2023 februárjában a magyarok 13%-kal kevesebb vendégéjszakát töltöttek belföldi kereskedelmi szálláshelyeken, mint egy évvel korábban. A külföldiek által idehaza eltöltött vendégéjszakák száma viszont 17%-kal növekedett. Igaz, ez csak a fővárosi számokat javította, vidéken egyértelmű csökkenés látszik.
Februárban az előzetes adatok szerint az ipari termelés volumene 0,3%-kal meghaladta a januárit. A kis mértékű javulás nem sokat javít a szektor gyenge évkezdetén, a teljesítmény 4,6%-kal marad el az egy évvel korábbitól.
Idén 16-17%-os lehet az átlagbérek növekedése az elemzők szerint, ugyanakkor az infláció ezt meghaladó mértékben, 18-19%-kal nőhet. Ennek alapján a reálbérek visszaesése várható. Ráadásul könnyen megeshet, hogy az infláció tartósan magas marad.
A kamatemelések hozzájárultak a bankszektor közelmúltbéli problémáihoz, de emellett reálgazdasági hatásai is lesznek. A Commerzbank közgazdásza emlékeztet, hogy a német gazdaság az elmúlt ötven évben egyszer sem úszta meg recesszió nélkül a kamatemelési ciklust, és a bank a mostani szigorítás után is recessziót vár az eurózónában. A visszaesés azonban enyhe és átmeneti lesz.
A svájci jegybank, az SNB csütörtökön a piaci várakozásoknak megfelelően az erősödő inflációs nyomásra hivatkozva 50 bázisponttal 1,50 százalékra, 2008 novembere óta a legmagasabbra emelte meg az irányadó kamatot. Az SNB az előző, decemberi ülésén is 50 bázisponttal emelte meg az irányadó kamatot.
Magyarországon 2023 márciusában egyetértés látszik abban, hogy az áremelkedés üteme januárban érte el a csúcsát, s év végére elérhető lesz az egyszámjegyű infláció, 2024-ben pedig folytatódhat az árszínvonal gyors csökkenése. Valóban adottak ennek előfeltételei, kellőképpen eltökélt ehhez a kormányzat?
Az idei évben a magas élelmiszerinfláció miatt nagyobb lehet a boltbezárások üteme, mint korábban - mondta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára a Növekedés.hu-nak. Az üzleteknek komoly gond, hogy a kiskereskedelmi forgalom esik.
Úgy tűnik, hogy a Fény utcai piac idén kikecmereghet szorult helyzetéből és véget érhet az a rossz sorozat, amely némi penészes kolbásszal, a környék átépítésével és munkaerőhiánnyal kezdődött. A terveket azonban az infláció és a magyarok romló életkörülményei még átírhatják.
Bajban vannak a magyar vállalatok, a mutatók szerint egyre nagyobb a késedelmes fizetések aránya, sok cég profitvisszaesést is tapasztalt. A hatékony követeléskezelés lehet a megoldás a nehéz helyzetbe került vállalkozásoknak - derül ki az EOS közleményéből.
Nagyot esett a kiskereskedelmi forgalom tavaly decemberben a KSH most kiadott adatai alapján. A szakértők szerint olyan folyamatokat látni, amelyek válságok közepette alakulnak ki. A kilátások sem jók: idén várhatóan csökkeni fog a fogyasztás a magas infláció és a visszaeső reálbérek miatt.
Nőtt a bérek vásárlóereje Magyarországon az elmúlt évtizedben a GKI Gazdaságkutató szerint, azonban az uniós fizetési rangsorban továbbra is a sereghajtók között vagyunk.
Annak ellenére, hogy a törvényes minimálbérek nominális emelkedése 2022 januárja és 2023 januárja között minden idők legmagasabb szintjét éri el, a legtöbb uniós országban a minimálbéres munkavállalók vásárlóereje csökken vagy éppen csak kompenzálódik az előzetes inflációs adatok alapján. Az EU-n belül a magyar dolgozók helyzete az egyik legrosszabb, jelentősen veszítettek értékükből a magyar bérek az emelés dacára. Az Eurofound komoly problémákra figyelmeztet.
„Kiadó, eladó egész Budapest - A pusztuló Nagykörút” - címmel jelent meg szinte pontosan tíz évvel ezelőtt a Nagykörút akkori helyzetét bemutató írásunk, melyben a városképet leginkább csúfító, és az élhetőség érzetét komolyan befolyásoló kérdéskörrel, az egyre több és egyre lepusztultabb üresen álló üzlethelyiségek problémájával foglalkoztunk. Eltelt tíz év és úgy látjuk, továbbra sem találja a helyét a Nagykörút Budapesten, így a G7 legutóbbi cikkét továbbgondolva megnéztük, mi történt tíz év alatt a főváros egyik legforgalmasabb útvonalán.
