2018. szeptember 26. 15:20 | Madár István
2018. szeptember 26. 15:20 | Madár István
2018. szeptember 19. 11:05 | Madár István
1. A jegybank nagy jelentőségű döntéseket hozott tegnap, amivel elindult a monetáris szigorítás útján.
2. A jegybank ügyes bűvésztrükköket dobott be tegnap, de ha átlátunk ezeken, akkor kiderül, hogy a jegybank sosem volt még ennyire laza, valójában esze ágában sincs szigorítani.
Kétféle értelmezés az MNB tegnapi bejelentéseiről, de vajon melyik a helyes? Megmutatjuk, miért is tarthatnak ennyire szét az értelmezések.
2018. szeptember 04. 16:25 | András Bence
Hová menjek és mit tanuljak? Ez a két legalapvetőbb kérdés, amivel egy fiatalnak szembe kell néznie, mielőtt igazán nekivág az életnek. Olyan kérdések ezek, amelyekre nagyon nehéz megtalálni a helyes választ, és eközben az egész életünket meghatározhatják. Ebben a cikkben most két, erősen véleményes választ adok arra, hogy itthon merre és miként érdemes belevágni a gazdasági pályába. Kikötném, hogy egyáltalán nem mindenkire lesz érvényes, amit mondok. Sőt, az is biztos, hogy nem egy jó válasz van ezen a téren. De cserébe hozzátenném, hogy azért olyan túl sok jó út sincs. Akkor most kezdjünk is bele!
2018. augusztus 23. 13:51 | Ablonczy Balázs
A mesterséges intelligencia - többek között a gépi tanulás - alkalmazása a versenyképesség egyik kulcsa. A jó hír az, hogy vállalati szinten már az első lépések is bőven megtérülhetnek.
2018. július 14. 10:59 | Vojnits Tamás
Miért politikai és nem szakmai döntés az euró bevezetése? Mennyit számít a történelem? Miért vonakodnak egyes országok bevezetni az eurót, míg mások alig várják, hogy bevezethessék? Melyek az euró bevezetése mellett szóló érvek? Hogy lesznek itt reformok, ha már a bankunió tervezete is a határokat feszegeti? Csak sokkal több pénzzel és nagyobb nemzetállami szintű autonómiával fog működni!
2018. július 11. 16:10 | Ditróy Gergely
Az elmúlt napokban a régóta várt, de mégis valamiért váratlanul jött Varga-bejelentés tartja lázban a lakáspiac szereplőit, a fejlesztőktől, a bankokon át, a jogászokon keresztül, a vásárlókig. Mindenkit. Régóta várta a lakáspiac a végleges miniszteri állásfoglalást az 5%-os lakásáfa ügyében (sokan bíztak hosszabbításban), hiszen a bizonytalanság az egyik legkomolyabb akadály a piacon, pláne ha 2-3 éves fejlesztési ciklusról van szó, úgy mint manapság egy lakóprojekt esetében. Július 3-án este megkaptuk a választ. 2020. január 1-jétől újra a régi, a 27%-os áfa terheli az új építésű lakások nettó vételárát (legyen az egy elmaradt részlet, vagy a teljes összeg). És bár erre készülhetett a piac, mégis a rengeteg optimista, egymást erősítő szakmai vélemény miatt hidegzuhanyként ért (szinte) mindenkit a hír. Innentől pedig jön a megválaszolásra váró kételyek sokasága. Jogászok, adótanácsadók, ügyvédek, fejlesztők még hetekig, akár hónapokig is keresik majd a megfelelő válaszokat. Várják az újabb állásfoglalásokat akár a NAV-tól, akár a minisztériumtól. De mi ez az egész? Mi lesz a folyamatban lévő lakásokkal, és azok árával? Mi lesz a csúszásokkal? Mi lesz a bedőlésekkel? Mi lesz a lakáspiac lendületével? Mi lesz a használt lakások árával? Mi lesz a teljesítés előtt előlegként 5%-os áfával befizetett összegekkel (adóelkerülés?)? Mi lesz a sok kisebb vagy nagyobb fejlesztővel, eltűnnek a szerencsevadászok? Napestig sorolhatnánk, amikre a következő hetekben majd igyekszünk is válaszolni a piac szakértőinek bevonásával. Most röviden arról, amit eddig tudunk, és amilyen hatásokra számítunk.
2018. július 03. 06:51 | Madár István
Miközben a forint napról napra új történelmi mélypontjára süllyed, a piac egyre türelmetlenebbül sürgeti, hogy szólaljon meg a jegybank. "Az MNB megszólalása vethet véget a forint gyengülésének" - hangzik el egyre gyakrabban. Akkor miért nem szólal meg az MNB? Ennyire nem érdekli a forint gyengülése? Dehogynem érdekli. De a szerep, amit játszik, azt követeli, hogy teljes érdektelenséget mutasson.
