A belföldi turizmus kis mértékű visszaesésére és a külföldi vendégek számának stagnálására számít az új évben a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke, Flesch Tamás – írja az InfoStart.
Az Európai Bizottság új európai uniós jogszabályokat javasolt szerdán, amelyek célja, hogy visszaszorítsa a nehezen lebomló és a környezetre káros műanyag csomagolási hulladék mennyiségét.
Közgazdászok már hónapok óta mondják, hogy Magyarországon elindult az ár-bér spirál, most pedig már a KSH is arról ír a friss jelentésében, hogy a kiugróan gyors bérdinamikában szerepet játszanak az egyre növekvő infláció által indukált folyamatos béremelések és a megemelkedett jutalmak is. A második negyedéves adatok alapján a munkáltatók teljes körénél 15,1%-kal emelkedett az átlagbér, amelynek összege elérte a 487 400 forintot; ez 15 ezer forinttal kevesebb, mint az 5 fő feletti cégekre kiterjedő felmérés. A legtöbbet a pénzügyi szférában lehetett keresni, míg a legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatásban.
Több mint négyezer ukrán menekült dolgozik Romániában, az általuk alapított cégek száma pedig meghaladja a százötvenet; az ukrán állampolgárok tulajdonában levő cégek 20 százalékát az idén alapították - írta kedden a Maszol.ro kolozsvári magyar hírportál a Ziarul Financiar gazdasági lapra és a Confidas piackutató cég által összegyűjtött adatokra hivatkozva.
A koronavírus után ismét nagy nehézséggel néz szembe a brit éjszakai élet, ugyanis a magas energiaárak bezárásra kényszeríthetik a szórakozóhelyeket – számol be a hírről a Bloomberg.
A gazdasági növekedéshez kulcsfontosságú a harmadik országbeli munkaerő a Work Force HR szolgáltató szerint; a munkaerő-kölcsönzéssel és munkaerő- közvetítéssel foglalkozó társaság hétfői közleménye szerint a fizikai területen fokozódó munkaerőhiány kezelése egyre nehezebb feladat, így a vállalatok igyekeznek minél több eszközt igénybe venni a probléma megoldásához.
Tovább gyorsult, 13,2 százalékra emelkedett az éves infláció Szlovákiában júniusban, az árnövekedés legutóbb 2000-ben volt ilyen magas szinten - közölte a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség a statisztikai hivatal (SÚSR) adataira hivatkozva csütörtökön.
A több mint 125 éves, tradicionálisan a nemzetközileg is legismertebbnek számító budapesti étterem és kávéház komoly átalakuláson ment keresztül az elmúlt időszakban. A covid miatti kényszerpihenő után a Danubius Hotels tulajdonában lévő épület új üzemeltetőt kapott, aki alaposan átalakította a gasztronómiai és vendéglátási koncepciót is: a kerthelyiség megnyitásával sokkal nagyobb vendégszámot képes befogadni az étterem, amely a szélesebb igényekhez igazodva az árait is leszállította, játszótér nyílt a gyerekeknek, a kutyákat pedig külön étlap várja.
A Fehér Nyúl Sörfőzde nemcsak prémium söreivel, de jellegzetes grafikai illusztrációival is nevet szerzett magának a sörkedvelők körében, most pedig egy merőben szokatlan tőkebevonási módszerrel, közösségi finanszírozással teremtenék meg további növekedésük alapjait. A lépéssel bevallottan nemcsak a forrásbevonás a céljuk, amire más, hagyományos csatornák is rendelkezésükre állnának, hanem egy olyan közösségépítés, melynek keretében fogyasztóik még közelebb kerülnek a sörfőzés és a különleges főzetek világához, miközben maguk is részesednek egy nagy növekedési potenciállal működő társaság üzleti sikereiből, sőt, a távlati célok között a tőzsdére lépés lehetősége is felsejlik.
Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének tiszteletbeli elnöke szerint idén nyáron a Balatonnál 15-20 százalékos, de akár ezt meghaladó drágulásra is lehet majd számítani.
