Vasárnap a Berlint körülölelő német tartományban, Brandenburgban tartanak tartományi választást. Három hete Türingiában a szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) először szerzett győzelmet tartományi választáson, egy másik keletnémet tartományban, Szászországban pedig éppen csak lemaradt a dobogó első helyéről. Brandenburg Olaf Scholz kancellár pártja, az SPD egyik legerősebb bástyája volt, de az AfD nagy eséllyel megverheti őket a mostani választáson. Egy második hely súlyos pofon lenne Scholznak, és akár 2025-ös kancellárjelölti esélyeit is lenullázhatja.
Nagyjából egy évvel a következő német parlamenti választások előtt az Olaf Scholz vezette kormánykoalíció támogatottsága történelmi mélypontra jutott az ARD-DeutschlandTrend szerint. Eközben a vezető ellenzéki erő, a CDU/CSU legjobb eredményét érte el a felmérésben 2021 óta.
Németország két tartományában választottak vasárnap új tartományi parlamentet, mindkét tartomány a volt NDK területén található: Türingia és Szászország. Ezek a tartományok már eddig is a szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) bástyáinak számítottak, de most minden korábbinál jobb eredményt ért el a párt. Türingia a második világháború óta az első tartomány, ahol a szélsőjobb győzelmet tudott aratni, és Szászországban sem sokkal maradt le a dobogó második fokáról. A többi párt azonban kizárta a koalíciókötést az AfD-vel, így a tartományok vezetését nincs esélyük megszerezni, viszont nagyon furcsa koalíciók jöhetnek a jobbközép CDU és a radikális baloldali BSW közreműködésével. Az Olaf Scholz-féle kormánykoalíció három pártja súlyosan leszerepelt, ami miatt komoly vesszőfutás várhat a kormányra a következő Bundestag-választásokig hátralévő alig több mint egy évben.
Tartományi parlamenti választások kezdődtek vasárnap reggel a kelet-németországi Türingiában és Szászországban. A szavazóhelyiségek mindkét tartományban este hatig tartanak nyitva, és várhatóan az esti órákban már megismerjük az eredményeket, így azt, hogy mely pártoknak sikerült átlépniük az öt százalékos bejutási küszöböt.
Egy afganisztáni születésű szélsőséges iszlamista több embert megkéselt a németországi Mannheimban, egy rendőr belehalt a sérüléseibe. A tragikus eset megrázta Németországot, és ismét a bevándorlás kérdését helyezte a kampány középpontjába néhány nappal az európai parlamenti választások előtt. Olaf Scholz kancellár bekeményített: bejelentette, hogy megteremtik a feltételeit a súlyos bűncselekményeket elkövető, afganisztáni és szíriai származású bevándorlók kitoloncolásának. A merénylet a bevándorlásellenes AfD malmára hajthatja a vizet, amely az elmúlt hónapokban rohamosan vesztett népszerűségéből, de az utolsó pillanatban megfordíthatja a trendet.
Olaf Scholz német kancellár szociáldemokrata SPD-je egy felmérés szerint megelőzte a szélsőjobboldali AfD-t, amely hosszú időn keresztül Németország második legnépszerűbb pártja volt – írja a Bloomberg.
Boris Pistorius szociáldemokrata német védelmi miniszter felvázolta a katonai szolgálattal kapcsolatos új terveit: eszerint nem vezetik be a kötelező sorkatonai szolgálatot, hanem különböző ösztönzőkkel próbálják megoldani a német hadsereg, a Bundeswehr létszámproblémáit – írja a Der Spiegel.
Az elmúlt napokban több súlyos fizikai támadás is ért német politikusokat; a vezető kormánypárt, az SPD európai parlamenti képviselőjét meg is kellett operálni egy múlt pénteki drezdai incidenst követően. A német politikusok elleni támadások száma az elmúlt években látványosan megnőtt, a statisztikák szerint a zöldpárti politikusok szenvedik el a legtöbb atrocitást. A drezdai támadás hátterében egy zömmel fiatalokból álló szélsőjobboldali csoport sejlik fel.
Új, sokak által szélsőséges jobboldali párt bontott zászlót Németországban Hans-Georg Maassen volt kémfőnök vezetésével. A politikai formáció "Werteunion", azaz Értékek Uniója vagy Értékunió névre hallgat majd.
Felező válságban van az Olaf Scholz kancellár vezette német kormánykoalíció: kicsit több mint két évvel a választások után és kicsivel kevesebb mint két évvel a következő választások előtt eddigi legnehezebb napjait éli a német kormány. Scholz és a hatalmon lévő pártok népszerűsége mélyponton, nincs elfogadott 2024-es költségvetés, egyre nagyobb a feszültség a kabineten belül, miközben a legkisebb koalíciós párt tagságának egy része kilépne a kormányból, az ellenzék pedig előrehozott választásokat követel. Van-e kiút a válságból?
Bajorországban a Keresztényszociális Unió (CSU), Hessenben a testvérpárt Kereszténydemokrata Unió (CDU) kapta a legtöbb szavazatot a két németországi tartományban vasárnap tartott helyi törvényhozási (Landtag-) választáson az urnazárás után megjelent első adatok, a szavazókörökből kilépő választók megkérdezésén alapuló felmérések (exit poll) szerint.
Oroszország Ukrajna elleni háborúja azzal ér véget, hogy Oroszország veszít, Ukrajna pedig az Európai Unió teljes jogú tagja lesz - jelentette ki Olaf Scholz német kancellár kedden Berlinben.
Miután a német szociáldemokrata párt, az SPD berlini vezetése jóváhagyta, hogy a kereszténydemokrata CDU-val kössenek koalíciót a február 12-i fővárosi választás után, a CDU berlini elnöksége is rábólintott a koalíciós tárgyalásokra – írja az ntv.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung információi szerint Berlin jelenlegi, szociáldemokrata polgármestere, Franziska Giffey, akinek pártja, az SPD csak második lett a tartományi jogú német főváros választásán, a győztes CDU-val való koalícióra tesz javaslatot, ezzel a konzervatív párt jelöltjének, Kai Wegnernek adva át a polgármesteri posztot.
Jelentős győzelmet aratott a legnagyobb német ellenzéki párt, a CDU a tartományi jogú Berlin városában vasárnap rendezett választáson, miközben Olaf Scholz kancellár pártja, az SPD történelmi vereséget szenvedett. Az eredmények ellenére azonban az a legvalószínűbb, hogy marad a német fővárost eddig is irányító hárompárti baloldali koalíció. Milyen következményekkel járhatnak a vasárnapi eredmények Scholzra és a német kormányra nézve?
Felülvizsgálja Oroszország-politikáját a Németországot kormányzó koalíció vezető ereje, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) – írták német hírportálok szerdán az egyik társelnök, Lars Klingbeil egy beszéde alapján.
Negatívra rontotta a Moody’s Franciaország besorolásának kilátását.
Hírfolyamunk az orosz–ukrán háborúról.
Megnéztük a Google Trends adatait.
Az amerikai elnök által belengetett lépések kifejezetten hátrányosan érintenék a magyar gazdaságpolitikát.
Megváltoztak a fogyasztói szokások, takarékosabbak lettek az izzók, mások az energiaforrások is.
Egyebek mellett erről szólt a csütörtöki Checklist.
Folytatódott a tempós bérkiáramlás augusztusban is.
