A covid hatására Európa-szerte csökkentek a befektetési volumenek, azonban továbbra is nagyon jelentős tőke keresi a helyét. Vajon mit érdemes vásárolni? Milyen eszközosztályokba érdemes fektetni? Erről is beszéltek a szakértők Bécsben, a CEE Property Investment Forum 2021 konferencia egyik panelbeszélgetésében.
Hogyan érdemes finanszírozni, amikor szintugrásra és nagyobb növekedésre készül egy cég? Mit kell tenni, ha a növekedésre felvásárlás útján van lehetőség? Hová érdemes fordulni, ha a külföldi piacokon szeretné megvetni a lábát egy hazai vállalkozás? Mit tegyen az a hazai kkv, aki a generációváltás csapdájában érzi magát? A válaszunk mindegyik kérdésre a Hiventures és a Portfolio közös szeptember 21-i konferenciája. A szakmai eseményen az érdeklődő cégtulajdonosok, vállalatvezetők minden kérdésükre választ kaphatnak, hiszen jelen lesznek a finanszírozó szereplők, az intézményi befektetők, a kockázati tőke, a tranzakciós tanácsadók, az ügyvédek, az eladói és a vevői oldal is.
Bár a hazai bankszektor közel 10 milliárd forintos működési veszteséget szenvedett el a koronavírus járvány következtében 2020-ban, a szektor gyors és hatékony reagálása, valamint a megképzett tőke elégséges volta miatt stabil maradt a működés a pandémia ellenére is. Az elszenvedett károk mértékét döntően nem az adott intézmény mérete vagy a tőkeszámítás fejlettsége, hanem a hitelintézet által választott kezelési stratégia, illetve az egyedi infrastrukturális sajátosságok határozták meg.
Az MNB kiterjeszti a hitelintézetek számára zöld vállalati és önkormányzati tőkekövetelmény-kedvezmény programját. A bankok így a program keretei közt adhatnak zöld hiteleket egyebek közt az elektromobilitás, fenntartható agrárium fejlesztésére, sőt iparági megkötés nélkül egyéb, a környezeti fenntarthatóságot szolgáló finanszírozási célokra is.
A hitelintézetek piaci kockázataira vonatkozó szabályrendszer jelentős változásokon esett át az utóbbi időszakban. A fő cél a szavatolótőke-követelmények számszerűsítésére széles körben alkalmazott sztenderd módszertan kockázatérzékenyebbé tétele, a belső modellen alapuló számítási módszernél egy új kockázati mérték bevezetése, s a kereskedési és a banki könyv szigorúbb elhatárolása. Még fontosabb a szavatolótőke-követelmény számítására szolgáló módszerek megváltozása, amelyeket – a megfelelő felkészülés érdekében – először csak adatszolgáltatás céljára kell alkalmazniuk a hitelintézeteknek. Az MNB szerzőjének szakmai cikke.
Olyan sok pénz gyűlt fel a pandémia alatt az amerikai nagybankoknál, hogy jelenleg azon fáradoznak, miképpen tudnák rávenni vállalati ügyfeleiket arra, hogy ne a bankban parkoltassák a pénzüket – írja a Financial Times.
Piaci feszültséget generálhat az amerikai állampapírok piacán, hogy friss döntése alapján a Fed nem hosszabbítja meg április 1-jével azt a koronavírus miatt bevezetett szabályt, amely alapján nem kellett beleszámítani a bankok tőkeáttételi mutatójába egyes instrumentumokat.
Többlet tőkekövetelménnyel büntetheti az Európai Központi Bank azokat a bankokat, amelyek továbbra is figyelmen kívül hagyják a jegybank figyelmeztetéseit a magas tőkeáttételű ügyletekre nyújtott hitelek (leveraged loan) piacán felépülő kockázatokra.
Novemberben kimondottan jó hangulat uralkodott a világ tőzsdéin, a pozitív vakcinahírek és a vírushelyzetből való kilábalás lehetősége reménnyel töltötte el a befektetőket. Az év vége felé közeledve egyre több, a részvénypiacok 2021-es teljesítményéről szóló elemzés és előrejelzés lát napvilágot, többnyire pozitív az elemzői konszenzus - most a JPMorgan rukkolt elő egy újabb indokkal, ami miatt kimondottan jók lehetnek a kilátások a következő évre nézve, a számítások alapján akár 25 százalékos szárnyalás is következhet.
