Így marad le a német gazdaság
A növekedés lassulásával gyorsan közeledik a számadás napja a német gazdasági döntéshozók számára - írja értékelésében Michael Heise, az Allianz SE vezető közgazdásza.
A növekedés lassulásával gyorsan közeledik a számadás napja a német gazdasági döntéshozók számára - írja értékelésében Michael Heise, az Allianz SE vezető közgazdásza.
Három nagyon fontos, évekkel korábban ismert határidővel eltervezett feladata lett volna idén a magyar bankszektornak: a banki azonosítás elvégzése, az azonnali fizetési rendszer elindítása és a PSD2-es szabályozás legfontosabb részének teljesítése. Ezek közül kettőt már most elbuktak a bankok, és a harmadikkal, a PSD2-es megfeleléssel kapcsolatban is akadhatnak gondok. Úgy tűnik, a világraszóló innovációk bevezetése helyett ez a bénázások éve a bankszektorban. Ebben vastagon benne van, hogy a banki IT-rendszerek régiek és bonyolultak, nehezen találnak a fejlesztésekhez munkaerőt, sok a szabályozói kihívás és a projektek tervezése és kivitelezése is nehézkesen megy.
A kereskedelem történelme legalább százötvenezer éves, a készpénz viszont kevesebb mint háromezer éve létezik. Drága, mocskos és idejétmúlt. Itt az ideje, hogy magunk mögött hagyjuk.
Biztos sokan emlékeznek még, hogy nem is olyan régen a kormány célul tűzte ki a bürokráciacsökkentést, amibe aztán szépen bele is tört a bicskája. Hát nekem az utóbbi hónapokban sokszor eszembe jutott, ugyanis tavaly óta egy egészen szürreális helyzetbe ragadtam: az állami hivatalok útvesztőjében egyszerűen képtelenek vagyunk lezárni egy olyan ügyet, ami igazából már 10 éve lezárult. Az alábbi írás hangsúlyozottan nem a magyar panaszkultúra gazdagítása céljából készült, hanem jobbító szándékkal, hátha akad valaki az államigazgatásban, aki felismeri, hogyan lehetne ügyfélbarátabb, gyorsabb szolgáltatást nyújtani.
Az MNB nem tűnik túl elkötelezettnek a kamatok emelése felé. Az infláció és az alapfolyamatokat megragadó inflációs indexek azonban elkezdtek kifejezetten gyorsan emelkedni. Feltámad a Phillips-görbe és kialakul az ár-bér spirál vagy akkorát reccsen Európa, hogy bőven elég lesz a "wait and see" üzemmód?
Nemrégiben jelentették be, hogy az Apple és a Goldman Sachs egy olyan közös hitelkártyát dob piacra, amely iPhone-felhasználók számára egy érdekes tulajdonságot is hordoz: segít abban, hogy telefonjukon menedzseljék pénzüket. Az Apple és a bankóriás lépését az Európa top 200 fintech guruja között számon tartott Daniel Döderlein, a május 28-ai Financial IT and Disruptive Technologies konferenciánk egyik fő előadója kommentálja véleménycikkében.
Pezsgőt bontva ünnepeljük, hogy az EP eltörölte az évenkénti kétszeri óraátállítást. Még az iskolásokat télen reggel felkelteni próbáló szülők is csettintenek egyet, tovább lesz esténként világos. Hiszen úgyis a nyári időszámítást fogjuk választani, az mindenkinek jó. Szerintünk meg óriási pofára esés lehet ebből. Elképzelhető, hogy mozgásterünk annyi lesz, hogy a téli időszámítást válasszuk vagy a nyárit és a román időzónát.
Mintegy bemelegítésként a március 5-ei Portfolio Biztosítás 2019 konferenciára, több résztvevő közzétette "téziseit". Én itt az egyikre reagálnék, annak is - az általam annak tartott - fő mondanivalójára. A szerző a cikkben megállapítja, hogy "... az európai nyugdíjrendszerek legtöbb hajója lassan a végveszélyek örvényei felé sodródik. ... privát nyugdíjtőke felhalmozása nélkül semmi esélyük sem lesz a nyugodt öregkorra." Egyetértek a szerzővel abban, hogy a jövőben a nyugdíjhoz előzetesen tőkét kell felhalmozni, vagyis szisztematikusan takarékoskodni kell - illetve kicsit általánosabban: fel kell tőkésíteni a nyugdíjrendszert. Nem mindegy azonban, hogy ezt hogyan tesszük, s az is kérdés, hogy ennek milyen hatásai lesznek.
Szinte minden nap meglepő információk látnak napvilágot a néhány hete meghirdetett családvédelmi akciótervről. Ezek gyakran egymással ellentétesek, néha nem látszik rajtuk a "demográfiai szándék", a hatások pedig ilyen bizonytalanság mellett megjósolhatatlanok. Éppen ezért talán nem haszontalan végiggondolni, hogy egy gazdaságpolitikai ösztönző programnak milyen nehézségekkel, költségekkel és remélt hasznokkal kell szembenéznie.
Januártól a 20 ezer forint alatti átutalásoknál már nem szed tranzakciós illetéket az állam, ugyanakkor további csökkentésre legkorábban jövőre számíthatunk. A piac azt mondja, a kormánynak ezt a jól tejelő fejőstehenet kellene pihentetnie, és lehet, hogy hosszabb távon ez még segítene is a költségvetés hizlalásában.
