgynevezett szuperbruttó, a bruttó és a nettó bérek alakulását vizsgálva bemutatom, hogy Magyarországon szokatlanul élesen váltak el a nemzeti számláknak (NSZ) a termelékenységre és a nemzetgazdasági bruttó keresetek alakulására vonatkozó mutatói a munkaügyi (kereseti) statisztika (IMS) bruttó és nettó bérek alakulására vonatkozó jelzéseitől. Ha elfogadjuk, hogy az NSZ jól méri a nemzetgazdasági termelékenység dinamikáját, nem hihetjük, hogy az IMS-adatok jól tükrözik a nemzetgazdasági bérdinamikát. A fajlagos bérköltség és az infláció mutatóinak összehasonlítása alátámasztja a KSH szakértőinek azt a megállapítását, hogy az IMS túlbecsüli a bruttó bérek nemzetgazdasági szintű emelkedését, ám ennek a nemzetgazdasági nettó béralakulást érintő következményeit is indokolt végiggondolni. Emellett, a KSH kétféle bérstatisztikája közötti eltérést részben magyarázó tényező, a „fehéredés” becslését tekintve is okkal várnak el transzparenciát az adatok felhasználói.
A bérvitához kötődő számításaim, megjegyzéseim több részben jelennek meg, ez az első cikkem.
Az Európai Központi Banknak gyorsan kéne lépnie, és kamatot kéne emelnie a magas infláció miatt - mondta a finn nemzeti bank elnöke.
Ma bejelentették a teljes orosz olajimport tilalom tervét az EU-ban - a terv szerint az orosz nyersolajat hat hónapos távon, a finomított termékeket pedig az év végével teljességgel betiltanák az EU-ban. Többek között a fokozatosságról, az alternatív irányok biztosításának fontosságáról, illetve az uniós érdekek megvédéséről is beszélt Ursula von der Leyen, emellett az is kiszivárgott, hogy Magyarország és Szlovákia 2023 végéig kapna haladékot arra, hogy a meglévő szerződései keretében továbbra is vásárolhasson orosz nyersolajat. A bejelentés hatására komoly emelkedésbe kapcsolt az olaj ára, Európa tőzsdéin pedig rossz a hangulat. Ma este zajlott a Fed kamatdöntése, amelyen a jegybank 50 bázisponttal emelte a kamatot, és bejelentették a mennyiségi szigorítás megkezdését. De nem is ez tartotta lázban a befektetőket: kiderült ugyanis, hogy a Fed által elképzelt kamatpálya alacsonyabb, mint a piaci elképzelések. A felismerésre nagy felvásárlás indult a piacokon, az amerikai indexek szép nagy pluszba mentek át.
A Fed ma este minden bizonnyal 50 bázispontos kamatemelést jelent be, ilyenre pedig 2000 óta nem volt példa. Ráadásul ez a lépés csak egy a sok közül: a jegybank egy erőteljes szigorítási ciklus elején van, és egyelőre csak találgatni lehet, hogy ennek hol lesz a vége. Egy dolog tűnik biztosnak: a jegybank gyorsan el akarja érni a semleges kamatszintet, de hogy utána mi lesz, azt vélhetően majd a beérkező inflációs adatok fényében döntik el. Emiatt ma az sem kizárható, hogy a jegybank kommunikációja az erőteljes inflációs nyomás miatt óvatos lesz - de azért az erős üzenetre van nagyobb esély. Ezen kívül még egy ritka dolgot láthatunk ma este: a jegybank be fogja jelenteni a mérlegének leépítését. A mennyiségi szigorításról egyelőre csak annyi biztos, hogy gyors és határozott lesz. És mivel ez kifejezetten ritka jelenség, a hatásait a közgazdászok is csak találgatni tudják.
A Fed lazítani tudja majd a monetáris politikáját, ha az infláció év végére 4% alá esik - mondta Ken Griffin, a Citadel alapítója. Ha viszont marad a jelenlegi inflációs nyomás, a Fed szigorú válasza recessziót válthat ki a gazdaságban.
Az orosz-ukrán háború fontosabb eseményeiről ebben a cikkünkben számolunk be.
Ha tényleg elkobozzák a befagyasztott vagyonát.
Egyiptom nagy erőfeszítéseket tesz a konfliktus lezárásáért.
Drámaian megugrott a gyilkosságok száma.
Érdekes folyamatokat tárt fel az MNB jelentése.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
