vélemény

2018. szeptember 19. 11:05 | Madár István

Így kell eladni közelgő szigornak az újabb jegybanki lazítást

1. A jegybank nagy jelentőségű döntéseket hozott tegnap, amivel elindult a monetáris szigorítás útján.
2. A jegybank ügyes bűvésztrükköket dobott be tegnap, de ha átlátunk ezeken, akkor kiderül, hogy a jegybank sosem volt még ennyire laza, valójában esze ágában sincs szigorítani.

Kétféle értelmezés az MNB tegnapi bejelentéseiről, de vajon melyik a helyes? Megmutatjuk, miért is tarthatnak ennyire szét az értelmezések.

2018. szeptember 04. 16:25 | András Bence

Sínre tennéd az életed? Van két tippünk, mit és hol tanulj

Hová menjek és mit tanuljak? Ez a két legalapvetőbb kérdés, amivel egy fiatalnak szembe kell néznie, mielőtt igazán nekivág az életnek. Olyan kérdések ezek, amelyekre nagyon nehéz megtalálni a helyes választ, és eközben az egész életünket meghatározhatják. Ebben a cikkben most két, erősen véleményes választ adok arra, hogy itthon merre és miként érdemes belevágni a gazdasági pályába. Kikötném, hogy egyáltalán nem mindenkire lesz érvényes, amit mondok. Sőt, az is biztos, hogy nem egy jó válasz van ezen a téren. De cserébe hozzátenném, hogy azért olyan túl sok jó út sincs. Akkor most kezdjünk is bele!

2018. augusztus 23. 13:51 | Ablonczy Balázs

Csak egy út van számunkra, hogy megverjük az USA-t és Kínát

A mesterséges intelligencia - többek között a gépi tanulás - alkalmazása a versenyképesség egyik kulcsa. A jó hír az, hogy vállalati szinten már az első lépések is bőven megtérülhetnek.

2018. július 14. 10:59 | Vojnits Tamás

Az euró jövője - Már csak ez hiányzik nekünk!

Miért politikai és nem szakmai döntés az euró bevezetése? Mennyit számít a történelem? Miért vonakodnak egyes országok bevezetni az eurót, míg mások alig várják, hogy bevezethessék? Melyek az euró bevezetése mellett szóló érvek? Hogy lesznek itt reformok, ha már a bankunió tervezete is a határokat feszegeti? Csak sokkal több pénzzel és nagyobb nemzetállami szintű autonómiával fog működni!

2018. július 11. 16:10 | Ditróy Gergely

Lakásáfa ingyenmilliók - Aki szül, megkapja!?

Az elmúlt napokban a régóta várt, de mégis valamiért váratlanul jött Varga-bejelentés tartja lázban a lakáspiac szereplőit, a fejlesztőktől, a bankokon át, a jogászokon keresztül, a vásárlókig. Mindenkit. Régóta várta a lakáspiac a végleges miniszteri állásfoglalást az 5%-os lakásáfa ügyében (sokan bíztak hosszabbításban), hiszen a bizonytalanság az egyik legkomolyabb akadály a piacon, pláne ha 2-3 éves fejlesztési ciklusról van szó, úgy mint manapság egy lakóprojekt esetében. Július 3-án este megkaptuk a választ. 2020. január 1-jétől újra a régi, a 27%-os áfa terheli az új építésű lakások nettó vételárát (legyen az egy elmaradt részlet, vagy a teljes összeg). És bár erre készülhetett a piac, mégis a rengeteg optimista, egymást erősítő szakmai vélemény miatt hidegzuhanyként ért (szinte) mindenkit a hír. Innentől pedig jön a megválaszolásra váró kételyek sokasága. Jogászok, adótanácsadók, ügyvédek, fejlesztők még hetekig, akár hónapokig is keresik majd a megfelelő válaszokat. Várják az újabb állásfoglalásokat akár a NAV-tól, akár a minisztériumtól. De mi ez az egész? Mi lesz a folyamatban lévő lakásokkal, és azok árával? Mi lesz a csúszásokkal? Mi lesz a bedőlésekkel? Mi lesz a lakáspiac lendületével? Mi lesz a használt lakások árával? Mi lesz a teljesítés előtt előlegként 5%-os áfával befizetett összegekkel (adóelkerülés?)? Mi lesz a sok kisebb vagy nagyobb fejlesztővel, eltűnnek a szerencsevadászok? Napestig sorolhatnánk, amikre a következő hetekben majd igyekszünk is válaszolni a piac szakértőinek bevonásával. Most röviden arról, amit eddig tudunk, és amilyen hatásokra számítunk.

