Az OPEC és a szervezeten kívüli olajtermelő országok együttes ülését december 10-én Bécsben tartják - jelentette be hétfőn Mohammad Sanusi Barkindo, a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének főtitkára. Ilyen közös ülést utoljára 2002-ben tartottak. Még az ülés előtt 52 dollár felett csaknem másfél éves csúcsra kapaszkodott az amerikai WTI kőolajfajta ára a nemzetközi piacokon.
A Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) bécsi ülésén döntenek a tagországok képviselői arról, melyik ország milyen mértékben csökkenti kitermelését, hogy azzal közelebb kerüljön az egyensúlyhoz az olajpiac, és stabilizálódjon az olajár. Az eseményről érkező híreket folyamatosan közöljük.
Fontosabb részletek
Szeptember 28-án tartanak találkozót az OPEC tagországok, hogy megtárgyalják a lehetséges intézkedéseket, melyek elősegítenék az olajpiac stabilizálását. Elemzők szerint ha nem sikerül dűlőre jutniuk, az olajárban jelentős esés várható, akár 40 dollár alá is csökkenhet.
Az elmúlt napokban több Fed-jegybankár is közelgő kamatemelés lehetőségéről beszélt, de közben más Fed-jelek nem ebbe az irányba mutatnak, elbizonytalanodtak a részvénypiacok és ma kis lemorzsolódás következett be a vezető amerikai indexekben. Kivétel ez alól a Nasdaq volt, amely stagnált és ezzel együtt összejött a sorozatban nyolcadik egymást követő pluszos hét, amelyre 2010 óta nem volt példa. A dollár kissé erősödött ma az esélyesebbnek gondolt közelebbi Fed-emelés miatt, de ez a dollárban jegyzett olajárat nem húzta magával, a WTI ugyanis ma hathetes csúcsán ragadt. A szintén dollárban jegyzett arany árfolyama azonban mérsékelt csökkenést mutatott ma.
Tartósan elesett ma a 40 dolláros kerek szint az amerikai WTI olajfajtában, azaz új 3,5 hónapos mélypontra bukott, ez pedig magával húzta a vezető amerikai részvényindexeket is, ami pedig a japán jent csaknem a 100-as kerek szintig erősítette a dollárral szemben. A globális növekedési aggodalmak, a széles körben negatív államkötvény kamatok pedig oda vezettek, hogy az arany 2 éves zárócsúcsot állított fel a fizikai kereskedési szakasz során. A nap második felében enyhült a pesszimizmus az amerikai részvénypiacokon, a vevők kezdtek előtérbe kerülni, ami érthető is volt, hiszen a Dow Jones index ma már sorozatban a hetedik egymást követő kereskedési napon mutatott csökkenést.
A Franklin Templeton jelentős összegeket kezdett fektetni kisebb, független olajkitermelő cégekbe, ugyanis az olajárak jelentős emelkedésére számítanak.
A Wood Mackenzie becslései alapján a tartósan alacsony olajár miatt több, mint 1000 milliárd dollárral csökkenhetnek az olaj-és földgáziparban tervezett beruházások, lassítva ezzel a kitermelés növekedését. Prognózisuk alapján Amerikában eshetnek vissza legnagyobb arányban a befektetések.
Még a Fed áprilisi kamatdöntő üléséről kiadott jegyzőkönyv előtt 200 NYSE-részvényt kellett felfüggeszteni technikai problémák miatt, aztán este 8 óra után a Fed felőli üzenetek okoztak ijedtséget a részvénypiacokon. Kiderült ugyanis, hogy a jegybankárok jóval korábbra tervezik a következő kamatemelést, mint ahogy azt a piac eddig árazta, emiatt masszív dollárerősödés bontakozott ki, a részvényindexek pedig lefordultak az új fejleményre. Zárásra azonban a mínuszokból stagnálásig visszakapaszkodtak az indexek.
Napok óta tucatnyi óriás olajtanker vár a sorára a kelet-kínai Csingtao város partjainál, miközben a kőolajvezetékek maximális, 45 ezer tonnás napi kapacitással dolgoznak. A szakemberek nem láttak még ehhez hasonló "dugót" a világ egyik legforgalmasabb kikötőjében.
Mohammed bin Salman, szaúdi koronaherceg felügyelete alatt a mai nap nyilvánosságra hozták azt a dokumentumot, amelyben az olajkirályság grandiózus gazdaságszerkezeti átalakításainak tervét ismertetik, írja a Reuters. A tervek szerint 2030-ra közel hétszeresére növelnék a nem olajból származó állami bevételek összegét, ami hosszú távon biztosíthatná az ország fennmaradását. A herceg szerint a változó világpiaci trendek kikényszerítik az ehhez hasonló átalakítások véghez vitelét.
