A huszonegyedik században a hagyományos koreográfia elfogadhatatlan: az Akadémia levelező és rendes tagjait nem belterjes ajánlások alapján, hanem széleskörű, nyilvános szakmai kontroll támogatásával kell megválasztani.
Az MTA doktorainak, az Akadémia levelező és rendes tagjainak kötelező legyen az MTA internetes felületén az új tudományos eredményeiket folyamatosan röviden (például 1200 karakterben) és konkrétan (hangsúlyozandó: konkrétan) közölni.
Az Alapszabály szerint rendes tag az lehet "aki levelező tagságának elnyerése óta jelentős tudományos eredményeket ért el", azaz az akadémiai rendes tagoknak legalább két új tudományos eredménnyel kell bírniuk, amelyek közül legalább egyik levelező taggá válásuk után született.
Az akadémiai doktorok és az akadémiai levelező tagok tudományos eredményeinek a nyilvános megismerhetősége révén elkerülhető a saját tudományos eredményeket szómágiával helyettesítő, azt más kutatók későbbi eredményei megalapozójaként értékelő művek és jelöltek sora. Így kizárhatók a következőhöz hasonló összegzésekre támaszkodó aspirációk: "a bonyolult rendszert komplex módon kezeli és értelmezi, amivel utat nyitott további új tudományos kutatási irányoknak".
A publikációs jegyzékek és a hivatkozási indexek a szerzőktől származó új tudományos eredmények rövid és konkrét, nyilvánosan olvasható leírását nem pótolják.
Ha ma vagy holnap változtatás és változás nem lesz, az Akadémia további osztódása, a "duális" akadémiai rendszer létrejötte elkerülhetetlen. Minta a Magyar Művészeti Akadémia. Létrejönne az új Magyar Társadalomtudományi Akadémia, rövidítve az MTA.
Az összeesküvés-elméletek sok területre kiterjednek, a gazdaságtól kezdve a tudományon át a történelemig, és az ezekben hívők is rengetegfélék: nők, férfiak, baloldaiak, jobboldaliak, iskolázatlan és tanult emberek egyaránt vannak köztük. De miért gondolja valaki, hogy Hitler nem halt meg, hanem Dél-Amerikában rejtőzködik? És azt, hogy amerikai bankárok szándékosan okozták a 2008-as pénzügyi válságot? Vagy azt, hogy a kötelező védőoltások valódi célja a globális népírtás, esetleg kizárólag a pénzéhes gyógyszeripart szolgálják? Egy új kutatás szerint többek között a valószínűséggel kapcsolatos hibás értelmezések miatt hajlamosak az emberek nyitni az ilyen teóriák felé. Az elmúlt 10 évben egyre kutatottabb területté vált a konteók pszichológiája: a cél kideríteni, hogy hogyan lehet hatékonyan visszaszorítani a terjedésüket.
A világ legtöbb Nobel-díjával az Egyesült Államok büszkélkedhet: összesen 368 medáljuk van. Ezt főként annak köszönhetik, hogy rengeteg bevándorló tudóst fogadtak be a viharos 20-ik század során, csakhogy ennek a hatása nem tarthat örökké. Egy friss kutatás szerint már ma sem képesek annyi Nobel-díjast kitermelni, mint korábban, és fokozatosan lecsúszhatnak a "trónról". Ráadásul, ha az egy főre jutó medálokat tekintjük mérvadónak, akkor már most sem ők a befutók. De akkor ki lehet?
Itthon mindenkit érint a forintárfolyam változása, ezért óriási érdeklődés övezi a mostanihoz hasonló, mélypontot jelentő, eseteket. Ilyenkor azt szokták kérdezni, hogy meddig mehet még az árfolyam, a profik pedig készséggel válaszolnak is. Pedig igazából fogalmuk sincsen. Ez az állítás csak azért tűnhet durvának, mert nem elég köztudott a forintárfolyam előrejelzéséről, hogy az bizony nem olyan, mint egy időjárás-jelentés. Sokkal rosszabb nála. A tudományos vizsgálatok szerint már az is rendkívül meglepő, ha egy módszerrel a véletlen bolyongást le tudják győzni. Árfolyamszintek konzisztens eltalálásáról pedig eddig senki nem tett le értékelhető bizonyítékot az asztalra. Ennek ellenére folyamatosan érkeznek a "bemondások", amik sokszor ellenőrizhetetlen (vagy nem létező) módszerrel készülnek. Ideje hát átbeszélnünk, hogy mennyire is problémás a forintárfolyam előrejelzése, illetve hogy a valóban tudományos módszerekkel mire mentünk eddig.
A slágerek sikerének titkát vizsgálta a Kaliforniai Egyetem: a slágerlisták legsikeresebb dalait főként a vidámság, boldogság és a "bulizásra alkalmasság" jellemzi. Ez ugyanakkor ellentmond az általános zenei trendeknek - fejtették ki a tudósok a Royal Society Open Science című szaklapban megjelent tanulmányukban.
Tudsz logaritmust számolni? Ha nem, akkor az agyad okosabb nálad. Egyre több bizonyíték van rá ugyanis, hogy az agyunk az ingereket, amelyek sokszor exponenciálisan változnak, logaritmikus skálán kezeli. Feltehetően azért csinálja ezt, mert így a relatív (százalékos) hibákat minimalizálja a számunkra, hogy könnyebbé és biztonságosabbá tegye az életünket. Mindezt az MIT kutatói az információelméletből vett technikákkal demonstrálták, és az egész jól illik a pszichológiai kutatásokból származó adatokra. Ehhez azt már csak mi tesszük hozzá, hogy az agyadon túl saját magadnak is érdemes megérteni a logaritmus fogalmát, hiszen a használatával sokkal átláthatóbbá válnak az exponenciálisan alakuló gazdasági és pénzügyi idősorok. Ez utóbbi praktikára már nem az evolúció, hanem mi emberek jöttünk rá.
