A legfrissebb adatok szerint csaknem hat évtizede nem mért szintre emelte a hazai össztermékhez (GDP) mért brit államadósság-rátát a közfinanszírozás példátlanul magas nettó hiteligénye, elsősorban a koronavírus-járvány súlyos reálgazdasági és költségvetési hatásai miatt.
Várhatóan rendkívüli ütemben emelkednek még jövőre is a globális államadósság-ráták a koronavírus-járvány gazdasági kárainak enyhítését célzó költségvetési kiadások miatt, és ebben a környezetben kockázatos lenne arra számítani, hogy az alacsony kamatok hosszú távon fennmaradnak, költségvetési kiigazítások nélkül is elviselhetővé téve a magas adósságterheket - áll a Fitch Ratings pénteken Londonban ismertetett globális adósságdinamikai áttekintésében.
Az Egyesült Államok legalább 15%-os globális társasági minimumadót javasol, ami alacsonyabb, mint az amerikai vállalatok tengerentúli bevételeire ígért 21%-os adó. Az Egyesült Államok javaslatát korábban több állam is magasnak tartotta, az új javaslat így egy fontos lépés a konszenzus felé.
A COVID-19 járvány hozta gazdasági és vele a társadalmi sokk leküzdésének, majd a kilábalásnak a támogatása új, kivételes jelentőségű dimenzióba helyezi az államháztartás működését, s az ahhoz forrást biztosító költségvetés stabilitását. A Költségvetési Tanács az Alaptörvény felhatalmazása alapján a központi költségvetés tervezetének megalapozottságát mindenkor a feladatköre által meghatározott – a pénzügyi stabilitás őrzése – nézőpontjából egységében vizsgálja. A „büdzsé” makrogazdasági hátterét, bevételeit és kiadásait kizárólag a rövid és hosszabb távú pénzügyi egyensúlyi követelmények fenntarthatósága, valamint az ezt biztosító államadósság-szabály teljesülése szempontjából elemzi, és ebből kiindulva teszi meg észrevételeit. Véleménye centrumában igy 2022-re is a GDP-arányos hiány és államadósság alakulása, csökkentésének üteme áll.
Megalapozott a 2022-es központi költségvetési törvényjavaslat, a tervezett bevételi előirányzatok teljesíthetők, a kiadási előirányzatok pedig elegendők a közfeladatok ellátására - közölte az Állami Számvevőszék (ÁSZ) pénteken az MTI-vel. Az ÁSZ véleményét Domokos László elnök Lezsák Sándornak, az Országgyűlés alelnökének adta át az Országházban.
Közel 450 milliárd forinttal bővült a lakosság kezében lévő három legnépszerűbb befektetés állománya az első negyedévben, és bár továbbra is az állampapír hajtja a szekeret, a MÁP+ varázsa egyértelműen elmúlt. Mindeközben kezd magára találni a régóta elhanyagolt befektetés, de ez annak is köszönhető, hogy a koronavírus-válság óta emelkednek a piacok.
Lassan a múlt homálya fedi, hogy miért készítenek konvergenciaprogramot az Európai Unió azon országai, amelyek még nem csatlakoztak az euróövezethez. A magyar konvergenciaprogramban nem találunk választ a dokumentum eredeti céljára, azonban kiderül belőle, hogy a költségvetési hiány csak lassan csökken. Milyen következtetéseket vonhatunk le a programból?
A 2021. évi növekedés 5 százalékos lehet, áprilisban a lezárásokkal érintett boltok a nyitásnak köszönhetően már a koronavírus-járvány előtti szintekre, a vendéglátás teljesítménye pedig afölé pattant vissza – nyilatkozta a Trend FM-nek, Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója szerdán.
