Májusban folytatódott az építőipar vesszőfutása: az ágazat termelési volumene 1,7%-kal maradt el az előző havitól. Mivel az utóbbi egy évben 8 alkalommal mért havi alapon visszaesést a KSH (közte az utóbbi három hónapban egyhuzamban), éves alapon már 12%-os a visszaesés.
Európa a várakozásokhoz képest nagyon enyhe hatásokkal vészelte át a koronaválságot és az energiaválságot is (bár utóbbi hatásai még nem érződnek teljes egészében), sőt, az elmúlt három év alatt a kontinens gazdasága növekedni is tudott. Az egyik országcsoport viszont látványosan jól teljesített gazdaságilag a válságok alatt. Dánia, Norvégia és Svédország az EU átlaga felett nőtt, miközben fejlettségben az elsők között vannak. Sőt, bármilyen hihetetlen, ezek az országok a válságos három évben átlagosan gyorsabban nőttek, mint a válságok előtt. A siker okai nagyrészt ismertek: az adottságokon túl a helyes szakpolitikai döntések is kellettek ahhoz, hogy az északi országok ennyire válságállónak bizonyuljanak.
A minimálbérről szóló idei megállapodás tartalmaz egy kitételt, amely szerint év közben újra összeül a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma, hogy tárgyaljanak a legkisebb bérekről. Az alábbiakban a szakszervezeti oldal megbízásából készült elemzést közöljük.
A magas inflációra és a vásárlóerő gyengülésére válaszul a német kormány újabb jelentős minimálbéremelésre tett javaslatot.
Meglepően jól tartja magát a munkaerőpiac Magyarországon a közgazdászok szerint. Ugyanakkor a magas inflációs környezetben van egy komoly kockázat is.
Magyarországon egy főre vetítve mind a GDP, mind fogyasztás kisebb, mint Lengyelországban vagy Csehországban. Mivel hazánkban az elmúlt időszakban az alacsony hozzáadott értékű munkahelyek száma nőtt dinamikusan, így nem meglepő, hogy a bér, így a jólét nemzetközi összevetésben alacsony szinten maradt.
Bár még Amerikában is soknak tűnik az évi 250 ezer dolláros fizetés, nem mindegy az sem, hogy az ottani lakosok hol költik azt el: az adók és a költségek változatossága miatt bizonyos városokban magasabb, néhol pedig alacsonyabb a bér valódi vásárlóereje – írja a CNBC.
Az első negyedéves növekedési adatok láttán német banki közgazdászok csökkentették idei GDP-növekedési előrejelzéseiket, és recesszióra számítanak az egész évre vonatkozóan.
A Nemzetközi Valutaalap regionális vezetője a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette, hogy a lengyel kormánynak biztosítania kell, hogy költségvetési politikája támogassa az infláció csökkentéséért folytatott küzdelmet. Az IMF ezt arra reagálva jegyezte meg, hogy a lengyel kormányzó nacionalisták a választások előtt újabb jóléti emeléseket ígértek.
Sokan figyelmeztettek, hogy felerősödhet a kiskereskedelmi egységek bezárása, miután a vállalkozásoknak egyre nagyobb terhekkel kell szembenézni, miközben a vásárlóerő zsugorodik. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) most közzétett adatai alapján elképesztő zuhanást látunk: tavaly 4500-zal csökkent a kiskereskedelmi egységek száma.
A rekordmagasságba emelkedő infláció miatt zuhan a fizetések vásárlóereje Magyarországon. A KSH friss adatai alapján ennek hatására nagymértékben csökken a kiskereskedelmi forgalom. Márciusban már nagyobb volt az élelmiszerforgalom visszaesése éves alapon, mint a 2008-2009-es válság időszakában.
A 2022-es év az ár-bér spirál bűvöletében telt. Manapság ez a téma feledésbe merült, látva a vásárlóerő elporladását. De mi történik majd akkor, ha tényleg elérjük az egyszámjegyű inflációt az év végére és közben a bérnövekedés 10 százalék felett ragad? A jó hír, hogy az ár-bér spirál elkerülhető. Cserébe a rossz hír, hogy a visszatérő pozitív reálbérek aligha támogatják majd a gazdasági növekedést.
Zsinórban a hetedik hónapja emelkedik a német Ifo-index áprilisban. Az egyik legfontosabb gazdasági indikátor szerint Németország ellenállóképessége erős, de az ING elemzői szerint még nem lehet kizárni a recesszió valószínűségét.
Akár kedvenc márkájukat is készek elhagyni a vásárlók, ha fizetniük kell a rendelt termék visszaküldéséért – állapítja meg az SAP Emarsys legújabb kutatása. A kereskedők hosszú távon jobban járnak, ha megszüntetik a vásárlók elé gördített akadályokat, különben elvesztik leghűségesebb vevőiket. A tapasztalatok szerint, aki erre odafigyel, nem feltétlenül kell több visszáru megbízást kezeljen, viszont sokat tesz a vásárlói lojalitás megőrzéséért. A felmérés a magyar piac számára is fontos tanulságokkal szolgálhat.
Rosszul alakultak tavaly a lengyel cipő- és ruházati kiskereskedő CCC értékesítési számai, de vezérigazgatója idén kétszámjegyű forgalomnövekedésre és javuló árrésekre számít, arra hivatkozva, hogy az infláció enyhülése nagyobb vásárlóerőt eredményezhet.
2023 februárjában a magyarok 13%-kal kevesebb vendégéjszakát töltöttek belföldi kereskedelmi szálláshelyeken, mint egy évvel korábban. A külföldiek által idehaza eltöltött vendégéjszakák száma viszont 17%-kal növekedett. Igaz, ez csak a fővárosi számokat javította, vidéken egyértelmű csökkenés látszik.
Februárban az előzetes adatok szerint az ipari termelés volumene 0,3%-kal meghaladta a januárit. A kis mértékű javulás nem sokat javít a szektor gyenge évkezdetén, a teljesítmény 4,6%-kal marad el az egy évvel korábbitól.
Idén 16-17%-os lehet az átlagbérek növekedése az elemzők szerint, ugyanakkor az infláció ezt meghaladó mértékben, 18-19%-kal nőhet. Ennek alapján a reálbérek visszaesése várható. Ráadásul könnyen megeshet, hogy az infláció tartósan magas marad.
A kamatemelések hozzájárultak a bankszektor közelmúltbéli problémáihoz, de emellett reálgazdasági hatásai is lesznek. A Commerzbank közgazdásza emlékeztet, hogy a német gazdaság az elmúlt ötven évben egyszer sem úszta meg recesszió nélkül a kamatemelési ciklust, és a bank a mostani szigorítás után is recessziót vár az eurózónában. A visszaesés azonban enyhe és átmeneti lesz.
A svájci jegybank, az SNB csütörtökön a piaci várakozásoknak megfelelően az erősödő inflációs nyomásra hivatkozva 50 bázisponttal 1,50 százalékra, 2008 novembere óta a legmagasabbra emelte meg az irányadó kamatot. Az SNB az előző, decemberi ülésén is 50 bázisponttal emelte meg az irányadó kamatot.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Hatalmas robbanással semmisült meg az eszköz.
2018-ban kezdték a projektet.
Nagy Márton szerint logisztikai, vasúti és töltőhálózat-fejlesztések jönnek.
Hat hónappal meghosszabbították az ideiglenes intézkedéseket.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