2018. július 03. 06:51 | Madár István

Vért izzad az MNB, hogy azt mutassa, nem érdekli a gyenge forint

Miközben a forint napról napra új történelmi mélypontjára süllyed, a piac egyre türelmetlenebbül sürgeti, hogy szólaljon meg a jegybank. "Az MNB megszólalása vethet véget a forint gyengülésének" - hangzik el egyre gyakrabban. Akkor miért nem szólal meg az MNB? Ennyire nem érdekli a forint gyengülése? Dehogynem érdekli. De a szerep, amit játszik, azt követeli, hogy teljes érdektelenséget mutasson.

2018. június 29. 16:05 | Pálfy Sándor

Csúnyán ráfizethet, aki nem tartja be a netezés legfontosabb alapszabályát

Habár az elmúlt évek globális adatkezelési botrányai, az új uniós adatvédelmi szabályozás és a digitális ökoszisztéma megállíthatatlan fejlődése mindennapi beszédtémává tették a kiberbiztonságot, a felhasználók jelentős része még mindig nem érzi úgy, hogy veszélynek lenne kitéve online élete. Miközben bőszen figyeljük a tengerentúlon a szenátusi meghallgatásokat, olvassuk el a tucatjával érkező értesítőket, hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a legtöbbet mi magunk tehetünk a veszélyeztetettségünk ellen.

2018. június 29. 10:00 | Bánfi Tamás

Magyar Tudományos Akadémia: Tudós Társaság vagy baráti társaságok Barátságos Mulató Háza?

• A huszonegyedik században a hagyományos koreográfia elfogadhatatlan: az Akadémia levelező és rendes tagjait nem belterjes ajánlások alapján, hanem széleskörű, nyilvános szakmai kontroll támogatásával kell megválasztani.
• Az MTA doktorainak, az Akadémia levelező és rendes tagjainak kötelező legyen az MTA internetes felületén az új tudományos eredményeiket folyamatosan röviden (például 1200 karakterben) és konkrétan (hangsúlyozandó: konkrétan) közölni.
• Az Alapszabály szerint rendes tag az lehet "aki levelező tagságának elnyerése óta jelentős tudományos eredményeket ért el", azaz az akadémiai rendes tagoknak legalább két új tudományos eredménnyel kell bírniuk, amelyek közül legalább egyik levelező taggá válásuk után született.
• Az akadémiai doktorok és az akadémiai levelező tagok tudományos eredményeinek a nyilvános megismerhetősége révén elkerülhető a saját tudományos eredményeket szómágiával helyettesítő, azt más kutatók későbbi eredményei megalapozójaként értékelő művek és jelöltek sora. Így kizárhatók a következőhöz hasonló összegzésekre támaszkodó aspirációk: "a bonyolult rendszert komplex módon kezeli és értelmezi, amivel utat nyitott további új tudományos kutatási irányoknak".
• A publikációs jegyzékek és a hivatkozási indexek a szerzőktől származó új tudományos eredmények rövid és konkrét, nyilvánosan olvasható leírását nem pótolják.
• Ha ma vagy holnap változtatás és változás nem lesz, az Akadémia további osztódása, a "duális" akadémiai rendszer létrejötte elkerülhetetlen. Minta a Magyar Művészeti Akadémia. Létrejönne az új Magyar Társadalomtudományi Akadémia, rövidítve az MTA.

2018. június 28. 13:44 | Kricsfalussy Tamás

Aprópénzzel szúrják ki a pórul járt lakásvásárlók szemét

Nehéz lenne olyan új építésű lakásokról az elmúlt fél-egy évben írt cikket találni a neten, amely ne érintené a munkaerőhiány, illetve az ebből következő késedelmes átadások problémáját. Nincs mit szépíteni a helyzeten, ezzel a gonddal gyakorlatilag az összes ingatlanfejlesztőnek és kivitelezőnek meg kell küzdenie, tudásához és tapasztalatához képest több vagy kevesebb sikerrel. A vevőket az egészből leginkább két dolog érdekli: akik lakásvásárlás előtt állnak szeretnék bebiztosítani, hogy időben megkapják a megvásárolt lakást, akik pedig már leszerződtek és szembesülnek a csúszással, arról érdeklődnek, hogy milyen kártérítést kaphatnak a késedelmes teljesítésért.