"Elveszett évtized" előtt állhat növekedési szempontból a brit gazdaság, ha a kormány nem cselekszik - mondta Tony Danker, a Brit Iparszövetség (CBI) vezérigazgatója hétfőn.
Bár az utóbbi napokban a lakáspiac lassulásáról szóltak a hírek, az elmúlt egy évben Európa-szerte hatalmas ugrás következett be a lakásárak emelkedésében. A KSH elemzése szerint az EU-tagállamok mindegyikében folytatódott a lakásár-emelkedés 2021 és 2022 második negyedéve között. Ahogy korábban már írtuk, Magyarországon is rekordmértékű volt a lakások drágulása, noha hazánk még így is csak az ezüstérmet szerezte meg az unió országainak listáján. Az alábbiakban a teljes lista bemutatása mellett egy térképet is készítettünk, valamint az MNB legfrissebb Lakáspiaci Jelentése alapján azt is megnéztük, a jövedelmekhez képest hol, milyen mértékben romlott Európa-szerte egy év alatt a lakáshoz jutás lehetősége.
Az idei év második felétől kezdve egyre inkább lassulás érezhető a lakáspiacon, de az értékesítési idő alapján azért továbbra is vannak slágerek. A kisebb alapterületű lakások - akár panel, akár tégla építésű - Budapesten és a megyei jogú városokban gyorsan, 1-2 hónapon belül elkelnek - derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből, amely azt vizsgálta, hogy a negyedik negyedévből eltelt másfél hónapban, azaz októbertől november közepéig mennyi idő alatt találtak gazdára a különböző településeken - Budapesten, megyei jogú városokban, községekben - lévő lakóingatlanok.
A harmadik negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye 0,4 százalékkal elmaradt az előző negyedévitől. Utoljára a koronavírus-válságban, 2020 közepén zsugorodott a gazdaság. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított index szerint a harmadik negyedéves GDP 4,1 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, köszönhetően az utóbbi egyéves periódus elején jellemző lendületnek. A mai adat egybeesik a várakozásokkal, és növeli az esélyét, hogy a gazdaság az energiaválság (és a gyenge mezőgazdasági teljesítmény) következtében recesszióba fordul.
A válság adott neki hátszelet, most azonban ellenkező irányból érkező áramlatokkal kell dacolnia az elmúlt évtized egyik leginnovatívabb sztárszektorának, a fintechnek. Az infláció vágtat, a fogyasztói kedv lankad, a finanszírozási költségek pedig lassan az egekbe emelkednek. Ezek együttese egy új recessziós időszak irányába mutat, amelyet nem fog mindenki túlélni. A csökkenő befektetések és a leépítési hullámok mellett ugyanakkor már az is kezd kirajzolódni, mely megoldások lehetnek a nehéz időszakban is életképesek.
Szeptemberben a lakosság kétharmada számított fogyasztásának stagnálására vagy csökkenésére, megtakarítási képességeinek romlására, valamint háromnegyedük hitelfelvételi lehetőségeik szűkülésére. Az eredmények látványosan rosszabbak, mint az első félévben mért értékek – derül ki a Scale Research friss kutatásának eredményeiből.
Sajnos nehéz optimistának lenni a jelenlegi környezetben a gazdasági kilátásokat illetően, hiszen amikor körbe tekintünk, akkor azt tapasztaljuk, hogy a világ kimozdult korábbi egyensúlyi pontjából és még nem találta meg az újat. Egy ilyen időszakban az előrejelzés bizonytalansága jelentősen megugrik, és sokkal inkább érdemesebb szcenáriókban és valószínűségekben gondolkodni. Ráadásul rengeteg olyan elemet lehet felsorolni, ahol pengeélen táncolnak, illetve ahol nem feltétlen a gazdasági racionalitás határozza meg a döntéseket, hanem át van itatva politikai szándékokkal, érdekekkel.
Folyamatosan frissülő cikkünk.
A rubelfizetés miatt fordulnak választott bírósághoz.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Ők lehetnek a következő hónapok nagy nyertesei.
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.
Jelasity Radovánt, az Erste Bank elnök-vezérigazgatóját, a Magyar Bankszövetség elnökét kérdeztük a Checklistben.
A keddi Checklist a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáról jelentkezik.
