Korábban nem látott részarányt ért el a megújuló, azon belül is szélenergia a németországi villamosenergia-termelésben március első felében. A hónap során két olyan nap is volt, amikor a német megújuló alapú villamosenergia-termelés mennyiségileg csaknem elérte az ország teljes fogyasztását.
Egyre nagyobb szerepet játszik az európai áramellátásban a szélenergia, 2018-ban már szélerőművek termelése fedezte az Európai Unió villamosenergia-fogyasztásának mintegy 14 százalékát.
Váratlan nehézségek akadályozhatják meg Münchent azon tervének megvalósításában, amely szerint alig több mint 5 év alatt, 2025-re teljes mértékben megújuló energiaforrásokból biztosítaná villamosenergia-termelését, amivel a legalább 1 milliós nagyvárosok közül világelső lenne. Ami még meglepőbb, ezek a nehézségek a terv megszületésének és megvalósításának helyszínétől meglehetősen nagy távolságban, Norvégiában jelentkeztek. Az eset ismét rávilágít a rendkívül ambiciózus, de többirányú kihívással küzdő német energiaátmenet megvalósításának problémáira is.
Az energiagazdaságnak is fontos szerepet szán Magyarország kívánatosnak tartott versenyképességi fordulatában a Magyar Nemzeti Bank 330 pontból álló Versenyképességi programja, amelynek végrehajtásával a készítők szerint a magyar fejlettségi szint 2030-ra az osztrák fejlettség 80-90 százalékára emelkedhet. A program több érdekes új, konkrét javaslatot is tartalmaz, például 50 százaléka alá csökkentené az energiaimport arányát, növelné a szélerőművek és a geotermikus erőművek számát, 2030-ra a jelenlegi nem egészen 15 százalékról 30 százalékra emelné a megújuló energiaforrások arányát, valamint növelné az elektromos autók vásárlásához nyújtott állami támogatás mértékét és a támogatottak számának.
Alaposan megemelte a megújuló energiaforrások húsz év múlva várható részarányára vonatkozó előrejelzését a BP legújabb prognózisában. A nap- és szélenergia iránti elfogultsággal nem vádolható olajipari óriás 2018-as jelentésében még úgy számolt, 2040-ben a világ áramtermelésének 25 százalékát biztosítja majd a nap- és szélenergia és a többi megújuló, az új előrejelzés viszont már mintegy 30 százalékos részarányt prognosztizál. Rossz hír azonban, hogy a tiszta energiaforrások gyors terjedése ellenére a világ szén-dioxid-kibocsátása várhatóan a következő húsz évben is tovább emelkedik majd a jelentés alapeseti forgatókönyve szerint, ami lehetetlenné tenné a Párizsi Klímaegyezményben foglalt cél elérését, és amit csak újabb szigorú energiapolitikai szabályváltoztatásokkal lehetne radikálisan leszorítani.
Alapvető fordulat előtt áll az Egyesült Államok energiagazdasága: csaknem hét évtized elteltével importőrből hamarosan ismét nettó energiaexportőri helyzetbe kerül, elsősorban az olaj- és gáztermelés felfutásának köszönhetően - prognosztizálja az Egyesült Államok Energiainformációs Ügynöksége (EIA). A 2050-ig előre tekintő jelentés szerint folytatódik a megújuló energiaforrások előretörése, de a gáz és a szén szerepe még az évszázad közepén is jelentős lesz.
Az egyre jobban a fenntartható energiaforrások felé forduló, szén-dioxid-kibocsátásukat is csökkenteni igyekvő európai vállalatok tavaly rekord nagyságú, összesen 1,5 GW szélenergia-termelő kapacitásra kötöttek úgynevezett hosszú távú kapacitáslekötési szerződést (PPA) az egy évvel korábbi 1,3 gigawattot követően - számolt be a WindEurope alapján a Reuters.
A világ legerősebb és legnagyobb szélturbináját építi fel a GE Hollandiában, Rotterdam mellett. Egyetlen turbinalapátjának hossza 107 méter lesz. A mérnökök bevallottan igyekeznek a legmesszebb elmenni, amit a technológia még megenged.
A héten zárul a 2040-ig szóló energiastratégiáról szóló konzultáció Lengyelországban, a kormányzati tervek azonban éles kritikák tárgyát képezik, miután a varsói kabinet még évtizedekig ragaszkodna a szénhez, a szárazföldi szélenergiát viszont kivezetné az energiamixből az időszak végéig.
Új csúcsra, 40 százalék fölé emelkedett 2018-ban a megújuló energiaforrások aránya Németország villamos energia termelésében. Az Egyesült Királyságban pedig a tavalyi év harmadik negyede hozott újabb rekordot.
Jelentősen gyengültek a szélenergia források a Föld északi féltekén 1979 óta a Kínai Tudományos Akadémia kutatása szerint. A kínai tudósok világszerte több mint 1000 időjárás-megfigyelő állomás adatait elemezve arra a következtetésre jutottak, hogy a vizsgált régiók 67 százalékában érdemben csökkent a felszíni szél sebessége.
Az ENSZ kérése ellenére Norvégia nem függeszti fel szélerőművek építését az északnyugati partvidéken, ahol telente az őslakos számik (lappok) legeltetik rénszarvascsordáikat.
Az idei évben újabb rekordot ér el a megújulóenergia-termelés Németországban; a tavalyinál körülbelül 2,5 százalékkal termelnek több villamos energiát nap-, szél-, vízenergia, valamint biomassza alapon.
A világszerte működő atomerőművek 42 százaléka veszteségesen üzemel, az arány pedig 2040-ig több mint 70 százalékra emelkedhet a Carbon Tracker Initiative jelentése szerint. Az anyag szerint 2030-ban az új nap- és szélerőművi kapacitások létrehozása és üzemeltetése jobban megéri majd, mint a ma működő és tervezett szénerőművek 95 százalékának üzemeltetése.
Átadták Magyarország legújabb nagy naperőművét Százhalombattán. A MET csoport Dunai Solar Park névre keresztelt, 17,6 megawattos kapacitás jelenleg a legnagyobb az országban, a Mátrai Erőmű három éve működő 16 megawattos naperőművét megelőzve. A naperőmű várható éves termelése 25 gigawattóra lesz, ami közel 9000 háztartás áramellátását képes fedezni; ezzel mintegy 9 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátást vált ki évente a fosszilis termeléssel összevetve - ez megfelel kétezer személyautó éves emissziójának.
Míg a szélenergia pozitív hatásai hosszú távon egyértelműek a klímaszempontok alapján, rövidtávon a szélturbinák is erősítik a globális felmelegedést - áll egy, a Harvard kutatói által közölt tanulmányban.
Az áramtermelésen belül a megújulók aránya a mostani 20-ról 70 százalékra, az energiafelhasználáson belül az elektromos áram részaránya 20-ról 45 százalékra emelkedhet 2050-re.
Magasabb szintre lépett a globális szélturbinagyártó ipar, miután az MHI Vestas a héten bemutatta a világ első, kereskedelmi forgalomba kerülő 10 MW-ot elérő teljesítményű turbináját.
Átadták az Alteo csoport akkumulátoros villamosenergia-tároló létesítményét, amelynek célja a villamosenergia-rendszer frekvencia szabályozásában való részvétel mellett a megújuló energiaforrások, elsősorban a szél- és naperőművek piaci alapú integrációjának elősegítése.