A Covid-válságra másképp reagáltak a gazdaságpolitikai döntéshozók, mint a 2008-2009-es globális pénzügyi válságra. Ez segített abban, hogy a világgazdaság visszaesése kisebb legyen, mint akkor volt, azonban az adósságszintek jelentősen megemelkedtek. A következő időszak nagy kérdése az lesz, hogy miként terelődik át a figyelem a kilábalás időszakában a kilépési stratégiákra a megemelkedett adósságok közepette. Mindez azért különösen fontos, hogy a Covid-válságból - sarkosan fogalmazva - ne váljon pénzügyi válság.
A parlamentnek ma benyújtott 2022-es költségvetési törvénytervezetben az elmondott információk alapján érdemi meglepetés nincs, de ezzel együtt is úgy látjuk, hogy az 5,9%-os GDP-arányos deficitcél elfogadtatásával legalább három legyet tud ütni egy csapásra a kormány.
2021 év eleje óta a fejlett gazdaságokban megemelkedett az infláció alakulásával kapcsolatos bizonytalanság, felerősödtek az inflációs várakozások, reflációs kockázatok a gazdaságok újranyitása és a jelentős amerikai fiskális élénkítés kapcsán. Mindez a globális kötvénypiacokon tőkekivonáshoz és a hozamok növekedéséhez vezetett. A magyar állampapírhozamok a nemzetközi folyamatokkal összhangban emelkedtek, országspecifikus elmozdulás csak a hozamgörbe leghosszabb szegmensében volt tapasztalható. Az országspecifikus tényezőkre reagálva, a piac stabilitásának fenntartása érdekében az MNB több lépésben, célzott finomhangolást hajtott végre állampapírvásárlási programján. Az intézkedések ellensúlyozni tudták az átmeneti országspecifikus tényezők hatását, így márciusban a hosszabb szegmensben a hozamok nagyobb mértékben csökkentek. Összességében az év első három hónapjában az MNB tartós piaci jelenlétének és az állampapírvásárlási program rugalmas alakításának is köszönhetően a hazai hozamok emelkedése beleillett a globális trendbe és jóval visszafogottabb volt a korábbi turbulens időszakokban tapasztaltnál.
A Gazdaságvédelmi és a Gazdaság-Újraindítási Akcióterv, valamint az eredményes oltási program megteremti a lehetőséget arra, hogy a magyar gazdaság idén visszatérjen a dinamikus, uniós átlag feletti növekedési pályára – áll a Pénzügyminisztérium által bemutatott Konvergenciaprogramban, amelyet a tárca benyújtott az Európai Bizottsághoz. A dokumentum idénre 4,3 százalékos, míg jövőre 5,2 százalékos növekedést jelez előre. A program érdekessége, hogy csak nagyon lassan csökkenő költségvetési hiánnyal számol a kabinet. Az előrejelzés alapján már érthető, hogy a Költségvetési Tanács és az MNB miért sürgetett gyorsabb hiánycsökkentést.
A Költségvetési Tanács (KT) azt szeretné, ha a kormányzat - amennyiben mód nyílik rá - csökkentené az idei költségvetési hiányt a legutóbb elfogadott módosításhoz képest, egyben javasolta a kormánynak, hogy hasonló módon a 2022-es költségvetési törvénytervezetben megjelölt 5,9 százalékos hiányt is mérsékelje majd, közelítve azt a 3 százalékhoz.
Hamarosan elfogadhatja az olasz kormány és a parlament Mario Draghi olasz miniszterelnök helyreállítási tervét, amellyel a strukturális válsággal küzdő Olaszországot próbálja növekvő pályára állítani. A 261 milliárd eurós helyreállítási terv a GDP 15%-át teszi ki.
A legfrissebb adatok szerint példátlan szintre emelkedett a tavalyi pénzügyi évben a brit költségvetés nettó hiteligénye, elsősorban a koronavírus-járvány súlyos reálgazdasági és költségvetési hatásai miatt. Ez hat évtizede nem mért magasságba hajtotta a hazai össztermékhez (GDP) mért brit államadósság-rátát.
