Sem az államadósság devizaarányának kívánatos mértékében, sem a lakossági állampapírok részarányában nincs számszerű elvárása a magyar gazdaságpolitikának - hangsúlyozta a Portfolio.hu-nak adott gyors interjúban Borbély László András. Az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgató-helyettese azt követően nyilatkozott, hogy csütörtökön bemutatta az intézmény ez évi finanszírozási tervét. Amint ebből kiderült: az elmúlt évekkel ellentétben nem lesz annyi devizaalapú forrásbevonás, mint amennyi lejár. Borbély egyértelműsítette, hogy a lakossági állampapír állomány 2013-ban látott rendkívül dinamikus felfutását nem kívánják lassítani adminisztratív eszközökkel idén sem, de arra azért számítanak, hogy tavalyhoz képest a bővülési ütem lassulni fog. Érvelése szerint ha az állomány dinamikus felfutása a betétállomány apadásán keresztül fájni fog a bankoknak, akkor azok úgyis lépni fognak majd a saját értékesítési hálózatukban folytatott stratégián keresztül.
Olyan gazdaságpolitikai igény jelentkezett, hogy az államadósság devizaarányát próbáljuk jelentõsen csökkenteni, emiatt az Államadósság Kezelõ Központ az idén lejáró összes devizaalapú adósságelemnél (5,4 milliárd euró) kevesebb devizaalapú forrást tervez bevonni – jelentette be az éves finanszírozási folyamatokról rendezett sajtótájékoztatón Borbély László András. Az ÁKK vezérigazgató-helyettese prezentációjában jelezte, hogy az állam 4,6 milliárd eurónyi devizaalapú forrásbevonást tervez, amelybõl 3,3 milliárd eurónyi lehet a piaci alapú nemzetközi devizakötvény kibocsátás. Borbély összefoglalója szerint mérséklõdõ kockázatok jellemzik majd az államadósság idei finanszírozását, hiszen a terv szerint az ÁKK az állam pénzügyi biztonsági tartalékait megtartja, illetve feltölti. A mérséklõdõ finanszírozási kockázatok érzékeltetésére jelezte, hogy a terv szerint idén év végére 41%-ról 38% körülre mérséklõdhet az államadósság devizaaránya, illetve 44%-ról 46% körülre emelkedhet a belföldi szereplõk részaránya.
Fontosabb részletek
Az államadósság 41%-os devizaarányának idén év végére 38%-ra csökkentéséhez az szükséges, hogy kevesebb devizaalapú forrást vonjon be az ÁKK, mint amennyi adósság lejár (5,4 milliárd forint)
Az így keletkezõ „rés” finanszírozására a forintalapú finanszírozási piac felé fordul az állam, méghozzá úgy, hogy a lakossági állampapír értékesítést igyekszik érdemben még tovább növelni
A tavalyi 690 után idén 942 milliárd forintnyi új forrást kell bevonnia az ÁKK-nak, ami úgy valósulhat meg, hogy 1185 milliárd forintnyi forintalapú papírt bocsát ki, illetve 243 milliárd forintnyi devizaalapú forrást „szív vissza”
A lakosság állampapír állománya mostanra 1900 milliárd forintra emelkedhetett, ez idén várhatóan 420 milliárddal tovább hízik és ezt a folyamatot nem feltétlenül szeretné lassítani az ÁKK
A forintalapú államkötvény kibocsátás a tavalyi 1598 milliárd után 1705 milliárd forint lehet idén, amelybõl 625-625 milliárdot tehet ki a 3 és 5 éves fix kamatozású papírok kibocsátása
Az 5 éves fix kamatú papírok kibocsátását „nyomja meg” leginkább idén az ÁKK
Az éves adósságfinanszírozási stratégia hangsúlyos eleme a biztonságra törekvés és ennek érdekében a pénzügyi tartalékok szabályozásában lényeges újítást vezetett be az intézmény.
Az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba az elmúlt bő két évben összesen mintegy 285 millió forintnyi befizetés érkezett, de ebből idén már csak alig 20 milliónyi, és ennek is mintegy 40%-át az Alap elnöke és családtagja dobta össze.