2018. június 29. 16:05 | Pálfy Sándor
Habár az elmúlt évek globális adatkezelési botrányai, az új uniós adatvédelmi szabályozás és a digitális ökoszisztéma megállíthatatlan fejlődése mindennapi beszédtémává tették a kiberbiztonságot, a felhasználók jelentős része még mindig nem érzi úgy, hogy veszélynek lenne kitéve online élete. Miközben bőszen figyeljük a tengerentúlon a szenátusi meghallgatásokat, olvassuk el a tucatjával érkező értesítőket, hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a legtöbbet mi magunk tehetünk a veszélyeztetettségünk ellen.
2018. június 29. 10:00 | Bánfi Tamás
2018. június 28. 13:44 | Kricsfalussy Tamás
Nehéz lenne olyan új építésű lakásokról az elmúlt fél-egy évben írt cikket találni a neten, amely ne érintené a munkaerőhiány, illetve az ebből következő késedelmes átadások problémáját. Nincs mit szépíteni a helyzeten, ezzel a gonddal gyakorlatilag az összes ingatlanfejlesztőnek és kivitelezőnek meg kell küzdenie, tudásához és tapasztalatához képest több vagy kevesebb sikerrel. A vevőket az egészből leginkább két dolog érdekli: akik lakásvásárlás előtt állnak szeretnék bebiztosítani, hogy időben megkapják a megvásárolt lakást, akik pedig már leszerződtek és szembesülnek a csúszással, arról érdeklődnek, hogy milyen kártérítést kaphatnak a késedelmes teljesítésért.
2018. június 28. 11:01 | Virág Barnabás
Szinte valamennyi elérhető előrejelzés szerint - amennyiben nem következik be komolyabb világgazdasági lassulás - a magyar gazdaság növekedése az idei évben magabiztosan meghaladja a 4 százalékot, amivel hazánk várhatóan az európai növekedési rangsor elején végez majd. Ugyanakkor többnyire abban is konszenzus mutatkozik, hogy a jelenleg ismert feltételek mellett a következő években lassulhat a hazai növekedés üteme. Ennek okaként többen azt jelölik meg, hogy az elmúlt évek gyors növekedésének eredményeként gazdaságunk elérte termelési korlátait, sőt egyes vélemények szerint - többek között az Európai Bizottság és az OECD álláspontja is ez - már jelenleg is jelentősen afölött teljesít (szakkifejezéssel élve az aktuális GDP és a potenciális GDP közötti különbséget mutató kibocsátási rés pozitívvá vált).
2018. június 24. 07:05 | Drótos György
A robotizált folyamatautomatizálás (robotic process automation, RPA) a következő évek, évtizedek egyik legnagyobb potenciállal bíró üzleti innovációja: ami a termelésben az Ipar 4.0, az az üzleti szolgáltatások terén az RPA. A különbség csupán annyi, hogy amíg az "okos" gyárakban kiberfizikai rendszerek, ezen belül gyakran ipari robotok kommunikálnak egymással, addig az RPA virtuális automatákra, vagyis szoftverrobotokra épít - ezeket illeszti a meglévő technológiai elemek, tehát a munkamenetet korábban is kiszolgáló ICT alkalmazások (mint pl. az ERP, workflow és ticketing rendszerek) mellé vagy közé.
2018. június 20. 10:53 | Turzó Ádám Pál
2019. január 1-jétől változik a pénzügyi tranzakciós illeték szabályozása: 20 ezer forintig minden lakossági átutalás mentesül az eddigi 0,3%-os pénzügyi tranzakciós illeték alól. A lépésre kétséget kizáróan a jövőre induló azonnali átutalási rendszerre épülő új szolgáltatások miatt került sor, hogy ezzel is ösztönözzék az új típusú elektronikus tranzakciókat. Bár a kormány a 20 ezer forintos korláttal nem volt túl nagyvonalú, de legalább a minimum elvárást teljesítette. Most az a nagy kérdés, a banki árazás miképpen változik: ezt az adócsökkentést a bankok lenyelik, vagy eléri célját a változtatás, és olcsóbban fogunk utalni jövő év elejétől.
2018. június 18. 13:30 | Palkó István
A helyes cél érdekében tett helyes lépés az MNB mai bejelentése az adósságfékszabályok módosításáról, amit már a piac is várt. Senkinek nem érdeke ma Magyarországon, hogy a kamatkörnyezet nagyobb emelkedése előtt talán csak egy-két évvel az egykori devizahitelekéhez fogható törlesztőrészlet-emelkedésnek tegye ki háztartások százezreit - és ezt jó, ha a már létező szabályok is lekövetik. A módosításnak azonban a "magyar családok megvédése" mellett érdemi mellékhatásai is lehetnek, amelyek már nem minden körülmények között lesznek pozitívak.
