Néhány órával azután, hogy egyértelművé vált Donald Trump elnökválasztási győzelme, az Európai Unió legnagyobb gazdaságában, Németországban is földcsuszamlásszerű változások indultak el: a hármas kormánykoalíció legkisebb pártja kilépett az együttműködésből, Olaf Scholz kancellár pedig bejelentette, bizalmi szavazást kezdeményez maga ellen, ami szinte biztos út az előrehozott választásokig. Bár a kancellár ragaszkodik egy január közepi bizalmi szavazáshoz, ami márciusi választásokat vetít előre, a legnagyobb ellenzéki erő kancellárjelöltje, Friedrich Merz mihamarabbi választásokat követel. Eközben a kisebbségbe szorult Scholznak el kellene fogadtatnia a költségvetést a Bundestaggal, amihez Merz támogatását kéri, aki viszont ennek feltételéül a választás lehetséges legkorábbi megtartását szabta feltételül. Egyelőre patthelyzet alakult ki tehát Németországban, miközben Trump győzelmével Európának arra kell készülnie, hogy az Egyesült Államok érdeklődése jelentősen csökkenni fog az öreg kontinens és a keleti végein dúló háború iránt.
Bár Olaf Scholz kormányának vezető ereje, az SPD első helyen végzett a párt fő bástyájának számító Brandenburg tartományban a vasárnapi választáson, két koalíciós partnere, a Zöldek és a liberális FDP nem jutott be a helyi parlamentbe, utóbbi még az 1 százalékot sem érte el. Miközben úgy tűnt, Scholz 2025-ös kancellárjelölti reményei nem foszlottak szét, koalíciós partnerei körében pánik tört ki. A Zöldek teljes vezetése szerdán bejelentette lemondását, az FDP egyes politikusai pedig a kormánykoalícióból való kilépést fontolgatják. Vajon fönnmarad-e Scholz kormánya a 2025. szeptember 28-án esedékes általános választásokig, vagy ki tudnak még tartani a következő egy évben?
A szociáldemokraták (SPD) arattak győzelmet a kelet-németországi Brandenburg tartományban vasárnap megrendezett választásokon a tartományi választási bizottság által hétfőn közzétett előzetes végeredmény szerint.
A vasárnapi brandenburgi tartományi választásokon a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) váratlan győzelmet aratott a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) párttal szemben. A ZDF televízió exit poll adatai szerint az SPD a szavazatok 32 százalékát szerezte meg, míg az AfD 29 százalékot ért el. Az ARD közszolgálati televízió közben szorosabb állást becsül: a szocdemeknek 31 százalékot, az AfD-nek 30 százalékot.
Vasárnap a Berlint körülölelő német tartományban, Brandenburgban tartanak tartományi választást. Három hete Türingiában a szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) először szerzett győzelmet tartományi választáson, egy másik keletnémet tartományban, Szászországban pedig éppen csak lemaradt a dobogó első helyéről. Brandenburg Olaf Scholz kancellár pártja, az SPD egyik legerősebb bástyája volt, de az AfD nagy eséllyel megverheti őket a mostani választáson. Egy második hely súlyos pofon lenne Scholznak, és akár 2025-ös kancellárjelölti esélyeit is lenullázhatja.
Nagyjából egy évvel a következő német parlamenti választások előtt az Olaf Scholz vezette kormánykoalíció támogatottsága történelmi mélypontra jutott az ARD-DeutschlandTrend szerint. Eközben a vezető ellenzéki erő, a CDU/CSU legjobb eredményét érte el a felmérésben 2021 óta.
Németország két tartományában választottak vasárnap új tartományi parlamentet, mindkét tartomány a volt NDK területén található: Türingia és Szászország. Ezek a tartományok már eddig is a szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) bástyáinak számítottak, de most minden korábbinál jobb eredményt ért el a párt. Türingia a második világháború óta az első tartomány, ahol a szélsőjobb győzelmet tudott aratni, és Szászországban sem sokkal maradt le a dobogó második fokáról. A többi párt azonban kizárta a koalíciókötést az AfD-vel, így a tartományok vezetését nincs esélyük megszerezni, viszont nagyon furcsa koalíciók jöhetnek a jobbközép CDU és a radikális baloldali BSW közreműködésével. Az Olaf Scholz-féle kormánykoalíció három pártja súlyosan leszerepelt, ami miatt komoly vesszőfutás várhat a kormányra a következő Bundestag-választásokig hátralévő alig több mint egy évben.
