Napjainkra nem csak Magyarországon, de Európa és a világ más országaiban is a villamosenergia-hálózatok fejlesztésének lassúsága vált a zöld energiaátállás fő akadályává. A beruházások elégtelensége miatt sok országban a hálózat már képtelen megfelelni az új naperőművek, elektromos töltők vagy hőszivattyúk telepítésére vonatkozó igényeknek, sőt, előfordul, hogy a már működő felhasználói berendezésekre is korlátozásokat vezetnek be az ellátásbiztonság fenntartása érdekében.
Módosította a rendszerhasználati díjak alkalmazásáról szóló rendeletét a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), ami lehetőséget teremt arra, hogy az újonnan létesülő villamosenergia-tárolók átmeneti díjkedvezményben részesüljenek. A rendeletmódosítás a lakossági fogyasztók által fizetendő rendszerhasználati díjakat nem érinti.
Elindult a rendszerhasználókkal a nyilvános egyeztetés a magyar villamosenergia-rendszer 10, illetve 15 éves hálózatfejlesztési tervéről, amelyhez az érdekeltek idén év végéig küldhetik meg szakmai észrevételeiket – hívta fel a figyelmet csütörtöki közleményében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH).
Az Európai Unió számos országában komoly gondot jelent a villamosenergia hálózatok szűk kapacitása ahhoz, hogy az elektromos autók gyorsabb terjedéséhez szükséges töltőhálózatot ki lehessen építeni – mutat rá a Reuters a hétfői figyelmeztető anyagában a helyzetre. A kapacitás problémák az egész uniós energiaátmenetet is akadályozhatják, amely az Európai Bizottság friss becslései szerint 2030-ig mintegy 60%-kal több villamosenergia termelését és elosztását teszi szükségessé, és amelyhez irdatlanul nagy, közel 600 milliárd eurónyi hálózatfejlesztési kiadást kell végrehajtani. Éppen ezen óriási feladatok, a decentralizált áramtermelési és elosztási rendszerbeli nehézségek miatt, a Bizottság előállt egy hétpontos cselekvési tervvel, amelyekkel az a célja, hogy a szükséges beruházások minél hamarabb megvalósuljanak, és így ne a hálózat legyen az energiaátmenet fő akadálya.
Oroszország ukrajnai inváziója óta több ezer kibertámadás érte az európai energiahálózatot - most a szektorba történő beruházás szükségességére hívta fel a figyelmet az iparág egyik vezetője.
"Azerbajdzsánnal, Georgiával, Romániával, Bulgáriával arra szövetkeztünk, hogy nagy mennyiségű zöld energiát importáljunk Európába", amelynek érdekében ma szándéknyilatkozatot is aláírtunk, és a résztvevő országok villamosenergia-vállalatai létrehoznak egy közös vállalatot – jelentette be ma Budapesten Szijjártó Péter. A magyar külgazdasági és külügyminiszter az úgynevezett zöld energiafolyosó irányító bizottságának ülését követően azt is elmondta: ha minden jól megy, akkor a következő évtized elején már megkezdődhet a szállítás ezen az útvonalon, amihez az kell, hogy a világ leghosszabb, több mint 1100 kilométeres vízalatti vezetéke elkészüljön.
Még néhány hetet várnia kell az árampiaci szereplőknek a 2024. évi rendszerhasználati díjak mértékéről szóló energiahivatali határozatra, illetve az ipari erőművi csatlakozási igényekre vonatkozó második közzétételi eljárás meghirdetésére – derült ki a csütörtök éjjeli Magyar Közlönyből.
