Kialakult a végső árazása az 1 milliárd eurónyi, 7 éves futamidejű magyar eurókötvénynek is, így a papírt az euró midswap felett 48 bázisponttal sikerült eladni– közölte szerda délután az IFR News a Refinitiv oldalán.
Infláció, szuperciklus, zöldpénzek, örökké tartó kockázatok. Csak néhány apróság azok közül, amik komoly hatással lehetnek makro oldalon a hazai és a nemzetközi ingatlanpiacra. Hogyan erősítik vagy esetleg oltják ki ezek a hatások egymást? Milyen gazdasági folyamatok hatnak leginkább a hazai fejlesztésekre és befektésekre? A Property Investment Forum 2021 konferencia Makrogazdasági kitekintő beszélgetésében ezeket vitatták meg a szakértők.
A 10 éves dollárkötvényből végül 2,25 milliárd dollárnyi ajánlatot, a 30 évesből pedig 2 milliárd dollárnyit fogadott el a keddi nemzetközi kötvénykibocsátás keretében az Államadósság Kezelő Központ – közölte az IFR News a Refinitiv oldalán. Ez a Portfolio adatai szerint a magyar állam minden idők legnagyobb egynapi új adósságkibocsátása, mai árfolyamon 1258 milliárd forint. Frissítés! Szerdán aztán folytatódott a magyar állam forrásbevonása, ezúttal egymilliárd eurót akar bevonni, ennek részletei itt érhetők el.
A 10 és 30 éves magyar dollárkötvény ajánlati könyve több mint 12 milliárd dollárra hízott, és nagyjából egyenlően oszlik el a két papír között az ajánlatok összege, a két papírból pedig 2-2 milliárd dollárnyi kibocsátás várható – írja az IFR News a Refinitiv felületén.
Kedden délelőtt megadták az indikatív árjegyzési szintet a 10 és 30 éves magyar dollárkötvények kibocsátásához, azaz elindult a papírok kibocsátási folyamata – közölte az IFR News a Refinitiv oldalán. Az eurókötvény(ek) kibocsátása szerdán várható.
Horvátország felkészült arra, hogy 2023. január 1-jén bevezesse az eurót - mondta Andrej Plenkovic horvát kormányfő hétfőn, az euró bevezetésével foglalkozó nemzeti tanács 11. ülésén, amelyen részt vett Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság (EB) ügyvezető alelnöke is.
Az idei évi finanszírozási terv hétfő reggel közölt módosításával párhuzamosan az is kiderült, hogy az Államadósság Kezelő Központ megbízott több nagy nemzetközi banki szereplőt dollár- és eurókötvények kibocsátásának megszervezési előkészületeivel.
Írásunkban az Európai Unió tagállamainak a koronavírus okozta gazdasági krízisből való kilábalás eredményességét vizsgáljuk. Megállapítjuk, hogy a helyreállás tekintetében az élmezőnybe tartozó országok jellemzően a kelet-közép-európai (KKE) régióban találhatók, többnyire az ő esetükben beszélhetünk a válságot megelőző bruttó hazai termék szintjének eléréséről. Mindezt feszes munkaerőpiac megtartása mellett hajtották végre, azonban ennek az ára az EU-s országok átlagát, illetve a jegybanki toleranciasávot meghaladó infláció lett. A ranglista végén zömmel mediterrán országok találhatók, ahol jelentős fiskális és monetáris impulzusok ellenére a GDP helyreállásáról még nem beszélhetünk, a munkaerőpiac továbbra is laza, valamint az adósságállomány rendkívüli méreteket ölt. Az EU-s országok helyreállását megvizsgálva kijelenthetjük, hogy Magyarország és a KKE régió az EU átlagos fejlettségéhez való felzárkózását a Covid-19 járvány okozta válság nem törte meg.
Kamatdöntő ülést tart ma délután az Európai Központi Bank, amely hosszú idő után a legizgalmasabb ülés lehet. A befektetők és a közgazdászok már hónapok óta figyelnek a jelekre, és sokan már biztosak benne, hogy a mai ülésen legalább részleges utalásokat kaphatunk az eszközvásárlási program majdani leépítésére. Az EKB azonban kényelmes helyzetben van: az inflációs nyomás ugyan nő, de a jegybank következetesen kitart az érvelése mellett, amely szerint a gyors áremelkedés csak átmeneti jelenség. Különleges a mostani helyzet: az EKB-nak lassítania kell az eszközvásárlási programján, és ezt minden bizonnyal még ma bejelentik, de közben nyomatékosan hangsúlyozni fogják, hogy ez még nem az a bizonyos taper. Ami azonban nem várathat már sokáig magára, legkésőbb decemberben el kell kezdeni - de ez nem jelenti azt, hogy a jegybanki eszközvásárlások kora véget ér Európában, sőt.