Az orosz pénzügyminisztérium új pénzügyi szabályt javasol, amelynek alapján a hordónkénti 40 és 50 dollár közötti olajárat vennék alapul a költségvetési számításokban - idézte Makszim Oreskint, a tárca helyettes vezetőjét hétfőn az Interfax orosz hírügynökség. Ez az ár nagyjából megfelel a hosszú távú átlagárnak, amelynek 10-15 évig nem kellene megváltoznia - mondta.
Idén még nem látott szintre, 44 dollár fölé emelkedett a Brent hordónkénti ára kedden, miután arról érkezett jelentés, hogy Szaúd-Arábia és Oroszország áttörést ért el az olajkitermelés korlátozásáról folytatott tárgyalásokon, Irán magatartásától függetlenül.
Húsz év és 826 milliárd dollár összegyűjtött vagyon után a norvég kormány januárban kénytelen volt hozzányúlni az olajalapban összekuporgatott pénzhez: a hírek szerint mintegy 780 millió dollárt vettek ki az alapból, hogy fedezni tudják az állami kiadásokat - írja a Reuters.
Irak azt tervezi, hogy a következő öt évben napi 7 millió hordóra növeli olajkitermelését, és ebből 6 millió hordót exportálni fog - közölte Adel Abdel Mahdi iraki olajminiszter. A kínálat növekedését jósló hír ellenére emelkedik az olaj árfolyama a hétfői kereskedésben.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) bízik abban, hogy a Perzsa(Arab)-öböl mentén fekvő olajmonarchiák képesek végrehajtani az alacsony olajárak miatt szükséges nagy költségvetési kiigazításokat - jelentette ki Christine Lagarde, a valutaalap vezérigazgatója hétfőn egy Abu-Dzabiban tartott tanácskozáson.
Közel 5900%-kal emelte az üzemanyag központilag meghatározott árát Nicolas Maduro, venezuelai miniszterelnök, írja a Reuters. Az áremelés ellenére még így is Venezuelában a legalacsonyabb a benzin ára: a prémium minőségű üzemanyag literéért nagyjából 8 forintot kell majd fizetni. Az áremelés mellett a "legkedvezőbb", rögzített bolívar-árfolyam 37%-os leértékeléséről is döntés született.
Az orosz jegybank továbbra is 35 dolláros éves átlagos olajárral számol idénre, de kockázati forgatókönyvében a 25 dolláros ár szerepel - közölte ma Dmitrij Tulin, a jegybank első elnökhelyettese.
Megalapozott döntés lenne Magyarország felminősítése a három nagy hitelminősítő intézmény rövidesen esedékes felülvizsgálatain - mondta el a Magyar Időknek Pleschinger Gyula. A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának tagja arról is beszélt, hogy a jegybank szükség esetén további támogatást adhat a növekedésnek. Az MNB illetékes szakértőjének éppen ma jelent meg a Portfolio hasábjain egy elemzés az S&P hitelminősítési módszertanáról, amely alapján a szerző szintén felminősítés lehetőségét vázolta idénre:
Nehéz megmondani, hogy a kínai gazdaságban zajló strukturális átalakulás és a nyersanyagpiacokon zajló mélyrepülés, illetve az ezek miatt megnövekedett piaci volatilitás milyen hatásokat válthat ki - többek között ezt az óvatos álláspontot fogalmazta meg egy mai New York-i előadására készített beszédében Stanley Fisher.
Tavaly csaknem 30 százalékkal esett a Gazprom által Európának szánt földgáz átlagára - derült ki hétfői nyilatkozatokból. Azt is megtudtuk, hogy az orosz gázipari óriás most már 25, illetve 20 dolláros olajár-forgatókönyvek mellett számolja végig, hogy mi történne pénzügyileg. Az gázárak ugyanis időbeli késleltetéssel az olajárakat követik, amelyek mostanában hatalmas mélyrepülést mutatnak és az idénre tervezett 50 dolláros szintnél egyelőre sokkal alacsonyabb szinteken mozognak.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Erre az adatra vártak a piacok egészen héten.
A miniszterelnök személyéről azonban még mindig nincs egyetértés.
Jelasity Radovánt, az Erste Bank elnök-vezérigazgatóját, a Magyar Bankszövetség elnökét kérdeztük a Checklistben.
A keddi Checklist a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáról jelentkezik.
Tényleg felfelé bukott Szergej Sojgu?