Komplexen kell megtervezni mind lakossági, mind ipari felhasználói, mind országos szinten az energiaellátást, mert számos olyan energiabeszerzési és kereskedelmi kérdés felmerül, ami alapvetően befolyásolja a naperőművi projektek megtérülését – hangsúlyozta Tótth András és Fehér Róbert, a 8G Energy Holding Zrt. igazgatóságának két tagja a Portfolio-nak adott páros interjúban. A beszélgetés során szóba került a negatív áramárak és a hosszú távú áramvásárlási szerződések kérdése, továbbá a naperőművek kibervédelmének és az új szélerőművi kapacitások kiépítésének fontossága is. Azt is körbejártuk, hogy a megújuló energia hatékony elosztásának irányai, így az energiatárolás, az energiaközösségek és az aggregátorok hogyan segíthetik az előrelépést az ipari és a lakossági szegmens közötti határterületen. A lakossági naperőműveknél úgy látják a szakértők: nagy még a potenciál az eddigi felfutás után is, amelyet alapos szabályozói és pályázati átgondolás mentén jól ki is lehet majd használni.
Nagy fejlődés előtt áll Magyarországon is a rugalmassági aggregációs piac, amely segíti a villamosenergia hálózat stabilitását, és mérsékli a kiegyenlítési szolgáltatások árait, így „a villanyszámlákban is tükröződni fog”, mert „az emberek kevesebbet fognak fizetni a villamos energiáért” – hangsúlyozta a cseh hátterű Nano Energies ügyvezető igazgatója a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban. Stanislav Chvála rámutatott, hogy minden olyan eszközt díjmentesen lehet csatlakoztatni egy virtuális erőműhöz, amely képes időben eltolni a villamosenergia termelését, vagy fogyasztását, így a rugalmasság biztosításával a tulajdonosok nemcsak költséget takaríthatnak meg, hanem „akár extra bevételre is szert tehetnek” anélkül, hogy a csatlakoztatott eszközök működését korlátozni kellene. A szakértővel a magyar piacra lépés első közel egy évének tapasztalatairól, a szabályozási keretekről, a piac fejlődésének főbb irányairól, és a régiós tapasztalatokról is beszélgettünk. A Nano Energies magyarországi tevékenysége kapcsán rögzítette: „célunk, hogy óránként több tíz megawattnyi rugalmasságot tudjunk felajánlani, elsősorban az áramot fogyasztó eszközökön keresztül.”
A földgázvezetékek két éven belüli összekötéséről és szoros atomenergetikai együttműködésről írt alá megegyezést Magyarország és Szlovénia - jelentette be a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.
Óriási az érdeklődés a most csütörtöki, október 5-i Energy Investment Forum konferenciánk iránt, gyakorlatilag teltházas a rendezvény, így a szálloda befogadó képességére tekintettel várólistát kellett elindítanunk.
Már csak bő két napig, vasárnap estig, regisztrálhat early bird jegyáron a Portfolio október 5-i Energy Investment Forum 2023 konferenciájára, amelynek rendkívül erős lesz a szakmai programja, hiszen hat szekcióban, rangos előadók sorával beszéljük át az energetika és az energiapiacok legfontosabb témaköreit, a Magyarország előtt álló főbb kihívásoktól kezdve a villamosenergia-hálózat rugalmassági kérdésein át az ellátásbiztonsági és főbb geopolitikai témákig. A programot folyamatosan frissítjük az új előadó és panelbeszélgető nevekkel, témákkal, így érdemes rendszeresen visszatérni az oldalra, regisztrálni pedig itt lehet.
Az ipari szereplők növekvő klímatudatossága és egy készülő uniós szabályozás miatt exponenciálisan növekedni fog az SF6-mentes kapcsolóberendezések iránti kereslet, amelyeket Dunavecsén fogunk gyártani és ezért, illetve az erős piaci verseny miatt kell gyorsan elindulnia a termelésnek az új okosgyárunkban – fedte fel a hátteret a Portfolio-nak adott páros interjúban a Schneider Electric két magyarországi vezető illetékese. Sali Péter, a kunszentmiklósi gyár igazgatója, Plant Director AHM, többek között arról beszélt, hogy milyen konkrét megoldásokat építenek be a most épülő dunavecsei gyárban, és mikortól indulhat el a termelés, mindez pedig milyen munkaszervezési és logisztikai átalakításokkal jár. Géczy Áron Senior Product Manager pedig azt mutatta be, hogy melyek azok az iparági és klímavédelmi folyamatok, amelyek a komoly keresletet megalapozzák. Utóbbi kapcsán elég, ha csak annyit rögzítünk: a kén-hexafluorid (SF6) gáz 23500-szor (!) erősebb üvegház hatással jár, mint a szén-dioxid, és mostanra létrejöttek azok a műszaki-technológiai megoldások, amelyekkel a villamosenergia hálózatban is ki lehet majd váltani a rendkívül káros SF6-gázt. A Schneider Electric megoldása erre a sűrített levegő és a vákuumtechnológia kombinációja, így tehát kis egyszerűsítéssel fél Európa arra vár, hogy mikor indul el a termelés Dunavecsén, hogy a klímavédelmi harcban egy fontos lépést lehessen tenni.
