Ma az Államadósság Kezelő Központ 3 hónapos lejáratú állampapírt kínált fel a szokásos aukciós rendszerében. Relatív siker, hogy sok besült aukció után ezúttal elkelt a kibocsátott mennyiség. A képet árnyalja, hogy ez csak azért sikerült, mert a felajánlott mennyiséget lefelezte az ÁKK.
Az elégtelen kereslet miatt nem tudta értékesíteni a tervezett állampapír-mennyiséget az Államadósság Kezelő Központ a kötvényaukciókon. A mai piaci események alátámasztják azt, amit reggeli elemzésünkben írtunk: az állampapírpiac több tényező hatására nyomás alatt van, az elsődleges piac pedig különösen szenved.
Sikertelen aukciók, elszálló hozamok – amikor ilyesmikről hallunk az állampapírpiacon, azok általában nem jó jelek. Az utóbbi hetekben a magyar piacon egymástól függetlenül két aggasztó tendencia jelent meg: egyrészt az MNB diszkonkötvényének változtatása kiszívja a keresletet a rövid oldalról, emiatt a felkínált diszkont kincstárjegyek nem is keltek el, másrészt van egy romló globális környezet, a befektetők hamar lemészárolták a januári bikát a kötvénypiacon. A kettő kombinációja pedig nem sok jót tartogat a magyar állampapírok számára.
Az eredetileg meghirdetett 25 milliárd forintnyi 3 hónapos diszkont kincstárjegy iránt visszafogott volt az érdeklődés, így az ÁKK csak 10 milliárdnyi papírt adott el. Az utóbbi hetekben nem ez volt az első sikertelen értékesítés.
Az Államadósság Kezelő Központ közzétette a mai állampapírpiaci referenciahozamait. A tegnap megállapított értékekhez képest minden lejáratokon emelkedtek a hozamok, folytatva ezzel az egész hétre jellemző tendenciát.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) minden évben felülvizsgálja a középtávú államadósság-kezelési stratégiáját, 2022. végén a felülvizsgálat keretében az ÁKK jelentősebb változtatásokat is végrehajtott: módosította korábbi benchmark módszertanát és a kapcsolódó sávhatárokat, továbbá egy teljesen új benchmark is bevezetésre került - derül ki az ÁKK szakmai írásából.
Decemberben alig valamivel maradt 1600 milliárd forint felett a kincstári egységes számla (kesz) egyenlege. Csak az év utolsó hónapjában több mint 470 milliárd forintot költött el a kormány. Így érthető, hogy amellett, hogy idén februárban majdnem 960 millió dollárnyi, majd novemberben 1,15 milliárdnyi dollárkötvény jár le, miért kezdte egy 4,25 milliárd dolláros kibocsátással az évet az ÁKK.
Az előzetes eredmények alapján a 2023 novemberében lejáró dollárkötvényből 380 millió dollárnyi, míg a 2024 márciusi lejáratból 620 millió dollárnyit vásárol vissza az ÁKK a múlt héten meghirdetett tenderen – közölte a Reuters szerdán. Így teljesülhet az adósságkezelő által előzetesen megcélzott egymilliárd dolláros visszavásárlás a múlt héten befolyt 4,25 milliárd dollárnyi friss forrás.
Több mint tíz éve nem látott hozamemelkedés ment végbe 2022-ben a magyar állampapírok piacán, ami a gyakorlatban tetemes veszteséget jelentett a befektetőknek. Ennek ellenére az év végére történelmi csúcsra emelkedett a külföldi befektetők magyar állampapír-állománya, vagyis egyáltalán nem maradnak távol a piactól, épp ellenkezőleg. Ez egyrészt azt jelentheti, hogy a devizás papírokat vásárolták nagyobb mértékben a forintkötvényekkel szemben, másrészt már a várakozások is hajthatják a tőkebeáramlást.
Összesen már több mint 10 milliárd dollár értékben nyújtottak be ajánlatot a befektetők az új magyar dollárkötvények iránt, melyeknek lassan az árazása is kiderül.
Szerdán 2023-ban és 2024-ben lejáró dollárkötvények visszavásárlására tett ajánlatot az ÁKK, illetve ezzel egyidejűleg megkezdődött új dollárkötvények kibocsátása – írja a Reuters. Egyelőre a részletek nem ismertek, de várhatóan napközben azokat is megtudhatjuk.
A kormány és az adósságkezelő próbálja megfékezni a kamatkiadások nagyon durva elszállását, ennek azonban ára lesz, hiszen kénytelenek lesznek rövidebb futamidejű papírokat kibocsátani 2023-ban és ismét devizában eladósodni – nagyjából így foglalható össze az ÁKK karácsony előtt bemutatott jövő évi finanszírozási terve. Egyelőre kérdés a lépés piaci fogadtatása, általában a külföldi befektetők és a hitelminősítők két dolognak nem nagyon szoktak örülni: a rövidebb papíroknak a megújítási kockázat miatt és a devizában történő eladósodásnak az árfolyamkockázat miatt. Vagyis a befektetők szemében valószínűleg inkább negatív a most bemutatott finanszírozási terv, a következő hónapokban az is kiderül, hogy ez jár-e bármilyen piaci hatással.
Az Államadósság Kezelő Központ közzétette a mai állampapírpiaci referenciahozamait. A tegnap megállapított értékekhez képest a hosszabb lejáratokon jelentősen csökkentek a hozamok, amelyeket nyilván az uniós megegyezés híre mozgatott.
Az Államadósság Kezelő Központ közzétette a mai állampapírpiaci referenciahozamait. A tegnap megállapított értékekhez képest a minden lejáraton emelkedtek a hozamok, a hosszú oldalon érdemben, 30-45 bázisponttal.
Az uniós források felfüggesztése miatt továbbra is kérdéses Magyarország devizaszükségletének biztosítása, illetve az MNB devizatartalékának feltöltése. Ugyanakkor az elmúlt hetekben szép csendben több olyan hír is megjelent, melyek arra utalnak, hogy a kormány már készíti a védőhálót az EU-pénzek esetleges késlekedése vagy tartós elmaradása esetére. Ha ezekből a látszólag apró kockákból összerakjuk a kirakóst, akkor láthatjuk, hogy néhány hét alatt több milliárd eurónyi forrást vont be az adósságkezelő úgy, hogy nem verte különösebben nagydobra.
Befektetői megkeresés alapján 400 millió dollárnyi (mintegy 160 milliárd forint) devizakötvényt bocsátott ki Magyarország – közölte az ÁKK kedden. Az adósságkezelő a 2041-ben lejáró dollárkötvényünkre bocsátott rá.
Az Államadósság Kezelő Központ közzétette a mai állampapírpiaci referenciahozamait. A tegnap megállapított értékekhez képest a hosszabb lejáratokon emelkedtek a hozamok, ami minden bizonnyal az EU-s források körüli bizonytalansággal függ össze.