államadósság

A németek szemünk láttára valósítják meg Orbán álmát - Rohamtempóban törlesztik államadósságukat

Az idei első negyedévben tovább csökkent Németország államadóssága, ráadásul nem csak a GDP arányában, hanem nominális értéken számolva is, amivel nagyon kevés ország büszkélkedhet. Ha csak az adósságfolyamatokat nézzük, a magyar kormánynak bőven van miért irigykednie Németországra, nálunk ugyanis egyelőre csak álom marad a nominális adósságcsökkentés, azonban a német sikersztorinak van egy árnyoldala is.

Történelmet írt Magyarország, 40 éve nem volt ilyen alacsony a devizaadósság

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) tegnapi nappal teljesítette a 2018-ban esedékes devizakötvény törlesztési kötelezettségeit, és a devizakötvények törlesztésével az államadósság deviza-részaránya az év végére tervezett 20%-os érték alá csökkent.

Üzent a Költségvetési Tanács: Ne költse el a tartalékot a kormány!

A Költségvetési Tanács (KT) ambiciózusnak tartja a jövő évi GDP-növekedési tervet, de ha a hazai fogyasztás növekedése gyors marad és az Európai Unió gazdasági növekedése sem esik vissza jelentősen, akkor teljesíthető - mondta a Portfolio-nak adott interjújában Kovács Árpád, a KT elnöke azt követően, hogy a tanács megvitatta és elfogadta a 2019-es költségvetés tervezetét. Szerinte ha nem érjük el a 4,1%-os GDP-növekedést, a költségvetés teljesülésével akkor sem lesz baj, hiszen jelentősek a tartalékok. Az unió déli tagállamaival kapcsolatos problémák, a világkereskedelem lassulása és más kockázatok miatt fontos, hogy a tartalékot a jövő év negyedik negyedévéig ne költse el a kormány.

Ámokfutásra készül Olaszország - Néhány óra és olyan döntés születik, amibe beleremeghet egész Európa

Cifra a helyzet Olaszországban: egy volt alkotmánybírónak kell most államfőként döntenie arról, hogy a koalícióra készülő kormánypártok összességében alkotmányellenesnek tűnő költségvetési terveire rábólint-e és kinevez-e egy politikai tapasztalatokkal nem rendelkező jogászprofesszort, Giuseppe Contét, kormányfőnek. Sergio Mattarella államfő tegnap még elodázta a döntést, inkább a költségvetési aggodalmait hangsúlyozta és ma még további egyeztetéseket tart. Ez érthető, hiszen alapító tagállamként Olaszországnak tényleg nagy a befolyása az uniós ügyekre, és ha felelőtlen költségvetési pályára lépne az ország - márpedig ilyenre készülnek a koalíciós pártok - , akkor a kormányalakítás az eurózóna adósságválságát is kiújíthatja.

Küszöbön egy újabb európai válság? - Nem tarthat örökké a jó világ

Tavaly az euróövezeti országok mindegyikében 3% közvetlen közelében, vagy az alatt maradt a költségvetési hiány, ami történelmi jelentőségű, hiszen 1999 óta egyszer sem volt példa hasonló esetre. Az évekig súlyos adósságválsággal és magas deficittel küzdő, a szétszakadás szélére sodródott euróövezet számára ez első hangzásra remek hír. Amennyiben viszont a teljes képet nézzük, akkor sokkal kevésbé biztató a helyzet, hiszen mindezt úgy sikerült elérni, hogy a gazdasági növekedés tavaly többéves csúcson pörgött, miközben az extrém laza monetáris politikának köszönhetően rekord mélységekbe süllyedtek az országok kamatfizetési terhei. Ez az állapot viszont nem tarthat örökké, emiatt pedig idővel újra felszínre kerülhetnek a magas államadóssággal kapcsolatos félelmek.

Aggasztó válság fenyegeti a világ legnagyobb gazdaságát - Innen nehéz lesz visszajönni

Az Egyesült Államok államadóssága már olyan magas, hogy éves szinten több százmilliárd dollár megy el csak a kamatok kifizetésére, a jegybank monetáris szigorítása és a túlzott költekezés miatt pedig a jövőben csak még rosszabbá válik majd a helyzet. A Committee for a Responsible Federal Budget (CRFB) amerikai nonprofit szervezet számításai szerint a következő 10 évben négyszeresére nőhet az az összeg, amit az USA az államadóssága után kamatként kifizet, ami tovább súlyosbítja majd az egyébként is aggasztó adóssághelyzetet. Minden jel arra utal, hogy a következő években elképesztő ütemben adósodhat el a világ legnagyobb gazdasága, és egyelőre nem látszik, hogyan tudna ebből az ördögi körből kiszabadulni.

Néhány éven belül szinte a teljes devizaadósságától megszabadulhat Magyarország

Az államadósságon belül a deviza részarányát 22 százalékra sikerült csökkenteni tavaly év végére a 2010-es 50 százalékról, és a tervek szerint az idei év végére elérhető a 20 százalék alatti arány - mondta Barcza György, az Államadóság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója az M1 aktuális csatornán pénteken.

Varga Mihály nagyot ígért, de vajon lehet-e teljesíteni?

