Úgy tűnik, hogy teljesen befuccsolt az államadósság elleni harc érdekében, civil kezdeményezésre felállított alap. Nemcsak az államadósság méretéhez, de még annak egyhavi növekményéhez képest is nevetséges összeg gyűlt össze, ami miatt kiábrándult és év végével lemond Horvát Tihamér, az alap elnöke. Mi pedig most megvigasztalnánk, hogy az általa irányított civil kezdeményezésnek egyébként sem volt túl sok értelme.
Közel négy év után ma sikeres államkötvény kibocsátást hajtott végre Görögország, hiszen a megcélzott 2,5 milliárd euró helyett végül a bő nyolcszoros túljegyzés (!) láttán 3 milliárd eurónyi forrást tudott bevonni. Az 5 éves euróalapú államkötvényt az igen erős vételi érdeklődés miatt a tegnap megcélzott 5-5,25%-os hozamsáv alatt, 4,95%-os hozam mellett tudta eladni a görög adósságkezelő.
"Kiváló tavalyi hiány és adósságszámok, elküldtük a hivatalos adatokat az Uniónak" címmel tart hétfő délután sajtótájékoztatót Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Banai Péter Benő költségvetésért felelős helyettes államtitkárral közösen.
Legyünk igazságosak, a bajok nem most kezdődtek. Az eladósodás, mint probléma végigkísérte Magyarországot a 20. században. Kétszer volt deklarált államcsőd, de sokkal többször vészesen csőd közeli helyzet. A 21. század eddig eltelt másfél évtizedének is az eladósodás a kulcsproblémája. A természeti erőforrásokban szegény, kisméretű és nyitott gazdasággal működő Magyarország kizárólag a saját erejére támaszkodva soha nem tudott hiteles befektetői célponttá válni. Az ország akkor kapott jelentős mennyiségű és relatíve nem túlságosan drága hitelt külföldről, és akkor jött az országba nagy volumenben a működőtőke (FDI), ha az ország mögött ott állt egy garantáltan fizetőképes támogató. A szocializmus idején ez a Szovjetunió és Kína volt, a rendszerváltás óta pedig az IMF és az Európai Unió.
A válság kezdete óta 100 milliárd dollárt fizettek ki a bankok az USA-ban bírságokra és peren kívüli megállapodásokra - számolta ki a Financial Times. Az összeg nagyjából annyi, mint a magyar államadósság. A bírságok több mint felét tavaly vetették ki a pénzintézetekre.
A nemzetgazdasági miniszter szerint a cél az, hogy növeljék a lakosság számára kínált állampapírok futamidejét. Varga Mihály erről azután beszélt, hogy a forgalmazás első napján, hétfőn felkereste a Magyar Államkincstár V. kerületi fiókját és az elsők között vásárolt a Bónusz Magyar Államkötvényből - tudósított az MTI.
Bár az Államadósság Kezelő Központ januártól gőzerővel elkezdte feltölteni a tavaly év végére ötéves mélypontra apadt állami pénzügyi tartalékokat, de ez a ma közzétett február végi állományi adat alapján egyelőre nem volt túl sikeres. A Magyar Nemzeti Bank statisztikai mérlege szerint ugyanis február végére az állam MNB-nél tartott betéteinek állománya 310 milliárddal 995 milliárd forintra visszaesett.
Brutális ütemben adósodott el a világ az elmúlt 6 évben - derül ki a Bloomberg friss gyűjtéséből. A globális adósságállomány 100 ezer milliárd dollár fölé nőtt. Közben a gyenge euróövezeti tagállamok rég nem látott alacsony hozamok mellett adósodhatnak el.
A 2014-2015-ös évek Magyarország számára kivételes lehetőséget biztosítanak - vélekedtek Magyarországról szóló átfogó elemzésükben az UniCredit közgazdászai. A tavaszi parlamenti választások után felálló - valószínűleg Fidesz vezette - kormánynak ezt a lehetőséget kellene megragadnia és olyan intézkedéseket kellene végrehajtson, amelyek javítják a magyar gazdaság potenciális növekedését. Konkrét javaslatokat is megfogalmaznak a szakértők, egyúttal azonban arra is figyelmeztetnek, hogy amennyiben a kormány halogatja ezeket a fontos lépéseket, akkor ismét az államadósság magas szintje és az adósságpálya fenntarthatósága kerül a figyelem középpontjába.
Az Államadósság Kezelő Központ a mai napon 68 milliárd forintnyi forrást vont be 3, 5 és 10 éves államkötvények értékesítésével. Bár a 151,5 milliárdos kereslet nem nevezhető rossznak, mégis kellemetlen tényként konstatálhatjuk, hogy meredek hozamemelkedés ment végbe.
A költségvetési hiány az elvárt 3% alatt lehet a következő években, azonban az adósságpálya esetében távolról sem ennyire kedvező a kép - olvasható ki az Európai Bizottság kedden megjelent elemzéséből. A brüsszeli szakértők most adták ki részletes jelentésüket a tavaly decemberi látogatásuk eredményéről.
