• Megjelenítés

nyugdíj

Hogyan tömjünk be 700 milliárdos lyukat? - Mire kell a nyugdíjunk?

Óriási feladatra vállalkozott a kormány, amikor egyszerre nyúlt bele az adó-, illetve a nyugdíjrendszerbe. Több száz, vagy akár több ezermilliárd forintos jövedelmek, vagyonok cserélhetnek gazdát, eközben pedig az állami költségvetés 700 milliárd forintos lyukkal számolhat 2013-ra. Az alábbiakban röviden áttekintjük, milyen megoldásokkal lehet ezt a feszültséget oldani, és ehhez hogyan járulhat hozzá a nyugdíjrendszer átalakítása. Nem mindegyik megoldás szívderítő.

Korántsem olyan drágák már a nyugdíjpénztárak

Közzétette a honlapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a magánnyugdíjpénztárakra és az önkéntes pénztárakra vonatkozó díjterhelést, ami minden releváns költséget tartalmaz, például a működési és likviditási levonásokat, valamint a befektetés-kezelés díját. Az anyagból kiderül, hogy a pénztárak díjterhelése az elmúlt években meredeken csökkent, és jelenleg már nem olyan sok választja el a kötelező és önkéntes pénztárakat költségek szempontjából egymástól.

Így néz ki most a magyar nyugdíjrendszer

A nyugdíjreformmal 13 évvel ezelőtt az ország amellett tette le a voksát, hogy a felosztó-kirovó rendszert részlegesen feltőkésítjük, és egy többpilléres rendszert hozunk létre annak ismert költségeivel (hiány és adósság) együtt. A hatályos szabályok szerint 8 százalékos nyugdíjjárulék a tagok egyéni számlájára kerül, amiből a pénztárak levonják a működési költségeket, ezt követően pedig a választható portfólióknak megfelelően fektetik be a pénzünket. A törvények szerint a vegyes rendszer tagjainak nyugdíját 74-75 százalékban az állam állja, a maradék 25-26 százalékot a pénztáraknak kell kigazdálkodniuk a befizetésekből és a hatékony befektetési stratégiából.

Selmeczi: Nem lesz kötelező a pénztártagság

Megszűnik a pályakezdők kötelező beléptetése a magán-nyugdíjpénztári rendszerbe - jelentette be Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott szerdán az MTI tudósítása alapján. Az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépést szabályozó törvénytervezet két héten belül a parlament elé kerül.

A nyugdíjak értékállósága a pénztáraknál is biztosított

Visszautasítja Orbán Viktor miniszterelnök magánnyugdíj-pénztárakra vonatkozó, a tényleges helyzetet semmilyen formában nem tükröző kijelentéseit a Stabilitás Pénztárszövetség. A pénztárak 100 százalékát tömörítő szakmai szervezet szerint mindez csak arra szolgál, hogy elterelje az emberek figyelmét arról: az Országgyűlés által szerdán tárgyalandó törvénytervezetben nyoma sincs annak, hogy 3 millió pénztártagot az állam később bármi módon kompenzálná azért, mert 2011. december 31-ig havonta átlagosan 10 ezer forint nyugdíjcélú megtakarítást kényszerülnek átirányítani a központi költségvetésbe. A következőkben a Stabilitás Pénztárszövetség sajtóközleményét tesszük közzé.

Matolcsy György söralátétet lobogtatott a parlamentben (2.)

Ma rosszul, drágán és pazarlóan működik Magyarországon a magán-nyugdíjpénztári rendszer, ráadásul kötelező is - jelentette ki a parlamentben Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. A tárcavezető elmondása szerint az új arányos és egykulcsos adórendszerrel mindenki jól jár majd és az egyszerűsítés szemléltetése céljából egy söralátétet vett elő belső zsebéből, amelyre ígérete szerint elfér majd az adóbevallás.

Nyugdíj: a kormány darabolásba kezdett, jaj a pénztáraknak

Az elmúlt néhány nap hihetetlenül izgalmas volt, az október 13-i Orbán Viktor beszéd után a magánnyugdíjpénztáraknak és a tagoknak joggal gyökerezhetett földe a lábuk. Nagyon úgy látszik, a kormány szándéka nem csak az, hogy átmenetileg pénzt szerezzen a járulékok átcsatornázásával a szektortól, hanem véglegesen meg akar szabadulni a hiányt generáló pénztáraktól. A haditerv jól kidolgozott, az első körben a bizalmat veszik célba (a járulékok ideiglenes elvételével), majd ha már ez megvan, akkor jöhet a lélektani hadviselés, és a pénztárak ócsárolása. A pénztárak az egyiket még csak-csak túl tudnák élni, azonban a visszalépések megnyitásával Pandora szelencéje is kitárul, a tagok pedig mivel süllyedő hajóként van megbélyegezve a szektor jogtalanul, vélhetően nagyobb számban fognak visszatérni az államhoz. Ez pedig hosszabb távon iszonyatos többletkiadással jár, bár erről már nem lehet olyan sokat hallani.