2022-re 60% alá csökkenhet az államadósság - mondta Varga Mihály a héten. A nemzetgazdasági miniszter előrejelzése meglepő lehet a korábbi tervek és az elmúlt évek visszafogott adósságcsökkentésének ismeretében, ezért kiszámoltuk, mire alapozódhat egy ilyen meredek adósságpálya. Az eredmény: a csökkenés nem lehetetlen, de olyan feszes költségvetési gazdálkodás kell hozzá, hogy semmi meglepő nem lenne abban, ha ez az adósságpálya is meghiúsulna.

Aggódik az OECD a fejlett gazdaságok halmozódó államadóssága miatt

Aggasztónak tartja a fejlett ipari gazdaságok államadóság-tömegének növekedését a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD). A fejlett piaci térség országai alkotta szervezet tanulmányában hangsúlyozza, hogy az alacsony kamatokkal jellemzett környezet hozzájárult a magas államadósságok és államháztartási hiányok fenntarthatóságához a legutóbbi pénzügyi válság óta eltelt időszakban, ám a viszonylag kedvező szuverén finanszírozási környezet nem feltétlenül marad fenn állandósult jelleggel a piacokon.

Az MNB szerint az Eximbank-ügy nem változtat az államadósság kedvező trendjein

Az államadósság elszámolása 2014. óta folyamatos módszertani felülvizsgálat alatt áll az Európai Unióban. Az uniós nemzeti számlák statisztikai módszertanának megújítása (ESA 2010) következtében jelenleg is napirenden lévő kérdés az Eximbank és az EU-ban hasonló működési struktúrával bíró bankok kötelezettségeinek elszámolása az államadósságban. A közvélemény tájékoztatásának érdekében a Magyar Nemzeti Bank a február 19-én megjelent előzetes pénzügyi számla statisztikában bemutatta, miként érinti az államadósságot, ha az Eximbank a kormányzati szektorban kerül statisztikai elszámolásra. Ezzel kapcsolatban két tényezőt fontos kiemelni:

• Egyrészt az esetleges átsorolás nem változtatja meg az államadósság mértékét és szerkezetét jellemző kedvező trendeket.
• Másrészt az Eximbank által felvett adósság közgazdasági értelemben teljesen más célt szolgál, mint a többi adósságelem, így közgazdasági nézőpontból külön vizsgálandó.

Sorozatban harmadik éve csökkent a spanyol adósságráta

A spanyol jegybank ma közölt előzetes adatai szerint tavaly év végén 98,08%-os volt a GDP-arányos adósságráta, ami azt jelenti, hogy a 2014-es 100,4%-os történelmi csúcshoz képest sorozatban már a harmadik egymást követő évben csökkent az adósságráta.

Mégis, mekkora az államadósság terhe?

A 2010-ben létrejött gazdaságpolitikai fordulat egyik fő prioritásként az államadósság elleni küzdelmet és az eladósodás csökkentését tűzte zászlajára. Az államadósság növekedése - ha potenciális kibocsátás közelében működő gazdaságban jön létre - károkat okoz, megakasztja az ország gazdasági felzárkózását, csökkenti az egy főre jutó jövedelmet és a társadalmi jólétet. Arról viszont kevés szó esett, hogy az adósság mekkora növekedési áldozattal jár együtt, noha a közgazdaságtan növekedéselméleti területe ma már meglehetősen határozott választ tud adni a teher alsó és felső határára. Mindez különösen fontos annak ismeretében, hogy az elmúlt nyolc évet (2010-2017) tekintve a magyar gazdaság éves átlagos növekedése - horribile dictu - mindössze 2%-ra rúg. S ha azt feltételezzük, hogy prudens, növekedésbarát gazdaságpolitika mellett a magyar gazdaság - hasonlóan Romániához, Szlovákiához vagy Lengyelországhoz - valahol az évi 2,5-3% körüli tartományban tudott volna növekedni, akkor meghökkentő módon azt láthatjuk, hogy a gyenge gazdasági teljesítmény miatt elszenvedett károk közel akkorák, mint amekkorát egy 60-70%-os államadósság tud okozni a gazdaság számára.

Elárulta magát az NGM, Magyarország elbukta a többéves csatáját

Nagyon úgy tűnik, hogy a kormány is belátta: az Eurostattal szembeni Eximbank-elszámolási vitát nem sikerül megnyernie. Varga Mihály újévi első tájékoztatóján ezt egy fél mondattal árulta el. Mindez pedig alaposan átírja az államadósság-számokat.

A németeknek tényleg összejött az, amiről Magyarország csak álmodozik

22 éves története során először visszafelé pörög Németország államadósság-órája - számolt be a történelmi fejleményről a közelmúltban Német Adófizetők Szövetsége (BdSt). Bár a 2018-ra vonatkozó szövetségi, illetve tartományi szintű költségvetések még az év folyamán módosulhatnak, a jelenlegi büdzsétervezetek alapján másodpercenként 78 euróval számol visszafelé a BdSt adósságórája.

Nem jött be a kormány nagy terve, eltékozoltuk az aranyéveket

A magyar gazdaság dinamikus növekedése és a maastrichti küszöb alatt tartott államháztartási hiány bőven biztosítja a lendületesen csökkenő államadósság-pályát, így a költségvetési helyzetünk rendben van - nagyjából ez a kép rajzolódhat ki a fejünkben, ha a fiskális helyzetről szóló híreket, véleményeket hallgatjuk. Ha azonban az államadósság pályáját nézzük, mégis csak azt állapíthatjuk meg, hogy a költségvetés pozíciója alapvetően hibás.