A pénzügyi számlák előzetes adatai szerint az államháztartás nettó finanszírozási képessége 2013-ban a GDP -2,5 százalékát tette ki. Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága a GDP 79,0 százalékát érte el 2013 végén - áll a Magyar Nemzeti Bank ma megjelent előzetes pénzügyi számlák jelentésében. Az adósságot a negyedik negyedévben a nettó adósságfelvétel 17 milliárd forinttal növelte, míg a forint árfolyamváltozása 38 milliárd forinttal csökkentette. Az előzetes adatok szerint a háztartások nettó finanszírozási képessége 2013-ban a GDP 5,3 százalékát érte el.
Januárban 66,2 milliárd forinttal nőtt a lakosságnál levő magyar állampapírok állománya, amit leginkább a kamatozó kincstárjegyek értékesítésének köszönhetünk. Úgy tűnik tehát, hogy az Államadósság Kezelő Központ jól halad azon célja felé, mely szerint minél inkább csökkentené a külföldi részarányt a magyar államadósságban. 2013-ban 700 milliárd forint értékben vásárolt a lakosság magyar állampapírokat.
Körvonalazódnak a paksi beruházás és az azt finanszírozó pénzügyi megállapodás részletei. Az Oroszországtól érkező óriáshitel, majd az új blokkok működése/nyereségessége (mely várhatóan projektcégen keresztül valósul meg) lényegesen átírhatja az állam pénzügyeit. Az általunk vizsgált forgatókönyvek alapján azt mondhatjuk, hogy a projekt indulását követően a magyar államháztartás mozgástere leszűkül és lépéskényszerbe kerül a kormány, ha tartani akarja magát a eredeti céljaihoz és a törvényi előírásokhoz.
Csütörtökön ülésezett a Költségvetési Tanács, ahol a háromtagú szervezet elfogadta a 2014-es feladattervet. A Kovács Árpád elnök által vezetett testület a törvényileg kötelező feladatai mellett arra készül, hogy konzultál különböző tanulmányok elkészítéséről az MNB-vel, valamint a KSH illetékeseivel az EDP-jelentés összeállításának módszertani kérdéseiről egyeztet.
Önmagában nem a gyenge forint fogja megborítani a 2014-es költségvetést, ám a többi kockázattal együtt már okozhat fejtörést a kormánynak. A magasabb forintárfolyam megdobja az adósságrátát is és ezzel megint előkerül a magyar adósságszabály egyik furcsasága.
Ahogy tavaly, az idén sem alakulnak úgy a magyar gazdaság alapfolyamatai, hogy érdemben csökkenjen az államadósság. A kilátásokat ezen felül még az alacsony kormányzati betétállomány, a paksi projekt miatti további államadósság-növekedés, illetve a tartósan alacsony kamathoz társuló forintárfolyam-kockázat is tovább rontja.
Két állam között jött létre a szerződés a nukleáris energia biztonságos hasznosításáról és államközi hitelről van szó a megvalósítás esetében - jelentette ki Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár csütörtökön. Ezzel eldőlni látszik: a 10 milliárd eurós hitelkeret növelni fogja az államadósságot. Az államtitkár emiatt azonban nem aggódik. A beruházás ütemezésével fokozatosan érkeznek a hitel részletei. Azt is hangsúlyozta, hogy a piacinál alacsonyabb kamat mellett adja az orosz állam a hitelt, igaz azt is elismerte, hogy jelenleg a piacon nincs ilyen konstrukció.
Bár a legfrissebb kalkulációk szerint 2013-ban csak hajszálnyival csökkent a magyar GDP-arányos államadósság, de az összességében kedvező nemzetközi piaci hangulat oda vezetett, hogy mostanra közel 2 éves mélypontra bukott a magyar állam csődkockázati aggodalmát tükröző piaci mutató.
Rendkívül nagy mértékben, 871 milliárd forinttal estek tavaly novemberről december végére a magyar állam Magyar Nemzeti Banknál tartott betétei. Ez oda vezetett, hogy azok összege a 2008 őszén kirobbant válság, azaz az IMF hitelfelvétele óta a legalacsonyabb szintre esett. Komolyabb aggodalomra azonban nincsen ok, mert a pénztartalékok leapadása jórészt az állam tudatos stratégiájának az eredménye. A cél az volt, hogy a tavaly év végén fennálló államadósságot lejjebb tudja szorítani a kormány. Mivel az alkalmazott technika jórészt csak átmeneti hatású és mivel az Államadósság Kezelő Központ a múlt heti jelzése szerint eleve szeretné is feljebb tornászni a tartalékokat, így az említett pénztartalékok emelkedése várható az előttünk álló időszakban.
De mit jelent ez a cég eredményeinek?
Már látszódnak a magyar devizánál a túlvettség jelei.
Rendkívül érdekes folyamatok zajlanak a magyar villamosenergia piacon.
Holnap jön az amerikai inflációs adat.
Élőben tudósítottunk a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciájáról.
A keddi Checklist a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáról jelentkezik.
Tényleg felfelé bukott Szergej Sojgu?
Akár egymillió érintettje is lehet az új pályázatnak, aminek első körben 20 vagy talán 30 ezer nyertese lehet.