A demokraták nem építik be újabb, 3500 milliárd dolláros csomagukba az államadósság-plafon megemelését, amelyre az állam működőképességének fenntartása érdekében van szükség. Nancy Pelosi, a Kongresszus képviselőházának elnöke egyelőre nem árulta el, mikor és hogyan tervezik emelni az államadósságplafont, csak annyit mondott, hogy erre szükség lesz a napokban. A republikánusok ellenzik a lépést.
Már közel 15 ezermilliárd forintnyi megtakarítást tartanak a magyarok állampapírokban, befektetési alapokban és részvényekben. Ezek közül a részvények mentek óriásit, a benne kezelt vagyon ötödét idén szerezte meg a kategória. Az MNB adatai arra is rávilágítanak, hogy a kedvező részvénypiaci hangulat az olyan megtakarítások vagyongyarapodására is pozitívan hatott, mint a TBSZ és a NYESZ, mégis folyamatosan csökken a kereslet irántuk.
Varga Mihály Facebook-bejegyzése szerint újabb mérföldkőhöz ért a Magyar Állampapír Plusz, átlépte ugyanis a 6000 milliárd forintot a megtakarítások értéke.
Cikkünkben azt a kérdést járjuk körül, hogy a vállalati szektor rekord magas likvid eszköz állományát lehet-e nemzetgazdasági szempontból hatékonyabb szerkezet irányába terelni. Következtetésünk szerint érdemes megfontolni egy olyan állampapír-konstrukció kidolgozását, amely végeredményben a vállalatok, a bankok és az állam számára is a jelenleginél kedvezőbb helyzetet teremt.
Nincs egyértelmű iránymutatás arra vonatkozóan, mikor kezdi el eszközvásárlási programjának csökkentését az amerikai jegybank: egyik oldalról ott az inflációs nyomás, a másik oldalról viszont továbbra is kockázat a delta variáns. A piac persze örül annak, hogy még nem vették el a drogját, az extra monetáris politika világában az amerikai tőzsdéknek sikerült új csúcsokat dönteniük. A magyar portfóliómenedzserek többsége kitart a részvénybefektetések mellett, és újfent nagyobb fantáziát látnak az alternatív eszközosztályban.
A Magyar Nemzeti Bank augusztus 24-i ülésén a vártnak megfelelő mértékben, 30 bázisponttal emelkedett az alapkamat, azonban az elemzőket meglepetésként érte, hogy az állampapír-vásárlási program fokozatos kivezetésének megindítását is bejelentették. Az alábbiakban a döntés lehetséges mozgatórugóit (ezekről keveset tudtunk meg a közleményből, illetve az ülést követő sajtótájékoztatón elhangzottakból), valamint a pénzügyi piacokra gyakorolt hatását igyekeztünk összefoglalni.
Argentína legnagyobb tartománya a jelek szerint megállapodott a befektetőkkel, jöhet az adósság átstrukturálása - írja a Reuters.
Több tényező együttállása miatt a nehezén egyelőre túl lehet az olasz költségvetési és adóssághelyzet, így mivel még legalább két évig kitart az eurózónás pénznyomtatás, talán nem kell aggódnunk az olasz államadósság pálya fenntarthatósága miatt – vonta le a következtetést friss gazdasági helyzetelemzésében a Fitch Solutions.
Abban az esetben lenne idén a várakozásoknál is kisebb az államadósság, ha ütemesen érkeznének a költségvetésbe az uniós támogatások, és nem kellene ezeket a befektetéseket hazai forrásból megvalósítani – mondta a VG-nek Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke. Ha nem kapjuk meg ezeket a forrásokat – tette hozzá –, a büdzsének meg kell előlegeznie, ami növelni fogja az államadósságot, így pedig jelentős egyensúlyjavulásra sem lehet számítani.
Globálisan a fertőzések több mint ötödét már ez a variáns okozza.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Óriási a befektetői érdeklődés a veszélyes fegyvereket gyártó, titokzatos német startup iránt.
Három nap alatt hatalmasat fordult a világ Kijevvel.
Ennyire erős a verseny?
Friss adatok érkeztek.
Sötét felhők a költségvetés felett.