A Költségvetési Tanács kérésére a kormány kibontotta, hogy milyen okok és korábban már meghozott intézkedések vezettek el az alig 1500 milliárdról közel 4000 milliárd forintra megemelt idei költségvetési hiánycélhoz. A kedden este a parlamentnek benyújtott 2021-es költségvetési törvénymódosító indítványából látszik, hogy a járvány második és harmadik hulláma alatt kormányrendeletekkel már meghozott költségvetési intézkedések, illetve demográfiai és uniós költségvetési okok együtt vezettek el ehhez a nagyfokú, a GDP 2,9%-áról 7,5%-ára történő hiánycél-növeléshez, amelybe egyébként már nincs plusz költségvetési mozgástér beépítve, a meghozott intézkedéseket „fésülte össze” a kormány. Ennek az összefésülésnek a jegyében egyébként szerda este egy olyan táblázatot is közölt a tárca az anyagban, amely tételesen bemutatja, hogy a gazdaság újraindítása jegyében a 6200 milliárd forintos, a GDP 12%-át kitevő hangzatos és bődületesen nagy keretbe pontosan milyen tételeket sorol be.
A gazdasági és költségvetési folyamatok változása miatt idénre „csak” 796,5 milliárddal magasabb, 2288 milliárd forintra emelt költségvetési hiánycél adódna, de a kormány valójában 3990 milliárdos idei deficitcélra kér parlamenti felhatalmazást a részletek kibontása nélkül, így összességében egy 1700 milliárdos csomagról dönthet majd saját hatáskörben a járvány elleni védekezésre és újraindításra hivatkozva a 2022-es választások előtti évben - rajzolódik ki a Költségvetési Tanács múlt heti hivatalos véleményéből és Kovács Árpád KT-elnök Világgazdaságnak mondott kedd délutáni szavaiból. Kedden délután egyébként meg is érkezett a parlament elé a 2021-es költségvetési törvény módosításának indítványa.
Frissítés: A kedden benyújtott, majd szerdán picit módosított költségvetési indítványból összességében az rajzolódik ki, hogy a közel 4000 milliárdos deficitben NINCS már plusz költségvetési mozgástér. Az új értelmező anyagunkat a témában itt érheti el.
A 6,5%-ról 7,5%-ra emelt idei GDP-arányos államháztartási hiánycélt két forrásból tervezzük finanszírozni: egyrészt olyan pénzekből, amelyekkel eddig nem számoltunk (uniós helyreállítási keret), másrészt a diszkontkincstárjegyek megnövelt kibocsátásával – mondta az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója a Reutersnek csütörtökön délután. Kurali Zoltán hangsúlyozta, hogy az ÁKK-nak nincs szándéka a hosszabb futamidejű kötvények megemelkedő kibocsátásával finanszírozni a magasabb hiányt, és továbbra sem terveznek idénre devizakötvény-kibocsátást, de egy jüankötvény kibocsátást nem zár ki, azonban jelenleg ezen sem dolgoznak.
Londoni pénzügyi elemzők véleménye szerint a Moszkva ellen csütörtökön bejelentett új amerikai szankciók lényeges vonása, hogy a csomag pénzügyi része nem érinti az orosz szuverén adósságeszközök másodpiaci forgalmazását, és ha ez a jövőben is így marad, az intézkedések piaci hatása várhatóan korlátozott lesz.
Rekordszintre nőtt az olasz államadósság februárban. Egyetlen hónap alatt 36,9 milliárd euróval emelkedett és elérte a 2643,8 milliárd eurót - közölte csütörtökön az olasz jegybank.
Több helyen is súlyos a helyzet.
Fehérre festik a síneket.
Cseles trükkel oldanák meg.
Trump bármelyik rossz pillanatában ráteheti a kezét az EU titkaira.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború eseményeivel.
Az invazív szúnyogfajok megjelenésével új kórokozók is felbukkanhatnak.
10 milliárd forintos támogatással mentenék meg a nyarat.
Így termelj, tárolj és válj le a hálózatról egyszer és mindenkorra!
