Az áprilisi inflációs adat üdvözlendő megkönnyebbülés volt, de még számos hasonló jelentésre van szükség, mielőtt az amerikai jegybanknak kamatot kellene csökkentenie - mondta Christopher Waller szövetségi jegybankár kedden.
Magyarországon is versenyhátrányba kerülnek azok a munkavállalók, akik nem képesek alkalmazni a mesterséges intelligenciát (MI), és azon médiavállalatok, amelyek nem integrálják az új technológiákat a munkafolyamataikba - derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss tanulmányából. Közölték, a magyarok inkább pozitívan gondolnak az MI-megoldásokra. A GenAI banki környezetben való hasznosításáról is szó lesz június 11-ei Financial IT konferenciánkon. Regisztráció és részletek itt!
Több felmérés is azt mutatja, hogy a vállalatok nagy részének már van tapasztalata a generatív AI megoldásokkal, amitől hatékonyságnövelést és költségcsökkentést várnak, de a válaszokból az is kiderül, hogy a legtöbben nem tudják, hogy milyen úton induljanak el, hogyan építsék azt be a szervezet mindennapi működésébe. Kovács Gyula, az AI-szolgáltatásokat nyújtó Neuron Solutions ügyvezetője szerint fontos, hogy a munkavállalók megértsék: az AI nem a munkájukat veszélyezteti, a „fenyegetés” inkább abban áll, hogy olyan emberek veszik el a munkájukat, akik jobban használják a gépeket.
A digitalizáció jelentősen javíthat a versenyképességen, de fokozhatja a digitális kompetenciákkal nem rendelkező csoportok – főként akik jelenleg a feldolgozó iparban dolgoznak – lemaradását. Magyarországon az jelenthet problémát, hogy pont azokban a munkakörökben foglalkoztatják a legtöbb embert, amelyek a leghamarabb szűnnek meg, ha a digitalizáció beindul. Az egész EU-ban a felnőttképzési rendszerek és a közszolgáltatások átalakítására lesz szükség, hogy a technológiai fejlődés ne növelje a társadalmi egyenlőtlenséget – írják legújabb elemzésükben a Centre for European Political Studies (CEPS) szakértői.
Május 16-tól elérhetők a 30 év feletti álláskeresők és inaktívak elhelyezkedését célzó támogatások, az uniós társfinanszírozással megvalósuló program teljes kerete több mint 150 milliárd forint - mondta a nemzetgazdasági miniszter a tárca szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.
A gazdaság 2023. évi általános stagnálása után 2024 elején a vártnál jobban alakult a növekedés és folytatódott az infláció csökkenése, ami az előrejelzés távlatában az aktivitás fokozatos bővülésére enged következtetni - írja az Európai Bizottság friss, tavaszi előrejelzésében, amelyre érezhetően rányomták a bélyegüket az utóbbi egy-két hónap élénkülésre utaló gazdasági adatai.
Magyarország GDP-je a magas infláció és a magas kamatlábak, valamint a gyengébb külső kereslet miatt csökkenést mutatott tavaly, a háztartások vásárlóerejének javulásával és a finanszírozási feltételek enyhülésével viszont fokozatos fellendülés várható - írja az Európai Bizottság elemzése. Az infláció visszaesett a korábbi nagyon magas szintről, de a fogyasztás élénkülése, illetve az erőteljes nominálbér-növekedés várhatóan visszafogja majd a további csökkenést. Az államháztartási hiány továbbra is magas marad, a GDP-arányos államadósság pedig az idén várhatóan kismértékben nőni fog.
A mesterséges intelligencia „cunamiként sújt le” a globális munkaerőpiacra – véli a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója. Kristalina Georgieva szerint az új technológia jelentősen növelheti a termelékenységet, azonban társadalmi egyenlőtlenségekhez is vezethet.
Az USA-ban elakadó dezinflációs folyamatnak lehetünk szemtanúi, a Fed már szeptemberben megkezdheti kamatcsökkentési ciklusát, idén három kamatcsökkentés is jöhet a tengerentúlon – hangzott el Gárgyán Eszter, az UniCredit Research FX Stratégájának a Portfolio Hitelezés 2024 konferencián tartott előadásában. A szakértő szerint idén az EKB is többször vághat kamatot, az euró-dollár árfolyamára pedig két fontos folyamat hathat.
Németország, az EU legnagyobb gazdasága adókedvezményeket és jóléti reformok bevezetésének lehetőségét vizsgálja, hogy hosszú munkaidőt vállaljanak a dolgozók. A javasolt „növekedési terv” célja, hogy több munkaóra vállalása kifizetődőbbé váljon. A vizsgált lépések között szerepel a túlórákra kivetett adócsökkentés és a juttatási rendszer átalakítása is – írja a Financial Times.