A két részes cikk az Európai Unió gazdaságpolitikájában 2010-ben bekövetkezett fordulat okait és annak következményeit elemzi. Mivel a gazdaságpolitikai irányváltás fókuszában az államadósság csökkentése illetve a befektetői bizalom visszaszerzése állt, ezért a szerző részletesen vizsgálja az adósságcsökkentés makrogazdasági törvényszerűségeit, az államadósság terhét, valamint a finanszírozásával összefüggő kérdéseket. Alább az írás második része olvasható, az első rész elérhető itt.
A cikk 2013. november 13-án a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen rendezett tudományos konferencián elhangzott előadás szerkesztett változata.
Jövőre 5,3 milliárd eurónyi devizaalapú államadósság jár le és az első félévi lejáratokat a múlt havi 2 milliárdos dollárkötvény kibocsátás már fedezi, egy jövő júliusi lejáratot pedig a kormányzat jegybanknál tartott betétéből is ki lehet fizetni - többek között ezeket mondta el a Napi Gazdaságnak adott interjúban Borbély László András. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) általános vezérigazgató-helyettese emiatt azt hangsúlyozta, hogy "jelenleg nincs tehát nyomás az adósságkezelőn" a devizakibocsátások terén és a múlt havi dollárkötvény-kibocsátás mellett is csökkenhet kissé a GDP-arányos adósságráta tavaly év végéről idénre. Az, hogy a forintalapú adósságelemeknek nemzetközi szinten is viszonylag rövid az átlagos futamideje, évente 5000-6000 milliárd forintos megújítási terhet okoz az ÁKK-nak. Borbély jelzése szerint a minap útjára indított babakötvény többek között abban segíthet, hogy hosszabbra nyúljon a lakosság kezében lévő állampapírok átlagos hátralévő futamideje.
A két részes cikk az Európai Unió gazdaságpolitikájában 2010-ben bekövetkezett fordulat okait és annak következményeit elemzi. Mivel a gazdaságpolitikai irányváltás fókuszában az államadósság csökkentése illetve a befektetői bizalom visszaszerzése állt, ezért a szerző részletesen vizsgálja az adósságcsökkentés makrogazdasági törvényszerűségeit, az államadósság terhét, valamint a finanszírozásával összefüggő kérdéseket. A cikk 2013. november 13-án a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen rendezett tudományos konferencián elhangzott előadás szerkesztett változata.
Az EU-támogatások októberi nagy összegű beáramlása, illetve a dollárkötvény e heti kibocsátása kalkulációink szerint féléves csúcs körülre ugraszthatta a magyar állam szűkebb értelemben vett pénzeszközeinek állományát.
A tegnap végrehajtott 2 milliárdos dollárkötvény kibocsátás mellett is alacsonyabb lehet az idén év végi GDP-arányos bruttó adósságráta, mint a tavaly év végi szint - erősítette meg az általunk már tegnap jelzett információt a Napi Gazdaságnak adott nyilatkozatában Borbély László András.
A pénzügyi számlák előzetes adatai szerint az államháztartás nettó finanszírozási képessége 2013 harmadik negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP -2,4 százalékát tette ki - jelentette a Magyar Nemzeti Bank. A pénzügyi számlák statisztikából az is kiderül, hogy az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága a GDP 79,7 százalékát érte el 2013 harmadik negyedévének végén. Az adósságot a harmadik negyedévben a nettó adósságtörlesztés 284 milliárd forinttal csökkentette, míg a forint árfolyamváltozása 123 milliárd forinttal növelte. Az előzetes adatok szerint a háztartások nettó finanszírozási képessége 2013 harmadik negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 5,2 százalékát érte el.
A 2013-as költségvetés sokadik módosítására készül a kormány egy pénteken benyújtott javaslat szerint. A Költségvetési Tanács jogszabályi kötelességének eleget téve ezt a kört is véleményezte. Megállapítása szerint az újabb hiánynöveléssel még 3% alatt marad a költségvetés hiánya, de azt már nem írja mint korábban, hogy teljesülhet a 2,7%-ra vállalt hiánycél. Óvatos kritikaként azt is megjegyzi: a gyakori büdzséátírás akkor is rontja a költségvetés technikai kiszámíthatóságát, ha az egyes módosítások önmagukban szakmailag indokoltak.
