munkaügy

Nem a bérekhez nyúltak spóroláskor a munkáltatók

2009-ben majdnem 6, 2010-ben 7,7 százalékkal csökkentek a ledolgozott órára jutó munkaköltségek Magyarországon, ha az éves pénzromlást leszámítjuk. A munka egyes költségelemeinek változása azonban azt mutatja, hogy a foglalkoztatók a válság során először a szociális juttatásokon és a képzési, kiküldetési költségeken spóroltak, és kevésbé a béreken, és hogy a legerősebben a közszférában húzták meg a nadrágszíjat.

Ősszel jön az új felsőoktatási törvény

A kormány fokozatosan emelni kívánja az államilag finanszírozott férőhelyek számát a műszaki és természettudományos képzésben - mondta az oktatási államtitkár az MTI-nek adott interjúban. Hoffmann Rózsa beszélt arról is, hogy ősszel nyilvánosságra hozzák az állami felsőoktatási intézmények listáját, mivel akkor kerülhet a parlament elé az új törvény tervezete. Közlése szerint felvetődött, hogy szerződést kössenek az államilag finanszírozott képzésben résztvevő hallgatókkal arról, végzésük után meghatározott ideig itthon kamatoztassák a tudásukat.

A nyári szezon fogyasztja a munkanélkülieket

Júniusban az előző hónaphoz képest 18 700 fővel kevesebb, 553 300 fő volt regisztrált álláskereső a munkaügyi kirendeltségekben - derül ki a Foglalkoztatási Szolgálat friss adataiból. Az álláskeresők számának csökkenésében nagy szerepe volt a nyári szezon beindulásának - ha ezt a hatást kiszűrjük, akkor csak 3100 fős a csökkenés. Csaknem 48 ezer új állást jelentettek be júniusban a foglalkoztatók, de ennek kétharmada továbbra is államilag támogatott állás.

Pintér elárulta, mennyi lesz a közmunkabér

A szociális támogatáshoz képest lényegesen jobb anyagi körülményeket ígér a kormány a közmunkásoknak Pintér Sándor szerint. A belügyminiszter a Magyar Nemzetnek adott interjújában elmondta, 57 ezer forintot kapnak majd havonta a közmunkások, amit hetente, a munkavégzés alapján fizetnek majd ki.

Kinek kell elfogadnia a felajánlott közmunkát?

Az Országgyűlés a törvénykezési nyári szünet előtti utolsó nap fogadta el a közfoglalkoztatásról és a kapcsolódó törvények módosításáról szóló javaslatcsomagot. Indulhatnak a kormány által tervezett, minden eddiginél nagyobb volumenű közmunka programok. A munkanélküliek ellátása pedig szűkül, hiszen az álláskeresési járadék folyósíthatósága 9 hónapról 3 hónapra csökken. Jellegében viszont az marad a járadék, ami volt: a munkanélküliek nyílt munkaerőpiaci elhelyezkedését kívánja szolgálni, a közmunkát pedig akkor kell elfogadnia a munkanélkülinek, ha ellátása (vagyis a 3 hónap) lejárt.

Elég, ha a dolgozók kétharmada megkapja a kötelező béremelést

Ma délután elfogadta a parlament a 300 ezer forint alatti keresetűek munkabérének emelését ösztönző törvényjavaslatot. A munkaügyi ellenőrök figyelik majd. Aki a mulasztott, határozatot kap, és két évig nem vehet részt közbeszerzésben. De elég a dolgozók kétharmadánál megtenni az előírt béremelést.

Visszaüthet a kényszerű béremelés

A nagyobb számban inkább alacsonyabb keresetűeket foglalkoztató vállalatokra nagyobb terhet ró majd azon dolgozók bérkompenzálása, akik bruttó 300 ezer forint alatt keresnek. A pluszköltség minden érintett vállalat versenyképességét rontja - írja a Világgazdaság. A parlament ma fog szavazni a törvényjavaslatról, amelynek értelmében 2014-ig kormányrendelet határozná meg a béremelés mértékét, annak elmulasztása esetén pedig az érintett vállalat kizárható lesz a közbeszerzésekből.

A minimális bérigényeken nem látszott meg a válság

A válság során a megnövekedett munkanélküliség mellett sem esett vissza a rezervációs bér, vagyis az a minimális kereset, amiért a munkanélküliek hajlandóak elhelyezkedni. Ez a bér 2010-ben 88 400 forint volt, miközben a minimálbér abban az évben 73 500 forint.

Apránként megvalósulnak a kormány tervei - Mi marad őszre?

Hétfő késő este fogadta el a parlament a számos jogszabályt módosító munkaügyi salátatörvényt, amely több ponton megvalósítja a kormány terveit a foglalkoztatás rendszerében. Rugalmasabb lehet a magyar munkapiac, a munkaerő-kölcsönzés viszont az EU-s jogharmonizáció miatt szigorodik. A kör azonban még nem zárult le, bőven marad az őszi ülésszakra is. Ezek közül a legfontosabb a Munka Törvénykönyvének kisvállalkozásokra kedvező differenciálása lehet, ami minden programban fontos elem. A tervek szóltak arról, hogy a kkv-knál egyszerűbb lenne a felmondás, megállapodás alapján eltérhetnének a Munka Törvénykönyvétől és auditor alkalmazásával megúszhatnák a munkaügyi ellenőrzéseket.