2018. június 28. 11:01 | Virág Barnabás

Most kell lépnünk, hogy Magyarország felzárkózzon

Szinte valamennyi elérhető előrejelzés szerint - amennyiben nem következik be komolyabb világgazdasági lassulás - a magyar gazdaság növekedése az idei évben magabiztosan meghaladja a 4 százalékot, amivel hazánk várhatóan az európai növekedési rangsor elején végez majd. Ugyanakkor többnyire abban is konszenzus mutatkozik, hogy a jelenleg ismert feltételek mellett a következő években lassulhat a hazai növekedés üteme. Ennek okaként többen azt jelölik meg, hogy az elmúlt évek gyors növekedésének eredményeként gazdaságunk elérte termelési korlátait, sőt egyes vélemények szerint - többek között az Európai Bizottság és az OECD álláspontja is ez - már jelenleg is jelentősen afölött teljesít (szakkifejezéssel élve az aktuális GDP és a potenciális GDP közötti különbséget mutató kibocsátási rés pozitívvá vált).

2018. június 24. 07:05 | Drótos György

Miért nehéz a robotizáció, ha olyan egyszerű?

A robotizált folyamatautomatizálás (robotic process automation, RPA) a következő évek, évtizedek egyik legnagyobb potenciállal bíró üzleti innovációja: ami a termelésben az Ipar 4.0, az az üzleti szolgáltatások terén az RPA. A különbség csupán annyi, hogy amíg az "okos" gyárakban kiberfizikai rendszerek, ezen belül gyakran ipari robotok kommunikálnak egymással, addig az RPA virtuális automatákra, vagyis szoftverrobotokra épít - ezeket illeszti a meglévő technológiai elemek, tehát a munkamenetet korábban is kiszolgáló ICT alkalmazások (mint pl. az ERP, workflow és ticketing rendszerek) mellé vagy közé.

2018. június 20. 10:53 | Turzó Ádám Pál

Nagy mentés a kormánytól: átszabják a készpénzgyáros adót

2019. január 1-jétől változik a pénzügyi tranzakciós illeték szabályozása: 20 ezer forintig minden lakossági átutalás mentesül az eddigi 0,3%-os pénzügyi tranzakciós illeték alól. A lépésre kétséget kizáróan a jövőre induló azonnali átutalási rendszerre épülő új szolgáltatások miatt került sor, hogy ezzel is ösztönözzék az új típusú elektronikus tranzakciókat. Bár a kormány a 20 ezer forintos korláttal nem volt túl nagyvonalú, de legalább a minimum elvárást teljesítette. Most az a nagy kérdés, a banki árazás miképpen változik: ezt az adócsökkentést a bankok lenyelik, vagy eléri célját a változtatás, és olcsóbban fogunk utalni jövő év elejétől.

2018. június 18. 13:30 | Palkó István

Megvédi az MNB a magyar családokat, és ez még nem minden

A helyes cél érdekében tett helyes lépés az MNB mai bejelentése az adósságfékszabályok módosításáról, amit már a piac is várt. Senkinek nem érdeke ma Magyarországon, hogy a kamatkörnyezet nagyobb emelkedése előtt talán csak egy-két évvel az egykori devizahitelekéhez fogható törlesztőrészlet-emelkedésnek tegye ki háztartások százezreit - és ezt jó, ha a már létező szabályok is lekövetik. A módosításnak azonban a "magyar családok megvédése" mellett érdemi mellékhatásai is lehetnek, amelyek már nem minden körülmények között lesznek pozitívak.

2018. június 14. 14:40 | Madár István, Hornyák József

Miért büntetik a forintot? A 320 az új 310?

A forint árfolyama hetek óta a 320-as szinthez tapadt az euróval szemben, ami jóval gyengébb az elmúlt években megszokott 310-315 közötti sávhoz képest. Habár sokan átmenetinek tartják a forint esését - hiszen az érvelés szerint a fundamentumok támogatják majd az árfolyamot -, egyre inkább úgy tűnik, hogy a forint nem lesz képes visszaerősödni, ha a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem változtat a monetáris politika irányvonalán.