Meglehetősen elterjedt dolog a közgazdászokat leszólni, a tudományukat pedig megbízhatatlannak beállítani más területekhez képest. Azon túl, hogy az ilyen összehasonlítás nem igazán fair a vizsgált jelenségek különböző természete miatt, még csak nem is igaz, hogy a közgazdaságtan annyira megbízhatatlan volna. Amióta replikációs válságról beszélnek a tudományos világban, a közgazdászok is nekiálltak a legrangosabb folyóiratokban megjelent kutatásaik megismétléséhez. Egy ilyen szisztematikus vizsgálat arra jutott, hogy nagyjából a kétharmaduk átmegy a teszten. Noha van tér a fejlődésre, ez éppenséggel jelentősen magasabb arány, mint amit például a pszichológiában vagy a rákkutatásban találtak.
A világról azért tudunk bármit is biztosan, mert az emberiség feltalálta a tudományos megismerés módszerét. Ez egészen az űrig repített minket, de az özönlő kutatási eredmények egyáltalán nem mind olyan tiszták és fenségesek, mint azt sokan gondolják. Sőt, olyannyira nem, hogy a tudósok többsége szerint súlyos válságban vagyunk. Kiderült ugyanis egy csomó terület fontos eredményeiről, hogy azokat nem tudjuk megismételni. Úgy tűnik, annyira sok lehet a fals eredmény, hogy annak már a szisztematikus okaival kell foglalkozni. Az is nagy baj ráadásul, hogy kevés az önvizsgálat, ami miatt általánosan is gyenge a "tudományos minőségbiztosítás". Különösen kellemetlen a tudomány számára, hogy éppen egy olyan időszakban került kínos helyzetbe, amikor az áltudományos őrület a csúcsára hágott, és laposföld-hívők lövik ki magukat rakétával az égbe. Ebben a cikkben a tudományos életnek a ma talán legfontosabb problémájával foglalkozunk, illetve sorra vesszük az eddig felmerült megoldási javaslatokat is.
Új rovattal bővítjük a Portfolio kínálatát: a Prof hasábjain a napi hírek helyett a tudományos ismeretterjesztésre helyezzük a hangsúlyt. Magyarázó cikkekkel és érdekes történetekkel jövünk, amikkel bemutatjuk a szerintünk leginkább fontos gazdasági és pénzügyi jelenségeket. Nem megyünk el szó nélkül a legforróbb pénzügyi technológiák és újdonságok mellett sem, sőt, ezen felül rajta tartjuk a szemünket az ígéretes kutatásokon is.
A tudomány legyőzi a rákot, azonban ez a régóta tartó küzdelemnek csak az egyik fele - kezdi ezzel a felütéssel eheti címlapsztoriját az Economist, ami a rák elleni kezelések jelenét és jövőjét mutatja be.
A nyelvtudománynak a versenyszférával is fel kell vennie a versenyt, voltak olyanok, akik elhagyták a pályát a jobb fizetés miatt - fejtette ki a Portfolio-nak nyilatkozva É. Kiss Katalin nyelvész, a Bolyai-díj idei nyertese. Szerinte a fizetésen kívül rendkívül sokat számít a tudományos légkör, nem véletlen, hogy külföldről is érkeznek hozzánk kutatók.
A szélesebb közönség nehezen érti, hogy mi történik a tudomány világában, ezért a Magyar Tudományos Akadémia nyitni próbál az emberek felé - mondta el az InfoRádiónak az MTA elnöke. Lovász László szerint ezért is fontos az InfoRádió új, kedden este, az Aréna után jelentkező heti magazinműsora, a "Szigma - a holnap világa".
Az amerikai tudományos akadémia, a National Academy of Sciences (NAS) külföldi tagjává választották Kornai Jánost, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Harvard Egyetem emeritus professzorát.
Magyarország legkorszerűbb innovációs parkjának nevezte a National Instruments debreceni Science Parkját a mai átadó ünnepségen Kósa Lajos, Debrecen leköszönő polgármestere. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az eseményen a témához kapcsolódóan arra hívta fel a figyelmet, hogy a következő 7 éves uniós költségvetési ciklusban összesen 2,1 milliárd eurónyi, azaz mintegy 650 milliárd forintnyi keret áll majd rendelkezésre kutatási-fejlesztési projektek támogatására, ami kétszerese az előző ciklusbeli keretnek. Ábrahám László, a National Instruments Hungary Kft. ügyvezető igazgatója azt emelte ki, hogy az 50%-os EU-támogatási intenzitású fejlesztés révén 300 magas hozzáadott értéket képviselő állás jött létre a városban.
Úgy tűnik, hogy az emberi psziché már pusztán nevek alapján is diszkriminál. Legyen szó akár férfiről vagy nőről, a feminin neveket kevésbé veszik komolyan a hurrikánok esetében, és így jelentősen alábecsülik azok súlyosságát - állítja az Illinois-i Egyetem kutatója, aki szerzőtársaival a hurrikánok elnevezését, azok emberi megítélését, illetve halálosságát vizsgálta. Amennyiben az összefüggés igaz, akár a női nevek, illetve a nők általános diszkriminációját is új megvilágításban láthatjuk.
