A CDU/CSU szövetség növelte népszerűségét Németországban a legfrissebb közvélemény-kutatási adatok alapján, ezzel szemben a Zöldek gyengülést mutatnak a Trendbarometer által közzétett adatok alapján.
Vasárnap nagy horderejű tartományi választást tartottak Szász-Anhalt tartományban. A tét nagy volt a kormányzó CDU számára, mivel kérdéses volt, hogy meg tudják-e őrizni vezető pozíciójukat a populista AfD-vel szemben. Külön nagy próbatétel volt a választás a népszerűségi gondokkal küszködő kereszténydemokrata kancellárjelöltnek, Armin Laschetnek is a szeptemberi szövetségi választások előtt. Az eredmények alapján azonban elmondható, hogy a CDU és Laschet is megerősödve jöttek ki a megmérettetésből. Ennek ellenére német lapok arra figyelmeztetnek, hogy az AfD továbbra is fontos szereplője a német politikai életnek, illetve, hogy a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani a pártoknak a volt keletnémet tartományok problémáira, ahol az AfD kifejezetten erős.
Akár a jobboldali radikális Alternatíva Németországért (AfD) győzelmét is hozhatja a Németország egyik keleti tartományában, Szász-Anhaltban tartandó mai választás, ami az utolsó tartományi voksolás a szeptemberi Bundestag-választás előtt. A mind országos, mind helyi szinten kormányzó Kereszténydemokrata Unió (CDU) számára egy esetleges szász-anhalti vereség (amely az újraegyesítés óta eddig csak egyszer fordult elő) jelentősen visszavetné az őszi országos parlamenti választással kapcsolatos reményeket, amelyre 16 év után először már nem Angela Merkel vezetésével vágnak neki a kereszténydemokraták. Egy esetleges fiaskó kiújíthatja a CDU-n belüli vitákat Armin Laschet kancellárjelölti kinevezéséről, miután több prominens CDU-s vezető a testvérpárt Keresztényszociális Unió (CSU) vezérét, Markus Södert alkalmasabbnak tartaná az uniópártok közös kancellárjelöltjének.
A kormányzó Német Szociáldemokrata Párt (SPD) győzelmét jelzik a németországi Hamburgban vasárnap tartott helyi törvényhozási választás késő esti részeredményei, amelyekből az is kiderül, hogy az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű jobboldali ellenzéki párt várhatóan mégis átlépi az 5 százalékos küszöböt, és így megtartja képviseletét a tartományi parlamentben (Bürgerschaft), a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) viszont kiesik.
A német nagykoalíció pártjai egy fontos klímacsomag legfontosabb részleteiben állapodtak meg ma. A német klímacsomag akár az európai klímapolitikára is hatással lehet.
A németek többsége, 52 százaléka új választás kiírásával oldaná meg a kormányválságot, a keresztény pártok és a szociáldemokraták nagykoalíciójának fennmaradását csak a megkérdezettek 27 százaléka támogatja - derült ki a YouGov közvélemény-kutató intézet csütörtökön nyilvánosságra hozott felméréséből.
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor testvérpárt Keresztényszociális Unió (CSU) folytatni kívánja a kormányzást a Német Szociáldemokrata Párttal (SPD) - közölték a pártszövetség vezetői vasárnap, miután az SPD elnöke bejelentette távozását. Angela Merkel kancellár is a kormányzás folytatása mellett foglalt állást.
Az exit pollokhoz nagyon hasonló hivatalos előzetes eredményt tettek közzé hétfő hajnalban a németországi Hessenben tartott vasárnapi tartományi választás nyomán, ami azt jelenti, hogy a Kereszténydemokrata Unió (CDU) kapta a legtöbb szavazatot, de nagyon meggyengült és ugyanez mondható el az ott ellenzékben politizáló Német Szociáldemokratra Pártról (SPD) is. Közben a Zöldek és az Alternatíva Németországnak (AfD) is nagyot nőtt és ugyanez a minta látszott már a közelmúltbeli bajorországi tartományi választásokon is.
Rekordalacsonyra süllyedt Angela Merkel német kancellár konzervatív-szociáldemokrata kormánykoalíciójának támogatottsága - ezt tükrözi a Bild am Sonntagban vasárnap közzétett felmérés eredménye.
Kétharmados többséggel jóváhagyta a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) tagsága a Kereszténydemokrata Unióval (CDU) és a bajor Keresztényszociális Unióval (CSU) kidolgozott koalíciós szerződést - jelentették be az SPD vezetői vasárnap Berlinben.