2018. június 13. 10:45 | Virovácz Péter

Hogy lesz ebből 4%-os növekedés? Sehogy, de ez nem is baj

A kibocsátási rés becslését nagy bizonytalanság övezi, azonban mostanra van egy közös az elemzésekben: mégpedig az, hogy mindenki szerint bezáródott. Nagy kérdés, hogy ebben a helyzetben milyen gazdaságpolitikára van szükség? Az alábbiakban azt járom körül, hogy a kormányzatnak milyen lehetőségei vannak a növekedés támogatására és milyen korlátokkal kell szembenéznie.

2018. június 11. 10:30 | Török Zoltán

Száguldhat még a magyar gazdaság, de nagy feladatok előtt állunk

Csúcson van a hazai gazdasági konjunktúra: a tavalyi 4%-os növekedést követően 2018 első negyedében az éves (kiigazított) GDP növekedési ütem megközelítette az 5%-ot. Az MNB közgazdászai szerint a magyar gazdaságban 2017 végére bezárult a kibocsátási rés, vagyis a növekedés potenciális közelében alakult. Mit lehet kezdeni ezzel az információval? Ennek most örüljünk, vagy inkább ne? Mit jelentenek egyáltalán azok a fogalmak, hogy kibocsátási rés, és potenciális növekedés? Mit lehet mondani a jövőbeli növekedési kilátásokról? Milyen gazdaságpolitikával lehet biztosítani a tartósan 4% fölötti éves gazdasági növekedést? A következő írás ezeknek a kérdéseknek a megválaszolására vállalkozik.

2018. június 06. 15:53 | Máté Ferenc

Nap mint nap megkapjuk a kérdést, hogy meddig fognak emelkedni az ingatlanárak

Angela Merkel német kancellár múlt héten jelentette be, hogy a következő négy évben 6 milliárd eurót fordít majd a lakáspiaci kínálat növelésére, hogy ezzel enyhítse az egyre nagyobb méreteket öltő lakáshiányt. A tervek szerint 1,5 millió állami bérlakás fog épülni ebben az időszakban, emellett pedig adókedvezményekkel, illetve egyéb pénzügyi ösztönzőkkel is támogatnák a családokat az otthonteremtésben. Adódik a kérdés, hogy mi a helyzet hazánkban? Hogy áll a lakáspiac és mire lehet számítani a következő években?

2018. június 05. 11:01 | Suppan Gergely

Mennyit tud valójában a magyar gazdaság?

A jegybank elemzői és más kutatóintézetek számításai szerint is záródik a kibocsátási rés, azaz a hazai gazdaság már nem képes gyorsítani a közepes szintűnek becsült potenciális növekedéshez képest az egyensúlyi mutatók kockáztatása nélkül. Jelenleg azonban a munkaerőpiac feszességének kivételével szinte semmi jele nincs a túlfűtöttségnek, az egyensúlyi folyamatok alakulása középtávon még akár egy magasabb fenntartható növekedést is lehetővé tehet. Így a kérdés, hogy valóban záródik-e a kibocsátási rés, illetve tényleg közepes szintű-e a potenciális növekedésünk?

2018. május 30. 13:49 | Corina Cretu

Az elmaradt régiókra koncentrálunk a 2020 utáni felzárkóztatási pénzosztásnál

374 milliárd euró értékű, az európai beruházások fő forrása, és célja a gazdasági, társadalmi és területi különbségek csökkentése Európában: ez a Bizottság által május 29-én bejelentett, a 2021 és 2027 közötti pénzügyi időszakra vonatkozó új kohéziós politika. Alapjául az a május 2-án előterjesztett európai bizottsági javaslat szolgál, mely a 2021-2027-es időszakra vonatkozóan gyakorlatias, modern és hosszú távú költségvetés elfogadását szorgalmazza a polgárainak védelmet, biztonságot és lehetőségeket nyújtó Unió számára.

2018. május 30. 10:55 | Madár István

Pánik a világban, fordul a magyar gyorsnaszád

A költségvetésben nincs tér további élénkítésre, kell a mozgástér a megváltozott világgazdasági helyzetben - Varga Mihály tegnapi szavai jelentős változást mutatnak az eddigi kormányzati felfogással szemben. Itt a teljes gazdaságpolitikai fordulat?