A túlórák számának drasztikus növelése nem lehet jó a munkaerőpiac minden szereplőjének. Miután a cégek örülnek, ki lehet találni, hogy kik lesznek a vesztesek. A 400-as túlórakeret minden bizonnyal már rengeteg dolgozónál okozhat hatékonyságvesztést, illetve akár egészségügyi problémákat is, így ha erre kényszerítik a munkavállalókat, akkor garantáltak a széleskörű negatív hatások.
A jövedelemarányos visszafizetés elvén működő, állásközvetítéssel megtámogatott, önkéntes részvételen alapuló adósságkonszolidációt sürget az elmaradott térségekben élő mélyszegény adósokon végzett kutatás alapján a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára. Berlinger Edina széleskörű együttműködésre hívó cikkét változtatás nélkül közöljük.
Nem a 10 milliós egyszeri támogatást, csupán a fix 3%-os (akár 10 milliós) lakáshitel kamattámogatását terjeszti ki a kormány a kétgyerekesekre. A legkedvezőbb 20 éves piaci hitelkonstrukcióhoz képest számításunk szerint ezzel évi mintegy 120 ezer forintot spórolhatnak meg az érintett családok a törlesztőrészletből. Várhatóan ez a hitel is csak az új építésű lakásokra lesz elérhető, így az igénybe vevők egy része számára már a magasabb, 27%-os áfájú lakásokat finanszírozzák meg ezzel. Amit a magasabb áfa miatt elvesztenek, azt csak kis részben nyerik vissza a kamattámogatással az új lakást vásárló családok. A lakáspiac kínálati oldala nevetve lenyelheti ezt az újfajta állami támogatást.
A Világgazdasági Fórum (WEF) idei Globális Versenyképességi Indexe új módszertannal készült. Miután komoly változások zajlanak a világban, ezért elhagyták az iparosodási mutatókat, és azokra a tényezőkre koncentráltak, amelyek ahhoz szükségesek, hogy egy ország hatékonyan részt tudjon venni az Ipar 4.0 technológiák alkalmazásában. Fontos hangsúlyozni, hogy ezért az új módszertan nem teszi lehetővé, hogy az eredményeket a korábbiakkal összehasonlítsuk. A V4-ek továbbra is előttünk állnak, az EU-ban csak Bulgária, Románia, Görögország és Horvátország végzett mögöttünk.
A magyar öngondoskodás intézményrendszerének egyik legfontosabb pillérét készül romba dönteni a parlamenti többség kedden a lakás-takarékpénztári támogatási rendszer megszüntetésével. Miközben érteni véljük a kormánypártok politikai szándékát, és látjuk a szektor hibáit, szakmai oldalról erős fenntartásaink vannak. Nem a megszüntetést, hanem az eddigi nagyvonalú rendszer alapos újraszabályozását választottuk volna.
A siker titokzatos, kiismerhetetlen, misztikus jelenségként él a fejünkben, tartunk tőle, vágyunk rá, vagy épp irigykedünk miatta. Ezért sokan megrökönyödhetnek azon, amikor azt hallják, hogy valaki a siker kutatására vállalkozott. Nem is akárki. Barabási Albert-László világhírű magyar hálózatkutató ugyanis az elmúlt 15 évét ennek szentelte és komoly adatbázisok segítségével megalkotta a siker 5 általános törvényét. A napokban megjelent új, A képlet - A siker egyetemes törvényei című könyvében ezt a képletet mutatja be, vagyis próbál választ adni az összes "Mi a siker titka" kezdetű kérdésre. A Portfolio - a vele készített interjú előtt - az elsők között olvashatta el a kötetet. Most megmutatjuk, kiknek való ez a könyv és miért.
1. A jegybank nagy jelentőségű döntéseket hozott tegnap, amivel elindult a monetáris szigorítás útján.
2. A jegybank ügyes bűvésztrükköket dobott be tegnap, de ha átlátunk ezeken, akkor kiderül, hogy a jegybank sosem volt még ennyire laza, valójában esze ágában sincs szigorítani.
Kétféle értelmezés az MNB tegnapi bejelentéseiről, de vajon melyik a helyes? Megmutatjuk, miért is tarthatnak ennyire szét az értelmezések.
Hová menjek és mit tanuljak? Ez a két legalapvetőbb kérdés, amivel egy fiatalnak szembe kell néznie, mielőtt igazán nekivág az életnek. Olyan kérdések ezek, amelyekre nagyon nehéz megtalálni a helyes választ, és eközben az egész életünket meghatározhatják. Ebben a cikkben most két, erősen véleményes választ adok arra, hogy itthon merre és miként érdemes belevágni a gazdasági pályába. Kikötném, hogy egyáltalán nem mindenkire lesz érvényes, amit mondok. Sőt, az is biztos, hogy nem egy jó válasz van ezen a téren. De cserébe hozzátenném, hogy azért olyan túl sok jó út sincs. Akkor most kezdjünk is bele!
A mesterséges intelligencia - többek között a gépi tanulás - alkalmazása a versenyképesség egyik kulcsa. A jó hír az, hogy vállalati szinten már az első lépések is bőven megtérülhetnek.
Szerintük önvédelem volt.
Elektronikai termékek gyártásához kell a nagy tisztaságú nitrogén.
Thierry Breton kemény döntéseket kell meghozni.
Erről Csicsmann László egyetemi tanár beszélt a Portfolio Checklistben.
Mi kell az építőipar fellendüléséhez?
Tényleg ennyit számít a magyar makropályában az amerikai elnökválasztás?