Várják a kormánymegbízottat a magán-nyugdíjpénztárak

A Stabilitás Pénztárszövetség tagjai értetlenül állnak a kormány "nyugdíjvédelmi megbízottjának" kinevezése előtt, mivel a pénztárak nemcsak hogy megőrizték az elmúlt években egyéni számlára befizetett megtakarítások reálértékét, hanem többségében az inflációt meghaladó mértékben gyarapították is azt. A következőkben a Stabilitás Pénztárszövetség sajtóközleményét tesszük közzé.

Túlélésért küzdenek a nyugdíjkasszák

A miniszterelnök bejelentése alapján az APEH az összes magánnyugdíj-járulékot visszatartaná, ezért a kasszák most kompromisszumért lobbiznak. Az Index úgy tudja, azt szeretnék elérni, hogy az adóhatóság a nyolc százalékos járulék legalább felét utalja. Ez a hárommillió kasszatag mellett a pénztáraknak is fontos, hogy működési költségeik legalább egy része fedezve legyen. Több kassza a beléptetések felfüggesztését tervezi, ezzel csökkenteni tudják kiadásaikat, de ennek más eszközei is vannak.

Hatalmas veszteségek az állami nyugdíjrendszerben (Stabilitás)

Az állami nyugdíjrendszer nagyobb veszteségeket volt kénytelen elkönyvelni bizonyos időszakokban, mint amelyet a magánnyugdíjpénztárak szenvedtek el a 2008-as válság kapcsán - derül ki a TÁRKI Társdalomkutatási Intézet Zrt. (Tárki) tanulmányából. A következőkben a Stabilitás Pénztárszövetség közleményét tesszük közzé.

Heim Péter: az állami nyugdíjjal nem járunk hosszabb távon jobban

A siófoki nyugdíj, egészségügy és pénztárkonferencia befejező részében az előadók az egészségügyi szektorra koncentráltak, Szócska Miklós államtitkár például elmondta, hogy hamarosan törvényváltoztatásokra lehet számítani, 2011-ben pedig elkezdik az egészségügy átalakítását. Heim Péter előadásában kitért a szerdai bejelentésre is, szerinte még hétfőig változhat a helyzet, az viszont biztos, hogy nem szabad bizonytalanságban hagyni a nyugdíjpénztári szektort, meg kell világosan mondani, hogy mi várható 14 hónap múlva. Ezt meghaladóan figyelmeztetett arra, hogy súlyos hiba lenne megnyitni a visszalépéseket ilyen körülmények között, hiszen az az egész szektor létét veszélyeztetné.

Oszkó Péter: sok mindent nem gondolt át a kormány

A Stabilitás Pénztárszövetség és Pénzügykutató Zrt. közös konferenciájának a második napjának elején Oszkó Péter, Bod Péter Ákos és Surányi György is szót kapott. Az előadásokat sok esetben átírta a szerdai kormányzati bejelentés, azonban abban egyetértettek a felszólalók, hogy a rövid távú előnyökért a kormány hosszabb távon meg fog szenvedni. Oszkó Péter szerint a kormány nem gondolta át rendesen a nyugdíjrendszert érintő változtatásokat, míg Surányi György szerint az elszámolási szabályokat kellene megváltoztatni. Bod Péter Ákos a magyar gazdaságra tért ki, véleménye szerint az ERM2-höz a ciklus közepén csatlakozni kellene, hiszen ez a lépés nem csak választási szempontból lenne kedvező.

Havi 10 ezer forintos "nyugdíj különadót" vezet be a kormány

Havonta átlagosan 10 ezer forint egyéni számlán elhelyezett nyugdíjcélú megtakarítást von el a kormányzat több, mint 3 millió aktívan dolgozó magyar munkavállalótól azzal, hogy 2010. november 1-től 2011. december 31-ig befagyasztják a magánnyugdíjpénztári befizetéseket - állapította meg a Stabilitás Pénztárszövetség elnöksége a szervezet Siófokon tartott konferenciáján. A magánnyugdíjpénztárak 100 százalékát tömörítő szakmai szervezet szerint a tervezett kormányzati intézkedés minden, jelenleg is aktívan dolgozó, adót és járulékot fizető, 20 és 50 év közötti magyar állampolgár jövőjét és időskori biztonságát teszi kockára rövid távú fiskális érdekek miatt. A következőkben a Stabilitás Pénztárszövetség sajtóközleményét tesszük közzé.

Ellehetetleníti a kormány a nyugdíjpénztárakat!

A tegnapi kormányzati bejelentés ellenére sem marad el a Stabilitás Pénztárszövetség és a Pénzügykutató kétnapos nyugdíj, egészségügy és pénztárkonferenciája, sőt a tervezett intézkedések (magánnyugdíjpénztári járulékok átmeneti elapasztása, visszalépések megnyitása) még inkább arra ösztönözték a szervezőket, hogy a szektor bemutathassa, hogy mit tud. A konferencia jelentősége ennek megfelelően nagyon nagy, érezhető a feszültség, a szektor ugyanis egy nagyon nagy kihívás előtt áll.