A szociáldemokrata szavazók 66%-a támogatja, hogy az SPD újra nagykoalícióra lépjen a CDU/CSU pártszövetséggel - derült ki a Kantar Emnid közvélemény-kutató által a Funke médiacsoportnak készített, ma közzétett felmérésből. Ez azt jelenti, hogy húsvétig végre felállhat a német koalíciós kormány.
Véget kell vetni a civakodásnak a német politikában, és vissza kell térni a munkához, a haza szolgálatához - mondta Angela Merkel német kancellár, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke szerdán pártja hagyományos hamvazószerdai nagygyűlésén. Az eseményen azt is felfedte, hogy miket akart elérni a Szociáldemokrata Párt (SPD) a koalíciós tárgyalások alatt és így miket sikerült "visszavernie".
Magas, de elfogadható árat fizetett a Kereszténydemokrata Unió (CDU) azért, hogy stabil kormány alakulhasson Németországban - mondta Angela Merkel kancellár, a CDU elnöke egy vasárnapi interjúban.
Szerda reggeli sajtójelentések szerint 24 órás tárgyalási maraton után összejött végre a német nagykoalíciós megállapodás és az előzetes szerződés szövege a CDU/CSU és az SPD között, amire már napok óta vártak a politikai szereplők és a befektetők is.
Üdvözölte Angela Merkel német kancellár és Horst Seehofer bajor kormányfő, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke vasárnap, hogy a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) a koalíciós tárgyalások megkezdése mellett döntött rendkívüli kongresszusán.
A Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségével folytatandó hivatalos koalíciós tárgyalás elkezdése mellett döntött vasárnap Bonnban a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) rendkívüli kongresszusa, a 642 küldött közül 362 a tárgyalás megkezdésére, 279 pedig ellene szavazott, 1 küldött tartózkodott.
Mind a francia elnök, mind a német kancellár bízik abban, hogy a német SPD vasárnapi kongresszusa megadja a felhatalmazást a német koalíciós tárgyalások hivatalos megkezdésére és így a tavaszig megalakuló kormánnyal végre lendületet vehetnek az európai reformok - derült ki a két vezető péntek esti párizsi tanácskozása után. Angela Merkel elárulta: az előzetes koalíciós megegyezés szövegében direkt hagytak mozgásteret arra, hogy a francia reformjavaslatokat is figyelembe tudják venni, azaz szándékos a kétértelmű fogalmazás bizonyos területeken. Mindkét vezető szorgalmazta az eurózónán belüli mielőbbi egységes társasági adórendszer létrehozását, részben a friss amerikai adócsomag által keltett nyomás kezelése miatt.
Az Angela Merkel vezette CSU/CDU pártszövetséggel nagykoalícióra készülő szociáldemokrata (SPD) párt berlini szervezetének tagjai leszavazták az együttműködés lehetőségét, ezzel pedig veszélybe kerülhet a koalíciós megállapodás.
Új elemet dobott be a fenyegetésébe a német kormányba készülő Martin Schulz, aki már többször is pénzügyi retorziókat helyezett kilátásba Magyarországnak és Lengyelországnak azért, mert nem fogadnak be menekültet. Az SPD elnöke ugyanis azt mondta egy pénteki lapinterjúban, hogy Németországnak nem kellene annyi EU-s pénzt befizetnie a 2020 utáni következő uniós kasszába, mint szokott, mert a két legnagyobb haszonélvező tagállam kibújik a menekültválság terhei alól, az elosztási mechanizmusból. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter rögtön visszaszólt, szerinte Schulz nincs tisztában az alapvető tényekkel, noha Magyarország és Lengyelország tényleg az a két tagállam, amely egyetlen menekültet sem vett át görögöktől és az olaszoktól. A német kormányalakítás egyébként kifejezetten vontatottan halad, az emberek nem is igazán akarnak nagykoalíciót:
Január 7-én kezdődik és 12-ig tarthat a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségének egyeztetése a Német Szociáldemokrata Párttal (SPD) a közös kormányzás lehetőségeiről - közölték a három párt vezetői szerdán Berlinben. Közben egy befolyásos német politikus azt valószínűsítette, hogy nem sikerül majd jövőre a kormányalakítás, és így már Angela Merkel nélkül lesznek az előrehozott választások.
A gátszakadás miatt százak vannak veszélyben Oroszországban.
A miniszter a G20-aknak is előterjesztette javaslatát.
Szigorúan büntetnék a szabálytalanul parkoló, otthagyott járműveket.
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
