Az MKB friss elemzésében közel 33 százalékkal emelte meg az Alteora vonatkozó célárát 1 070 forintról 1 420 forintra vételi ajánlás mellett. A befektetők pedig tépik a részvényeket, már közel 10 százalékot emelkedett az árfolyam.
A svájci központú és hazánkban is jelenlévő MET Csoport lezárta azt a tranzakciót, amelynek keretében az olasz Enel Green Powertől megvásárolta a 42 megawattos szélerőműpark 100 százalékos tulajdonrészét Bulgáriában.
A megújuló energiaforrások térhódítása ugyan már évek óta zajlik, de idén újabb lendületet kapott a szektor, ez a lendület pedig a következő évtizedben is kitarthat, főként a nap- és szélenergia növekedhet dinamikusan, amit többek között a támogató politikai környezet, az olcsó finanszírozás, az intézményi befektetők fokozódó érdeklődése támogat, de a költséghatékonyság is fontos szerepet játszik a megújulók térhódításában. A trendre a tőzsdei befektetők is felültek, esetenként duplázni vagy triplázni is lehetett egyes részvényekkel.
A hírek egyre gyakrabban arról szólnak, hogy a megújuló energiák mind kevésbé szorulnak támogatásokra, és noha ez igaz is, azért még mindig jelentős tételeket fordítanak ilyen célra a világ országai. Az egyéb tényezőket, például a be nem árazott környezeti és egészségi költségeit, illetve a megújulók révén e téren elérhető megtakarítást most nem vizsgálva megnéztük, hogyan alakulnak a megújuló szektor támogatásai az Európai Unióban.
Az Alteo megszerezte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal határozatát, így korlátozástól mentesen gyakorolhatja a Pannon szélerőműpark feletti tulajdonjogokat. A vállalat még október közepén közölte, hogy megszerezte a Pannon Szélerőmű Villamosenergia Termelő és Értékesítőt 100 százalékban. A szélerőműpark összteljesítménye 15 megawatt, ezzel az Alteo megerősítette piaci részesedés tekintetében második helyét a hazai szélerőmű piacon.
Többeknek is ismerős lehet, hogy a napenergia lesz a következő évtized legnagyobb sztárja és a legjobban bővülő megújuló energiaforrása. Azonban nem egyedül fogja vinni a hátán a mezőnyt, mellette a szélenergia is további komoly bővülés előtt áll, különösen a tengeri kapacitások növekedése indulhat be a következő években. Ott van még a vízenergia is, amelyről kevesebbet hallani, holott messze a legnagyobb a szerepe a villamosenergia-termelésben a megújulók között, és még 2025-ben is a globális áramtermelés 16 százalékát adhatja – derül ki a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) új jelentéséből. És akkor vannak még egyéb egzotikusabb források is, mint a biomassza vagy a koncentrált napenergia. Meglehetősen változatosak tehát a megújulók, érdemes ezeknek a kilátásaival is megismerkedni.
A legtöbb elemzés szerint a napenergia bővülhet a legnagyobb mértékben a következő évtizedben, de ez nem azt jelenti, hogy ez lenne az egyetlen megújuló energiaforrás, ami előtt szép jövő áll. A második helyen mindenképpen a szélenergiát lehetne említeni, ami ráadásul már jobban bejáratott és nagyobb szektor a napenergiához képest, így igazi nagyvállalatok is vannak a területen, főleg Dániában, mint az Orsted és a Vestas, de egyébként is jellemzően több az európai cég. Emellett vannak szép számban ázsiai vállalatok is, amelyek főként alacsonyabb hozzáadott értékű alkatrészeket gyártanak külföldi exportra is. Megnéztük, hogy melyik nagyobb szélenergiás cégek részvényeinek árazása lehet vonzó befektetési szempontból és melyek tűnnek túlárazottnak.
Folytatódik a nukleáris energia globális térvesztése a megújuló energiaforrásokkal szemben; világszerte 408 nukleáris reaktor üzemelt 2020 közepén, ami harmincéves mélypontot jelöl - derül ki az iparág 2020-as státuszjelentéséből. A világ új atomerőművek létesítésére irányuló beruházásai összességében mindössze körülbelül a tizedét teszik ki a szél- és napenergiába áramló beruházásoknak. Az 52 épülő új reaktor közül legalább 33 késést mutat az eredetileg tervezett menetrendhez képest, és nem ritkák a jelentős költségtúllépések sem.
Kína, a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó országa nemrég megfogalmazta az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatos célkitűzéseit, a Citi elemzői szerint a befektetőknek lehetőségük nyílik arra, hogy profitáljanak a hosszú távú átalakulásból. A szakemberek szerint leginkább a napenergiával és szélenergiával foglalkozó vállalatok fognak jól járni, de a gázelosztó társaságoknak és az elektromosautó-gyártóknak is kedvezni fog a kínai átalakulás.
Az már szinte közmegegyezés a legtöbbek számára, hogy a következő évtizedek a megújuló energiákról fognak szólni. Előző cikkeinkben már részletesebben is foglalkoztunk a koronavírus-járvány energiaszektorra gyakorolt hatásával, illetve a fosszilis energiahordozók, mint a szén, olaj és földgáz jövőbeli kilátásaival. Most a megújuló energiaforrásokat vesszük közelebbről is szemügyre, beleértve az áramtermelésben játszott szerepüket, illetve az üzemanyagfelhasználás terén a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) által kiadott World Energy Outlook 2020 jelentése alapján.