Áprilisban az amerikai termelői árak a szolgáltatások és áruk költségeinek jelentős emelkedése miatt a várakozásokat meghaladóan emelkedtek, jelezve, hogy az infláció a második negyedév kezdetén is magas szinten maradt.
Az első negyedév keresleti és kínálati szempontból is biztatóan indult a hazai lakáspiacon, de a magas árszint sokakat kiárazhat a piacról, nőhet a befektetők szerepe. Nem segít a „mezei” lakásvásárlóknak az a tény, hogy ma egy átlagos új építésű lakás ára Budapesten 108 millió forintot tesz ki – hangzott el a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáján. Az irodapiac kapcsán is visszafogottabbak a kilátások, 2025-től visszafogottabb új kínálat várható a budapesti irodapiacon, bérleti díj növekedésre nem nagyon lehet számítani közép távon. A panelbeszélgetés során pedig szó esett a projekthitelezésről is, a kereskedelmi ingatlanszektorban alapvetően egészséges hitelállomány van, de vannak kihívások és a bankok is óvatosabbak.
Erősödni tudott a forint az utóbbi időben, amihez kellett a nemzetközi hangulat kedvező irányú változása is. A piacokat az amerikai makrogazdasági kilátások mozgatják, és mivel májusban a várakozásokba visszatért a Fed kamatcsökkentése, a feltörekvő eszközök, így a forint előtt is kinyílt a tér az erősödésre. Az amerikai makrokép viszont már szerdán jelentősen megváltozhat, ekkor jön ugyanis egy fontos adatközlés.
Friss elemzésében értékeli az MNB a kormány versenyképességi stratégiáját. A jegybank számos konstruktív javaslatot fogalmaz meg a célok eléréséhez, ám több ponton erős kritikával illeti a programot, és teljesen eltérő megközelítést javasol.
Nagy port kavart a közelmúltban Ausztriában a gazdaság különböző területeiről mintegy ötezer szereplőt képviselő ipari testület (IV) indítványa, hogy a munkaidő sokak által sürgetett csökkentése helyett inkább növeljék a heti munkaidőt, mégpedig 41 órára. A javaslatot közvetve felkarolta a kormány egyik legtekintélyesebb minisztere - írja az Infostart.
Az elmúlt évek munkaerőpiaci szempontból is igen turbulensek voltak és több téma tematizálta a közbeszédet kezdve a vendégmunkásoktól, a bérek színvonalán át egészen a fluktuációig és munkaerőhiányig. A Portfolio Business podcastjának legújabb adásában Toldi Gábort, a DTC Solution ügyvezetőjét, toborzási szakértőt kérdeztük mindezekről.
Magyarország több kihívással küzd az oktatás, a szociális védelem és a munkaerőpiac területén. Sokakat fenyeget a társadalmi perifériára szorulás veszélye, a gyereket nevelőket túl kevéssé támogatja az állam, és a munkavállalók nagy részének digitális készségei még mindig hiányoznak – derül ki az Európai Bizottság friss szociális konvergenciáról szóló országelemzéséből. A jelentés kiemeli, hogy bár a kormány tett néhány lépést e kihívások kezelésére, úgy látják, további szakpolitikai intézkedésekre van szükség, hogy javuljon az emberek életminősége, csökkenjen a társadalmi kirekesztettséggel fenyegetettek száma, valamint kevesebben éljenek a szegénységi küszöbön.
Meghaladta a várakozásokat a múlt héten első alkalommal munkanélküli segélyért folyamodók száma az Egyesült Államokban. 231 ezer főre emelkedő adat a munkaerőpiac lassulásának jele lehet, ami felerősítheti a gazdasági lassulással - és így az inflációcsökkenéssel - kapcsolatos várakozásokat.
Az ukrán dolgozók az oroszok elleni háború óta csak „átutazók”, döntő többségében az ázsiai munkaerőre álltak át a magyar cégek, ha külföldiekben gondolkodnak. Óriásit ugrott a fülöp-szigeteki munkavállalók száma, de továbbra is nagy számban hoznak be vietnámi, legújabban pedig kirgiz dolgozókat. Bár az átlag ázsiai dolgozó számára jobb a bérszínvonal Magyarországon az otthoni lehetőségeihez képest, azért a nyugat-európai fizetésekkel még nem tudják felvenni a versenyt a legnagyobb itthoni cégek sem. Cikkünkből az is kiderül, mi a titka annak, hogy sok dolgozó mégis Magyarországot választja.