Szíjjártó megerősítette: nem adunk a járulékokból a pénztártagoknak!

Gyakorlatilag tényként kezelhető, hogy novembertől nem fog az egyéni nyugdíjpénztári számlánk gyarapodni a korábban jogosan, törvényekben lefektetettek szerint, hiszen a kormány az adócsomag finanszírozására kiveszi az emberek zsebéből a bruttó bér 8 százalékát. Igaz ez nem jelenik meg azonnali sarcként, hiszen úgy sem tudnának a tagok hozzányúlni a nyugdíj előtt az egyenlegükhöz és a nettó jövedelmük nem változik, de ettől még ez a lépés akkor is megszorításként kezelhető. Annál is inkább, mivel egyelőre nem lehet látni, hogy egyáltalán a kieső járulék mikor és hogyan lesz pótolva a tagok számláján? A lépés azért is érdekes, mert miközben az egyik kezével ad a kormány, a másikkal elvesz. A nagyobb baj, hogy a magánpillért olyan támadás éri, amire a rendszerváltás óta nem volt példa, és csak reménykedhetünk, hogy túléli a viharokat pénztári szektor.

Megdöbbent a pénztárszövetség Orbán javaslatán

Megdöbbenéssel fogadta a Stabilitás Pénztárszövetség Orbán Viktor miniszterelnök mai bejelentését, amely szerint novembertől 2011. december 31-ig felfüggesztik a magánnyugdíjpénztári kifizetéseket, majd pedig kidolgozzák a törvényi feltételeit annak, hogyan lehet visszalépni a magánnyugdíjpénztárakból az állami nyugdíjrendszerbe.

A pénztártagokat viselheti meg a legjobban a megszorítás?

A hazai nyugdíjpénztárak számára nem túl fényes bejelentés érkezett a kormányfő részéről, Orbán Viktor szavaiból arra lehet következtetni, hogy 2010 november és 2011 december vége között a magánnyugdíjpénztárakhoz nem utal az APEH járulékokat, a 8 százalékos rész pedig az állam markát ütheti. Ezt azért sem lenne egyszerű megvalósítani, hiszen a pénztárak működése a befizetéseken áll vagy bukik. A szektor számára további negatív tényező, hogy a visszalépés lehetőségét is meg akarja nyitni a kormány, bár azt még nem lehet tudni, hogy milyen feltételekkel.

Nagyszabású nyugdíj, egészségügy és pénztárkonferencia Siófokon

Hasonlóan a két évvel ezelőtti helyszínhez, 2010. október 14-15-én is Siófokon kerül megrendezésre a Stabilitás Pénztárszövetség és a Pénzügykutató Zrt. közös konferenciája, melynek címe: "Van-e, kell-e magyar modell? Nyugdíj-, Egészségügy- és Pénztárkonferencia 2010." A már 1996 óta hagyományosan megrendezett konferencián a pénztári témákon kívül most kiemelt szerepet kap a nyugdíj és egészségügyi rendszer, különös tekintettel az európai szintű nyugdíjvitára. Külön szekcióülések foglalkoznak majd olyan érdekfeszítő témákkal, mint a befektetések, a tagszervezés vagy éppenséggel a járadékszolgáltatás.

Nyugdíj: a politikusok ránk hozták a frászt

A válságot követően a régió politikusai több esetben is belenyúltak a nyugdíjrendszer magánpillérébe, ami nem feltétlenül váltotta ki a szakma és a szakértők elismerését. A Financial Times újságírója, az IPE oldalán jelentetett meg egy cikket, amiben sorra veszi az elmúlt egy év eseményeit, mindebből pedig az derül ki, hogy nem csak mi hagytuk bizonytalanságban a szektort, és több országban is hasonló trendek mentén támadták a nyugdíjalapokat, és szigorítottak a feltételeken. A lépések között találhatunk a lakosság számára kedvező megoldásokat is, azonban több esetben is inkább arról volt szó, hogy a komoly vagyonokat kezelő nyugdíjalapokból hogyan lehet pénzt kiszivattyúzni. A cikkből azonban egyértelműen kiderül, hogy mivel hasonló úton indultunk el a jövőnk is közös, és ennek tudatában nem véletlen, hogy az összefogás megvalósult a reform költségeinek elszámolása kapcsán.

Szűz területre tévedt a világ legnagyobb nyugdíjalapja

Történetében először a feltörekvő piacokon akar befektetni a japán állami nyugdíjalap, ami akkora vagyont kezel, mint India egész gazdasága. A mandátumok kiosztása vélhetően decemberben zárul le, belső források szerint viszont csak 100-200 milliárd jent helyezhetnek ki, mivel a környezet nem teszi lehetővé a nagyobb elmozdulást. Az alapnak a következő években komoly nyugdíjkiadásokat kell teljesítenie, és nem engedhetik meg maguknak, hogy túlságosan nagy kockázatot vállaljanak fel.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
A kormány törölné az EU-pályázatok kifizetését és kiírását, gyakorlatilag ejtené a helyreállítási alapot
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility