Egy jól megtervezett, az amerikai bankszektort célzó kibertámadás pusztító hatással lenne az amerikai pénzügyi stabilitásra a New York-i Fed friss elemzése szerint – írja a Wall Street Journal.
Az idei harmadik negyedévben éves alapon 60 százalékkal nőtt az online kártyás vásárlási forgalom, a negyedévben már közel 470 milliárd forintot hagytunk ott az e-boltokban. Pedig a novemberi black friday, és a karácsonyi szezon miatt erős utolsó negyedév még ennél is nagyobb növekedést hozhat. Az MNB egyik elejtett mondatából arra is következtethetünk: a boltokban üzemelő POS-terminálok valójában nem mind "eltűnnek", hanem csak külföldi szolgáltatók termináljai lépnek a helyükbe.
Tovább száguldott a bankkártyás fizetési forgalom Magyarországon az idei második negyedévben, és ezúttal a POS-terminálok és az elfogadóhelyek száma is nagyot ugrott, valószínűleg a kormány készpénzmentesítő programjának köszönhetően. A készpénzfelvételek száma ugyan kis mértékben csökkent, de a készpénzfelvételek értéke tovább emelkedett. Összességében még mindig több készpénzt veszünk fel a bankkártyákról, mint amennyit költünk velük. A csoportos beszedések száma lassan, de biztosan emelkedik, míg az ATM-ek száma alig változik.
Szépen dolgozza le korábbi hátrányát Magyarország az EU-s átlaghoz képest az elektronikus fizetések, a pénzforgalom területén, vagyis a készpénz elleni harcban. A bankkártyás bolti fizetésekben például már a középmezőnyhöz tartozunk, az átutalások aránya is közelít az EU-s átlaghoz, de a rezsiszámlákat még mindig készpénzzel egyenlítjük ki - derül ki az MNB friss Fizetési Rendszer Jelentéséből.
A Facebook hivatalosan is bejelentette globális kriptopénzét, a Librát, amely nem kérdés, hogy egy valódi, új szuverén devizává fejlődhet, sőt, egyszer akár a dollár uralmát is megdöntheti a világon. Egyesek szerint a Libra a Facebook mesteri terve arra, hogy az életünk pénzügyi területét is végérvényesen behálózza, ezzel gyakorlatilag minden adatunkat lenyúlva, mások elhiszik, hogy annak az 1,7 milliárd embernek akarnak segíteni, akiknek jelenleg nincs hozzáférésük a pénzügyi rendszerhez. Összeszedtünk minden fontos részletet Zuckerberg új, őrületet kirobbantó pénzéről.
Pénteken, azaz bő 24 órán belül dől el várhatóan az azonnali fizetési rendszer sorsa, hogy mikor indul el és milyen formában Magyarországon. Az MNB képviselői holnap a bankvezérekkel egyeztetnek, és a döntésről a közvéleményt is tájékoztatják majd. Még semmi sincs kőbe vésve, de úgy tudjuk, egy esetleges részleges indulás kapcsán két javaslat is terítéken lesz: az egyik egy kb. ezerfős zárt pilot indítása július elsején, a másik pedig egy olyan indulás, amikor első körben csak csekély összegű átutalások kerülnek az azonnali rendszerbe. Úgy tudjuk, több banknak még van mit csiszolgatnia az azonnali rendszerén, és kevés már az idő a rendeletben egyelőre szereplő időpontig.
A pénzforgalmi szolgáltatásokat közvetlenül terhelő díjak számottevően befolyásolják a fogyasztók fizetési szokásait. Az árazásnak ezért kiemelt szerepe van az elektronikus fizetési módok használatában, és ezáltal a drágább készpénzhasználat visszaszorításában, valamint az adóelkerüléssel és a feketegazdasággal szembeni küzdelemben. Közelmúltban publikált tanulmányunkban részletesen elemeztük a hazai és európai bankok árazási gyakorlatát, aminek keretében nem csupán a fogyasztókat terhelő költségek szintjét vizsgáltuk, hanem azt is, hogy azok milyen szolgáltatásokhoz kapcsolódóan, és milyen szerkezetben kerülnek meghatározásra. Négyrészes cikksorozatunk első részében azt mutattuk be, hogy a magyar lakossági ügyfelek relatív pénzforgalmi költségei nemzetközi összehasonlításban magasak, a másodikban azt, hogy milyen kedvezőtlen árazási szerkezeti sajátosságok figyelhetők meg a hazai bankszektorban, a harmadikban pedig azt, hogy miért probléma mindez, különösen az azonnali fizetés idei bevezetése fényében. Utolsó cikkünkben az általunk javasolt megoldást vázoljuk fel.
A pénzforgalmi szolgáltatásokat közvetlenül terhelő díjak számottevően befolyásolják a fogyasztók fizetési szokásait. Az árazásnak ezért kiemelt szerepe van az elektronikus fizetési módok használatában, és ezáltal a drágább készpénzhasználat visszaszorításában, valamint az adóelkerüléssel és a feketegazdasággal szembeni küzdelemben. Közelmúltban publikált tanulmányunkban részletesen elemeztük a hazai és európai bankok árazási gyakorlatát, aminek keretében nem csupán a fogyasztókat terhelő költségek szintjét vizsgáltuk, hanem azt is, hogy azok milyen szolgáltatásokhoz kapcsolódóan, és milyen szerkezetben kerülnek meghatározásra. Négyrészes cikksorozatunk első részében azt mutattuk be, hogy a magyar lakossági ügyfelek relatív pénzforgalmi költségei nemzetközi összehasonlításban magasak, a másodikban pedig azt, hogy milyen kedvezőtlen árazási szerkezeti sajátosságok figyelhetők meg a hazai bankszektorban. Harmadik cikkünkben azt járjuk körül, hogy miért probléma mindez, és a probléma súlya miért nőhet jelentősen a közeljövőben.
A pénzforgalmi szolgáltatásokat közvetlenül terhelő díjak számottevően befolyásolják a fogyasztók fizetési szokásait. Az árazásnak ezért kiemelt szerepe van az elektronikus fizetési módok használatában, és ezáltal a drágább készpénzhasználat visszaszorításában, valamint az adóelkerüléssel és a feketegazdasággal szembeni küzdelemben. Közelmúltban publikált tanulmányunkban részletesen elemeztük a hazai és európai bankok árazási gyakorlatát, aminek keretében nem csupán a fogyasztókat terhelő költségek szintjét vizsgáltuk, hanem azt is, hogy azok milyen szolgáltatásokhoz kapcsolódóan, és milyen szerkezetben kerülnek meghatározásra. Négyrészes cikksorozatunk első részében bemutattuk, hogy a magyar lakossági ügyfelek relatív pénzforgalmi költségei nemzetközi összehasonlításban magasak. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk, hogy milyen kedvezőtlen árazási szerkezeti sajátosságok figyelhetők meg a hazai bankszektorban.
Az MNB új versenyképességet javító javaslatai között szerepel a tranzakciós illeték csökkentésének többféle verziója is, az MNB-től további részleteket tudtunk meg ezekről. Mint megtudtuk, a tranzakciós illetékből kapható adókedvezményt a bankok nem általánosságban IT-rendszerfejlesztésre, hanem elsősorban az elektronikus pénzforgalom fejlesztésére, mobilfizetési megoldásokra fordíthatnák. Ha a lakossági átutalásoknál megszüntetnék az illetéket, az évente 10-15 milliárd forintos adócsökkentést jelentene a bankoknak.
A pénzforgalmi szolgáltatásokat közvetlenül terhelő díjak számottevően befolyásolják a fogyasztók fizetési szokásait. Az árazásnak ezért kiemelt szerepe van az elektronikus fizetési módok használatában, és ezáltal a drágább készpénzhasználat visszaszorításában, valamint az adóelkerüléssel és a feketegazdasággal szembeni küzdelemben. Közelmúltban publikált tanulmányunkban részletesen elemeztük a hazai és európai bankok árazási gyakorlatát, aminek keretében nem csupán a fogyasztókat terhelő költségek szintjét vizsgáltuk, hanem azt is, hogy azok milyen szolgáltatásokhoz kapcsolódóan, és milyen szerkezetben kerülnek meghatározásra. Négyrészes cikksorozatunkban az elemzésünk legfontosabb eredményeit ismertetjük. A tanulmány legtöbbet hivatkozott megállapítása, hogy a hazai lakossági pénzforgalmi szolgáltatások költsége nemzetközi összehasonlításban magas. Első cikkünkben azt mutatjuk be, hogy ez mit jelent pontosan.