Még dőlt el biztosan, hogy idén lesz-e még devizakötvény-kibocsátás - legalábbis erre utalnak Varga Mihály péntek esti szavai. Pedig a tárcavezető korábban egy 2 milliárd dolláros kibocsátás lehetőségéről beszélt, igaz ezt követően Töröcskei István ÁKK-vezér is óvatosabban fogalmazott. Közben az adósságszabály teljesülése és a kézenfekvő gumiszabály is ott lebeghet a kormány szemei előtt.
Az őszre tervezett nagyobb méretű devizakötvény-kibocsátás fényében szinte biztosra vehető, hogy az idei év végén magasabb lesz a GDP-arányos államadósság, mint tavaly év végén. A Nemzetgazdasági Minisztérium közvetetten ezt ismerte el a Portfolio.hu-nak küldött válaszában. A tárca azonban nem aggódik az alkotmányba foglalt adósságszabály megsértése miatt, jól jön ugyanis a gumiszabály.
A korábbi óvatos észrevételekhez képest kezdenek egyre konkrétabb formát ölteni a hazai költségvetési szabályozással kapcsolatos szakmai bírálatok. Az Állami Számvevőszék napokban megjelent tanulmánya például egyenesen darabokra szedte a létező szabályozást, és új alapokra helyezné a fiskális fegyelem biztosítását. Ennek kapcsán érdemes áttekinteni, mi vezetett a sokak által előre megjósolt kudarchoz.
Összességében a fő számok szintjén kedvezőnek tűnik Magyarország szempontjából az Európai Bizottság őszi előrejelzése: jobb növekedést, és 3% alatt maradó hiányt vár Brüsszel. Mindemellett azonban figyelemre méltó fejlemény, hogy a Bizottság várakozása szerint 2013 végére 80% fölé emelkedhet az adósság.
Folyamatosan érkeznek hírek és politikusi értékelések arról, hogy miként is áll az államadósság elleni harc Magyarországon. Legutóbb éppen ma jelentette be Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára, hogy Magyarország GDP-arányos adósságrátája három év alatt több mint 4 százalékponttal csökkent. Ez az állítás azonban ezer sebből vérzik. Hogy is állunk tehát az államadóssággal?
Észnél kell lennie az államnak az őszi devizakötvény kibocsátásnál. A bruttó adósságráta ugyanis annyira magas, hogy egy közepes méretű eladásból következő emelkedés már a tavaly év végi szintnél magasabbra tolná a mutatót. Hogy ez ne így legyen, azt az IMF-hitel előtörlesztése és az utolsó hónapok kötvénykibocsátásnak visszafogása is szolgálja. Igaz, az alaptörvényt még a növekvő államadóssággal sem sértenénk meg, mert a szakmailag pocsék adósságszabályunk annyira "gumiszerű". Így inkább politikai szempontból lenne kínos, ha az idén emelkedne az államadósság.
Az eladósodás előrehaladása visszaveti a gazdasági fejlődés ütemét, és ez az Unión belül különösen igaz a 2004 után csatlakozott országokra - állapítja meg elemzésében Szabó Zsolt, az MFB főmunkatársa. A szakértő számításai visszaigazolják azt a nézetet, mely szerint a 90% körüli adósságküszöböt átlépve különösen káros az eladósodás.
Az előzetes, márciusban közölt hiányadatnál kicsit magasabb, 2% volt 2012-ben a magyar költségvetés GDP-arányos hiánya - erősítette meg a második notifikációban az Eurostat a tavalyi államháztartási adatokkal kapcsolatban. Ezzel a teljesítménnyel Magyarország a nyolcadik helyet tudhatta magáénak. Az unió statisztikai hivatala szerint az adósságráta tavaly év végére 79,8%-ra csökkent, ami 0,7 százalékponttal magasabb az előzetes adatnál. Görögországgal kapcsolatban kedvezőbb adatot közölt az Eurostat.
Varga Mihály szerint van olyan program, amiből előbb-utóbb ki kell vonulnia az államnak, erre példaként a jegybank növekedési hitelprogramját nevezte, mert az hosszabb távon kockázatos. A nemzetgazdasági miniszter a Heti Válasznak adott interjújában hangsúlyozta, hogy vannak eredmények az államadósság elleni küzdelemben és elismerte, hogy kifeszített lesz a 2014-es költségvetés, de nem várható megszorítás.