2018. június 14. 14:40 | Madár István, Hornyák József
A forint árfolyama hetek óta a 320-as szinthez tapadt az euróval szemben, ami jóval gyengébb az elmúlt években megszokott 310-315 közötti sávhoz képest. Habár sokan átmenetinek tartják a forint esését - hiszen az érvelés szerint a fundamentumok támogatják majd az árfolyamot -, egyre inkább úgy tűnik, hogy a forint nem lesz képes visszaerősödni, ha a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem változtat a monetáris politika irányvonalán.
2018. június 13. 10:45 | Virovácz Péter
A kibocsátási rés becslését nagy bizonytalanság övezi, azonban mostanra van egy közös az elemzésekben: mégpedig az, hogy mindenki szerint bezáródott. Nagy kérdés, hogy ebben a helyzetben milyen gazdaságpolitikára van szükség? Az alábbiakban azt járom körül, hogy a kormányzatnak milyen lehetőségei vannak a növekedés támogatására és milyen korlátokkal kell szembenéznie.
2018. június 11. 10:30 | Török Zoltán
Csúcson van a hazai gazdasági konjunktúra: a tavalyi 4%-os növekedést követően 2018 első negyedében az éves (kiigazított) GDP növekedési ütem megközelítette az 5%-ot. Az MNB közgazdászai szerint a magyar gazdaságban 2017 végére bezárult a kibocsátási rés, vagyis a növekedés potenciális közelében alakult. Mit lehet kezdeni ezzel az információval? Ennek most örüljünk, vagy inkább ne? Mit jelentenek egyáltalán azok a fogalmak, hogy kibocsátási rés, és potenciális növekedés? Mit lehet mondani a jövőbeli növekedési kilátásokról? Milyen gazdaságpolitikával lehet biztosítani a tartósan 4% fölötti éves gazdasági növekedést? A következő írás ezeknek a kérdéseknek a megválaszolására vállalkozik.
2018. június 06. 15:53 | Máté Ferenc
Angela Merkel német kancellár múlt héten jelentette be, hogy a következő négy évben 6 milliárd eurót fordít majd a lakáspiaci kínálat növelésére, hogy ezzel enyhítse az egyre nagyobb méreteket öltő lakáshiányt. A tervek szerint 1,5 millió állami bérlakás fog épülni ebben az időszakban, emellett pedig adókedvezményekkel, illetve egyéb pénzügyi ösztönzőkkel is támogatnák a családokat az otthonteremtésben. Adódik a kérdés, hogy mi a helyzet hazánkban? Hogy áll a lakáspiac és mire lehet számítani a következő években?
2018. június 05. 11:01 | Suppan Gergely
A jegybank elemzői és más kutatóintézetek számításai szerint is záródik a kibocsátási rés, azaz a hazai gazdaság már nem képes gyorsítani a közepes szintűnek becsült potenciális növekedéshez képest az egyensúlyi mutatók kockáztatása nélkül. Jelenleg azonban a munkaerőpiac feszességének kivételével szinte semmi jele nincs a túlfűtöttségnek, az egyensúlyi folyamatok alakulása középtávon még akár egy magasabb fenntartható növekedést is lehetővé tehet. Így a kérdés, hogy valóban záródik-e a kibocsátási rés, illetve tényleg közepes szintű-e a potenciális növekedésünk?
2018. május 30. 13:49 | Corina Cretu
374 milliárd euró értékű, az európai beruházások fő forrása, és célja a gazdasági, társadalmi és területi különbségek csökkentése Európában: ez a Bizottság által május 29-én bejelentett, a 2021 és 2027 közötti pénzügyi időszakra vonatkozó új kohéziós politika. Alapjául az a május 2-án előterjesztett európai bizottsági javaslat szolgál, mely a 2021-2027-es időszakra vonatkozóan gyakorlatias, modern és hosszú távú költségvetés elfogadását szorgalmazza a polgárainak védelmet, biztonságot és lehetőségeket nyújtó Unió számára.
Mindezt csak tetézi, hogy kedden az MNB is kimondja ítéletét.
Egy éve nem változott a kamat.
Fókuszban az ipar és a logisztika.
Becsey Zsolt, az UniCredit Bank vezető közgazdászának írása.
Nem csodaszer, de segíthet.
80 éve ez jelentette a csúcstechnológiát.
Lehet még erősebb a hazai fizetőeszköz?
2800-3000 gazdaság maradt a tízezres nagyságrendből.
Jöhet a kamatcsökkentési ciklus?