Az energiaárak drámai elszállása, a nagyot ugró bérigények és az emelkedő alapanyagárak megdobták az éttermi árakat. Már a tavaly év végi költségemelkedéseik miatt az idei első negyedévben 10-15 százalékkal emelték áraikat az éttermek, és nem lenne meglepetés a további 15 százalékos áremelkedés. Most nyitnak a teraszok és húsvéttól várhatóan beindul a balatoni szezon is, ez munkaerőfronton okozhat majd kihívást a vendéglátók tulajdonosainak.
Egy évtized alatt több mint hétszeresére növelte árbevételét a gázzal töltött patronokat gyártó és forgalmazó répcelaki LISS Zrt. A jól ismert szifonpatronok „kihalása” dacára a magyar középvállalat ma a világ három legnagyobb patrongyártója közt megkapaszkodott, 15 milliárd feletti bevételének mintegy 95 százaléka export. Főként az élelmiszeriparba, vendéglátásba, a sport-légfegyverekhez, az egészségügybe, valamint az építőiparba szállítja termékeit a társaság.
Ausztriában különösen sok magyar dolgozik, ám a világjárvány a külföldi munkavállalásra is hatással volt. Reizer Balázs, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa vizsgálta meg, hogyan alakult a magyarok ausztriai munkavállalása. A Munkaerőpiaci Tükör 2020 című évkönyvsorozatban megjelent tanulmány szerint a 2021-es adatokat vizsgálva már olyan sok magyar dolgozott Ausztriában, mint a járvány előtt. Sőt, az Ausztriában dolgozó magyarok száma minden korábbi létszám csúcsot megdöntött. A kutató szerint ha a járvány miatt nem korlátozzák újra a vendéglátóipart, akkor az Ausztriában dolgozó magyarok száma már rövid távon is tovább fog emelkedni.
A koronavírus elleni oltások megjelenésével egyre több ország lazított a beutazási korlátozásain, így szabadon lehetett tervezni a külföldi kikapcsolódást Európa-szerte, azonban úgy tűnik, hogy 2022 elején országonként már más-más feltételeknek kell megfelelni. A Portfolio most ezeket az információkat gyűjtötte össze a síelést tervezőknek vagy éppen a melegebb hőmérséklettel szemezőknek.
Hamarosan újra nagyon súlyos lehet a munkaerőhiány a turizmusban, miután az idei évben élénkülés várható a szektorban. Már most is a bevételek elmaradásával fenyeget a rengeteg betöltetlen álláshely, és amint felpörög a turizmus, szinte tarthatatlanná válik a helyzet. A turizmusban még nem dolgozik sok külföldi munkavállaló, azonban valószínűleg szükség lesz a toborzásukra. A gazdaság más szektoraiban, az iparban és az építőiparban több külföldi munkavállaló dolgozik, ám ez sem oldotta meg a problémákat. A vállalatok egymástól viszik el a dolgozókat, egyre magasabb áron.
A francia szenátus szerda este módosításokkal elfogadta a koronavírussal szembeni védettségi igazolást felváltó oltási igazolásról szóló törvénytervezetet. A javaslat végső változatáról a parlament két háza várhatóan csütörtökön dönt. Ha nem találnak kompromisszumos megoldást, a szöveg visszakerül a nemzetgyűlés elé második olvasatra.
Minden, a koronavírus járvánnyal járó korlátozás anyagilag megterhelő az érintett cégeknek - mondta Magnus Brunner osztrák pénzügyminiszter, aki szerint az intézkedések gigantikus összegekbe kerülnek az osztrák gazdaságnak.
A francia nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta csütörtökön a kormány törvénytervezetét, amelynek értelmében a koronavírus elleni védettségi igazolás január 15-én oltási igazolássá alakul át. A javaslatot a jobboldali ellenzéki többségű szenátus a jövő héten vitatja meg a végszavazás előtt, és a Köztársaságiak már jelezték, hogy az államtanácsnál kívánják megtámadni a szöveget. A javaslatot a jelenlévő képviselők közül 214-en támogattak, elsősorban a kormánypártból, 93-an szavaztak ellen, 27-en tartózkodtak.