Tartományi parlamenti választások kezdődtek vasárnap reggel a kelet-németországi Türingiában és Szászországban. A szavazóhelyiségek mindkét tartományban este hatig tartanak nyitva, és várhatóan az esti órákban már megismerjük az eredményeket, így azt, hogy mely pártoknak sikerült átlépniük az öt százalékos bejutási küszöböt.
Egy afganisztáni születésű szélsőséges iszlamista több embert megkéselt a németországi Mannheimban, egy rendőr belehalt a sérüléseibe. A tragikus eset megrázta Németországot, és ismét a bevándorlás kérdését helyezte a kampány középpontjába néhány nappal az európai parlamenti választások előtt. Olaf Scholz kancellár bekeményített: bejelentette, hogy megteremtik a feltételeit a súlyos bűncselekményeket elkövető, afganisztáni és szíriai származású bevándorlók kitoloncolásának. A merénylet a bevándorlásellenes AfD malmára hajthatja a vizet, amely az elmúlt hónapokban rohamosan vesztett népszerűségéből, de az utolsó pillanatban megfordíthatja a trendet.
Olaf Scholz német kancellár szociáldemokrata SPD-je egy felmérés szerint megelőzte a szélsőjobboldali AfD-t, amely hosszú időn keresztül Németország második legnépszerűbb pártja volt – írja a Bloomberg.
Boris Pistorius szociáldemokrata német védelmi miniszter felvázolta a katonai szolgálattal kapcsolatos új terveit: eszerint nem vezetik be a kötelező sorkatonai szolgálatot, hanem különböző ösztönzőkkel próbálják megoldani a német hadsereg, a Bundeswehr létszámproblémáit – írja a Der Spiegel.
Az elmúlt napokban több súlyos fizikai támadás is ért német politikusokat; a vezető kormánypárt, az SPD európai parlamenti képviselőjét meg is kellett operálni egy múlt pénteki drezdai incidenst követően. A német politikusok elleni támadások száma az elmúlt években látványosan megnőtt, a statisztikák szerint a zöldpárti politikusok szenvedik el a legtöbb atrocitást. A drezdai támadás hátterében egy zömmel fiatalokból álló szélsőjobboldali csoport sejlik fel.
Új, sokak által szélsőséges jobboldali párt bontott zászlót Németországban Hans-Georg Maassen volt kémfőnök vezetésével. A politikai formáció "Werteunion", azaz Értékek Uniója vagy Értékunió névre hallgat majd.
Felező válságban van az Olaf Scholz kancellár vezette német kormánykoalíció: kicsit több mint két évvel a választások után és kicsivel kevesebb mint két évvel a következő választások előtt eddigi legnehezebb napjait éli a német kormány. Scholz és a hatalmon lévő pártok népszerűsége mélyponton, nincs elfogadott 2024-es költségvetés, egyre nagyobb a feszültség a kabineten belül, miközben a legkisebb koalíciós párt tagságának egy része kilépne a kormányból, az ellenzék pedig előrehozott választásokat követel. Van-e kiút a válságból?
Bajorországban a Keresztényszociális Unió (CSU), Hessenben a testvérpárt Kereszténydemokrata Unió (CDU) kapta a legtöbb szavazatot a két németországi tartományban vasárnap tartott helyi törvényhozási (Landtag-) választáson az urnazárás után megjelent első adatok, a szavazókörökből kilépő választók megkérdezésén alapuló felmérések (exit poll) szerint.
Oroszország Ukrajna elleni háborúja azzal ér véget, hogy Oroszország veszít, Ukrajna pedig az Európai Unió teljes jogú tagja lesz - jelentette ki Olaf Scholz német kancellár kedden Berlinben.
Hiányzik az átfogó, fővárosi szintű, integrált stratégia a szektor fejlesztésére, menedzselésére.
Egyharmad Balatonnak megfelelő öntözővíz-készlet áll rendelkezésre.
A járatot "téves tűzriasztás" miatt szakították meg.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az invazív szúnyogfajok megjelenésével új kórokozók is felbukkanhatnak.
10 milliárd forintos támogatással mentenék meg a nyarat.
Így termelj, tárolj és válj le a hálózatról egyszer és mindenkorra!