Az orosz megszállás alatt álló zaporizzsjai atomerőműben az éjjel megszűnt a 750 kilovolt feszültségű külső fővezeték áramellátása - közölte csütörtökön az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom állami vállalat.
Az Energiaügyi Minisztérium háttérintézményeként megalakult júniusban a Független Energetikai Adatközpont Zrt. (FEAK), amelynek fő feladata az ellátásbiztonság növelését, a megújuló energiaforrások szélesebb körű hasznosítását szolgáló megoldások kialakítása és alkalmazása a villamosenergia-szektorban – derül ki a tárca csütörtöki közleményéből.
New York városának jelentős, 446 megawattos áramellátási hiánnyal kell szembenéznie 2025 nyarára az állam áramhálózat üzemeltetője szerint. A New York-i független rendszerüzemeltető (NYISO) ezt a potenciális hiányt a növekvő csúcsigényszinteknek, egyes termelők elérhetetlenségének, valamint a közlekedési és építőipari szektorok fokozódó villamosításának tulajdonítja.
Valós idejű adatok alapján lehet kezelni a kisfeszültségű villamos hálózat különféle kihívásait annak az új, iparágban elsőnek számító szoftver segítségével, amelyet a Siemens mutatott be.
A Magyarországon robbanásszerűen terjedő naperőművek komoly áramkínálathoz vezetnek, és ha ezzel nem tart lépést az áramkereslet, akkor könnyen elképzelhető olyan forgatókönyv akár 3-5 éves időtávon is, hogy „masszívan negatív árak alakulnak ki, vagy nagyon olcsó lesz a villamos energia, körülbelül délelőtt kilenctől délután négyig, tavasztól őszig, amikor süt a nap” – fejtette ki meglátását Batta Gergő, az InfoRádió Energiavilág című műsorában. A rendszerirányító MAVIR ZRt. operatív vezérigazgató-helyettese úgy látja, hogy ha ez a forgatókönyv bekövetkezik, akkor nyilván ennek is lesznek majd hatásai mind a szereplők viselkedésére, mind az infrastruktúrára. Erről a témáról részletesen szó lesz a Portfolio október 5-i Energy Investment Forum konferenciáján, további részletek itt érhetők el.
Rengeteg keserves és örvendetes tapasztalatot is szereztünk az elmúlt évek magyarországi naperőmű boomja során, amióta alállomás építő cégből eljutottunk odáig, hogy az ország legnagyobb egybefüggő naperőmű projektjénél, a mezőcsátinál, is fontos munkákat végeztünk el – osztotta meg a tanulságokat a Portfolio-nak adott nagyinterjúban Németh Csaba. A Forest-Vill Kft. ügyvezetőjével a további magyarországi naperőmű-építési kilátásokról, a velük járó villamosenergia rendszerbeli kihívásokról, a különféle okos, digitális megoldásokról, a szakképzett munkaerő hiányáról és a pótlására tett erőfeszítések irányairól is beszélgettünk. Szóba került az is, hogy a nagy külföldi ipari cégek magyarországi betelepülése miatt is szükségessé váló hálózatfejlesztések milyen komoly üzleti kilátásokat vetítenek előre a következő évekre, amely mellett a nemzetközi, közel-keleti piacra belépés eddigi eredményeit is megosztotta velünk a szakember.