A holland Vitol Group, amely a világ legnagyobb független olajkereskedője, úgy döntött, hogy számos energiával kapcsolatos üzleti tevékenysége mellett belép a használtautó-kereskedelembe is. Ez a lépés további jele annak, hogy a nagy olajtársaságok és az azokkal szoros kapcsolatot ápoló vállalkozások egyre inkább más területek felé kacsingatnak, és nem csak a megújuló energiák felé terjeszkednek.
Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség vezetője szerint a napenergia lehet Európában a legnagyobb energiaforrás telepített kapacitások tekintetében, és ez akár már néhány éven belül is bekövetkezhet.
A világnak egyszerűen muszáj megszüntetnie a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok kibocsátását 2050-re; a jó hír, hogy egyáltalán nem tűnik lehetetlennek, a kevésbé jó hír az, hogy ehhez őrületesen nagy összeg, mintegy 1000-2000 milliárd dollár többlet beruházására lenne szükség a következő évek mindegyikében. A 2020-as évtizedben való cselekvés pedig döntő fontosságú lesz a 2050-es cél elérhetősége szempontjából - áll a világ 45 meghatározó energiatermelőjét, nagy energiafogyasztású iparvállalatát, pénzintézeteket, illetve energia- és klímaügyi szakértőket tömörítő Energy Transitions Commission (ETC) nevű együttműködési szervezet új jelentésében.
A helyszínen alkalmazandó háromdimenziós nyomtatással gyártaná le a szélerőművek következő generációjának tartószerkezeti elemeit a GE. Az egész iparág szempontjából mérföldkőnek számító fejlesztéssel a hatalmas alkatrészek szállítását kiküszöbölve jelentősen csökkenhet a szélenergia teljes élettartamra számított költsége, ráadásul az így előállítható magasabb erőművek az eddigieknél több villamos energiát lesznek képesek termelni a nagyobb magasságban fújó erősebb szelek befogásával.
A mai napon aláírásra került az az üzletrész adásvételi szerződés, melynek értelmében az Alteo megvásárolta a Pannon Szélerőmű Villamosenergia Termelő és Értékesítő Kft. 100 százalékos tulajdonrészét az EIH Termelő és Szolgáltató Kft-től. A tranzakció eredményeképpen egy, a Győr-Moson- Sopron megyei Bábolna határában található, 15 MW-os összteljesítményű szélerőműpark került a társaság tulajdonába. Az akvizíciónak köszönhetően az Alteo csoport piaci részesedés tekintetében megerősítette második helyét a hazai szélerőmű piacon.
Megduplázódhat 2030-ig az Európai Unióban telepített szélerőmű kapacitás nagysága, de a 2050-es klímasemlegességi cél eléréséhez ennél is gyorsabb növekedésre lenne szükség. A következő évtizedben csak három ország nem tervez új turbinákat telepíteni, köztük Magyarország, így még hátrébb csúszhatunk a szélerőmű flotta nagysága alapján felálított rangsorban - derül ki a Wind Europe iparági szervezet jelentéséből. A járványhelyzet miatt a turbinagyártásban és -összeszerelésben jelentkező zavarok ellenére sem esett vissza a szélerőművek telepítésének intenzitása 2020 első félévében Európában. A kihívásos gazdasági környezetben rekordnak számító 14,3 milliárd eurót sikerült az iparágnak bevonnia új szélerőműparkok finanszírozására, miközben a kontinesen működő turbinák rekord mennyiségű villamos energiát termeltek.
Átvették a vezetést a megújuló energiaforrások az európai villamosenergia-termelésben: nagyrészt a nap- és szélenergia előretörésének köszönhetően a megújulók a történelem során először már nagyobb részét biztosítják az Európai Unió áramtermelésének, mint a szén, a földgáz és az olaj együtt. A 2010-es évek elején a fosszilis források súlya még több mint kétszer akkora volt, mint a megújulóké.
Óriási nyersanyagigénnyel jár a klímasemleges európai gazdaság 2050-es céljának elérése, ráadásul az egyre nagyobb mennyiségben telepítendő szél- és naperőművekhez szükséges anyagok között nem egy olyan, úgynevezett kritikus nyersanyag akad, melyek esetében ellátási kockázat merülhet fel, miután a globális kitermelés zöme Kínában valósul meg.
Nyolc kelet-európai, illetve balkáni EU-tagország egyesítette erőit és közös nyilatkozatban állt ki amellett, hogy az Európai Unió továbbra is pénzzel (is) támogassa a földgáz-infrastruktúra fejlesztéseket. Bulgária, Csehország, Görögország, Magyarország, Litvánia, Lengyelország, Románia és Szlovákia szerint a gázinfrastruktúrára azért is a fenntartható és gyors energiaátmenet feltételeként kellene tekinteni, mert a következő években a megújuló és dekarbonizált gázok fokozatosan a földgáz helyébe lépnek majd.
Magyarország súlyos környezeti kihívásokkal néz szembe: a légszennyezettség komoly egészségi és gazdasági következményekkel jár; az ország továbbra is a körforgásos gazdaság kialakításának kezdeti stádiumában tart, és félő, hogy nem teljesíti az EU 2020-as stratégiai újrahasznosítási célkitűzéseit; mindemellett pedig a vízminőséggel kapcsolatban is maradtak aggályok - értékeli a fenntarthatóság témakörében az aktuális magyar helyzetet az Európai Bizottság országjelentésében.