A bankoknak ugyanolyan díjat kell felszámolniuk a külföldi euróutalásra, mint a belföldi utalásra, és átláthatóvá kell tenniük az átváltási díjat az új szabályok szerint - olvasható az Európai Parlament oldalán.
Szép csendben tavaly év végén a Pénzügyminisztérium javaslatára módosították a pénzforgalmi törvényt, amivel a bankok haladékot kaptak: 2019. január eleje helyett csak szeptember 14-én válik teljes mértékben élessé a PSD2-es szabályozás, amely a várakozások szerint komolyan felforgathatja a bankpiacot - tudtuk meg az MNB-től. A fintechek március 14-én tudják meg a bankoktól, hogyan lehet rákapcsolódni a banki rendszerekre, és innentől kezdhetik el a teszteket. Igaz, eddig az MNB-nél mindössze egy számlaaggregációs szolgáltató szerzett PSD2-es engedélyt. Megkérdeztük a bankokat is, hogy állnak a felkészüléssel erre a szép új világra.
A magyar lakossági ügyfelek jövedelemarányos pénzforgalmi költsége a tranzakciós illetéket kiszűrve is kiemelkedően magas európai összehasonlításban, ami nagymértékben hátráltatja az elektronikus fizetési módok magyarországi elterjedését - írta a Magyar Nemzeti Bank legújabb tanulmányában, amelyben magyarországi és európai pénzforgalmi szolgáltatók árazási gyakorlatát vizsgálták meg.
A Google PSD2-es pénzforgalmi szolgáltatói licencet szerzett Írországban, ezzel a tech-óriás az EU teljes területén fizetési szolgáltatásokat nyújthat - számolt be az Irish Times. Eddig a Google csupán tárolta a felhasználók bankkártya adatait a tárcájában, mostantól azonban a fizetési folyamat egészét lefedheti.
A tágan értelmezett pénzügyi szektor megbízható működésének további biztosításával indokolta Tállai András, a szaktárca államtitkára a pénzügyi közvetítőrendszerről szóló törvénymódosítást kedden az Országgyűlésben. A Fidesz támogatásáról biztosította a javaslatot.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma publikált határozatában hétmillió forintra bírságolta a Fókusz Takarékszövetkezetet. A Hitelintézetnek az MNB kötelezése alapján december végéig orvosolnia kell az általa elkövetett pénzforgalmi jogszabálysértéseket.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap publikált határozatában 24 millió forintra bírságolta az MKB Bank Zrt.-t. A hitelintézetnek az MNB kötelezése alapján szeptember végéig orvosolnia kell az általa elkövetett pénzforgalmi jogszabálysértéseket - közölte a felügyelet a honlapján.
A bankoknak egységes díjjegyzéket kell készíteniük a lakossági pénzforgalmi számlatermékeikről, ezeket a kondíciós listákat pedig fel kell tölteniük egy összehasonlító adatbázisba jövő év közepétől. Az erről szóló kormányrendelet tervezetét a Pénzügyminisztérium bocsájtotta társadalmi egyeztetésre - olvasható a Pénzügyminisztérium közleményében.
Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a magyarországi fizetési forgalomban mennyire jellemző a készpénz jelenléte. Így áttekintjük, hogy a magyar lakosság a mindennapos bevásárlásai és háztartási kiadásai esetén mennyire kötődik a készpénz használatához, s milyen a készpénzes és készpénzkímélő fizetési módok közötti preferenciája. Azaz köznyelven szólva arról kívánunk rövid helyzetértékelést adni, hogy készpénzzel vagy készpénzkímélő módon szeret-e fizetni a magyar lakosság, s mely tényezők befolyásolják az egyes fizetési módok közötti választást.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Jens Stoltenberg vallomást tett.
Előerő- és eszközveszteség-számot is mondott Leo Docherty.
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