Az MNB fenntarja korábbi döntését, amely a koronavírus-járvány okozta rendkívüli körülményekre tekintettel a hazai rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozó tőkepuffereket 2020. július 1-jétől átmenetileg feloldotta. A tőkepuffereket 2022-től három év alatt, fokozatosan kell majd újból felépíteniük a bankoknak - közölte honlapján a jegybank.
A koronavírus-világjárvány rendkívül súlyos pénzügyi, gazdasági sokkhelyzetet eredményezett a világban. A hazai bankrendszer azonban az elmúlt évek szabályozói és felügyeleti lépéseinek is köszönhetően felkészülten nézett szembe az új helyzettel. Az elmúlt években az MNB elvárásaival összhangban felépített tartalékoknak, mérlegtisztításnak és megfelelő mértékű kockázatvállalásnak köszönhetően a bankrendszer stabilan működik, és a kilábalást is hatékonyan tudja segíteni a reálgazdaság finanszírozásával.
A Fed tegnap bejelentette, hogy hibás számítás miatt tévesen írt elő magasabb tőkeképzést a Goldman Sachsnak és a Morgan Stanleynek az idei stressztesztek során – számol be a hírről a Financial Times.
Idén december végétől módosul a bankok tőkekövetelményeire vonatozó uniós rendelet (CRR), tovább finomítva a prudenciális konszolidáció követelményrendszerét. Ez még biztonságosabbá és hatékonyabbá teheti a bankcsoportok összevont alapú felügyeletét. Sokkal jobban lehet majd látni, hogy milyen, egy bankra is kiható kockázatok rejtőzhetnek az adott bankcsoport esetében azoknál a vállalatoknál, amelyek eddig kimaradhattak a szabályozás fókuszából.
A kínai hírügynökség szerint a kínai bankszektor idén 3400 milliárd jüannyi, tehát mintegy 490 milliárd dollárnyi rossz hiteltől szabadulhat meg, a nemteljesítő állomány megugrása egyértelműen a koronavírus-válság hatása – számol be a hírről a Reuters.
A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. közölte: leányvállalata, a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. (EMABIT) helyreállítási tervében foglaltakat határidőben teljesítette, a leányvállalat szavatolótőke megfelelése 147%. Az intézkedésekre az EMABIT olaszországi veszteségei miatt kellet sort keríteni. A hír persze nem jelenti a CIG EMABIT korábbi működésének helyreállítását: magyarországi és lengyelországi tevékenységeit például már értékesítette a biztosító.
Jövőbeni osztalékfizetés céljából dönthetett az alaptőkéje megháromszorozása mellett a CIG Pannónia Életbiztosító – kommentálta a társaság akcióját Vágó Attila, a Concorde elemzője. Az alaptőke megemelésével járó részvénycsere részleteit ma ismerhették meg a részvényesek. Az akciónak része az is, hogy az augusztus 14-én esedékes rendkívüli közgyűlésen kapott felhatalmazás alapján ismét leszállíthatják az alaptőkét, így két lépcsőben valósul meg az osztalékfizetés forrásául szolgáló eredménytartalék megnövelése.
Tőkekedvezményt léptetett életbe az EU a közszolgáltatásokhoz kötődő infrastruktúrák zöld finanszírozását felvállaló bankoknak június végétől. Ha a finanszírozott projekt nem felel meg a fenntarthatósági követelményeknek, a szabályozói kedvezmény fejében a hitelintézet módosíttathatja a feltételeket (elvárva a negatív környezeti hatások kiküszöbölését) vagy akár el is állhat a hitelszerződéstől.
Mike Mayo bankelemző szerint a válság óta nem volt olyan nagyszabású stresszteszt, mint amit most hajt végre a Fed. Csütörtökön piaczárás után teszi közzé az amerikai jegybank, hogyan vizsgáztak az USA nagybankjai – írja a Financial Times.
Jean Pierre Mustier, az UniCredit vezérigazgatója szerint a bankoknak friss tőkére van szükségük a befektetőktől, cserébe pedig rendelkezniük kell a jövőre vonatkozó és átlátható osztalékfizetési tervekkel – mondta el egy kerekasztal beszélgetésen a frankfurti Finance Summiton.
Anne Richards, a Fidelity International globális vezetője szerint az alapkezelők nem fognak tudni elegendő tőkét adni ahhoz, hogy a tőzsdei cégek megoldják fizetőképességi problémáikat azt követően, hogy világszinten elindult az újranyitás a koronavírus miatti lezárások után – írja a Financial Times.
Virovácz Péter elemzése.
A cég tanácsadásával állítólag fontos szerepet játszott a krízis kialakulásában.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Washington döntése kellett hozzá.
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