Megszavazta a parlament: a kormány határoz a minimálbérről

Átalakul az országos érdekegyeztetés rendszere, miután a parlament hétfőn 233 igen szavazattal, 73 ellenében elfogadta a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) létrehozásáról szóló törvényt. A jogszabály módosította a Munka törvénykönyvét is, így a kormány rendeletben határozza meg a minimálbért és a szakmunkás bérminimumot.

Az EU szerint nagyot csökkent a magyar munkanélküliség

Májusban az Európai Unió 19 országában csökkent a munkanélküliség az egy évvel korábbihoz képest. A legnagyobb javulást a balti országok érték el, akik igen magas, 20% körüli munkanélküliségi rátáról indultak, de az élbolyban van Magyarország, Németország és Szlovákia. Néhány országban viszont tovább romlott a munkaerőpiaci helyzet, köztük jellemzően az adósságválsággal küszködő országokban, de Bulgáriában és Szlovéniában is.

A közmunka ronthatja a munkavállalási esélyeket

A munkapiac számos kritikus pontját érinti a napokban nyilvánosságra hozott Magyar Munka Terv, és a korábbi időszakoktól eltérően alapos stratégiát dolgoz ki - mondta el a gazdasági rádió kérdésére Cseres-Gergely Zsombor, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet tudományos munkatársa és a Budapest Intézet partnere. Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy a létező kutatási eredmények alapján a közmunkában való részvétel nem növeli, hanem csökkenti a munkavállalási esélyeket. Azt pedig egyelőre nem tudni, tud-e más lenni az új közfoglalkoztatási rendszer ebből a szempontból.

Több tízezren menekülhettek meg a rugalmas munkaadóknál

Az elmúlt öt év folyamatainak csak erős lökést adott a válság: a munkaerőpiac helyzete külső szabályozás nélkül is a rugalmas foglalkoztatási formák felé mozdult el. Ha a felszín alá nézünk, a kedvezőtlen alaphelyzeten túl, amit a magas munkanélküliség, alacsony foglalkoztatottság jelent, felfedezhetőek már olyan biztató fejlemények, amik jobb esélyt teremtenek arra, hogy a gazdasági helyzet javulásával a munkaerőpiac is könnyebben magára találjon.

Foglalkoztatottság-mérőt indított a kormány

A Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatottság mérője a KSH adatsoraiból a 15-74 éves népességre vonatkozó foglalkoztatási adatokat használja, összehasonlítva az egy évvel korábbi hasonló adattal.

Csökkent, de még így is magas a munkanélküliség

A március-májusi időszakban átlagosan 3 millió 786 ezer fő volt foglalkoztatott a 15-74 éves korosztályban Magyarországon. Ez 29 ezer fővel több, mint egy évvel ezelőtt, de még mindig kevesebb, mint ahányan akár tavaly október-decemberben dolgoztak - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal frissen közzétett adataiból. Ezzel együtt a munkanélküliek száma csökkent, a munkanélküliségi ráta 0,4 százalékponttal 11%-ra mérséklődött, ami akár a 2009-es adatokhoz képest is még mindig magas érték. Bár a KSH mostani adataiból az nem derül ki, hogy ebből mennyi volt a tisztán új piaci állás és mennyi a közmunka, a Foglalkoztatási Hivatal adataiból levezetve az látható, hogy májusban még több tízezerrel kellett volna nőnie a közfoglalkoztatottak számának ahhoz, hogy legalább az előző évi létszámot elérje.

Ennyiből lehet megélni Magyarországon

2010-ben a tipikusnak tekinthető, két aktív korú személyből és két gyermekből álló háztartás létminimumértéke 228.334 Ft volt havonta, míg az egytagú nyugdíjas háztartásoké 70 862 Ft - jelentette a KSH. Az így kimutatott létminimum nem jelent feltétlenül szegénységet, hanem egy olyan jövedelmet, amely lehetővé teszi az alapvető szükségleteken túli igények kielégítését is. A hivatal becslései szerint e számított értéknél alacsonyabb jövedelemből élt 2010-ben a lakosság 37%-a.

Még három hónapig lehet pályázni munkahely-megőrzésre

Szeptember 30-ig pályázhatnak a megyei kormányhivatalok munkaügyi központjai az idén 500 millió forintos keretből megvalósuló központi munkahelymegőrző pályázatra - olvasható a Nemzetgazdasági Minisztériumnak (NGM) az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága számára készített tájékoztatójában.

Bizonytalan a munkaterv megvalósulása

Jó irányba mutat a Magyar Munka Terv, de megvalósulását számos bizonytalansági tényező kíséri, így például az, hogy a vártnak megfelelően alakul-e a gazdasági növekedés - vélekedtek a most megjelent Magyar Munka Tervről az MTI által megkérdezett munkaerő-piaci kutatók.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Főpolgármester-választás: Karácsony Gergely győzött, de új választás jöhet Budapest vezetéséért
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.