Most hullik darabjaira a szállodaipar: ezt is Bill Gates kezdte

‹ 1 2 3 ›

Az árösszehasonlító oldalak forradalma

Az internet elterjedése és a közvetlen online értékesítés megjelenése nem minden területen fejtett ki egyforma hatást: a légitársaságok az elsők között adaptálták, míg sok hagyományos utazási iroda még évekig el volt maradva. 2013-ban Budapesten átlagosan még az összes szobaéjszaka csak negyedét, vidéken csak harmadát tették ki az online foglalások a BDO Magyarország 2014-es felmérése szerint.

Mára az ágazat a technológiával karöltve túllépett az offline értékesítésen, és (amellett, hogy egyébként egyre fejlettebb online értékesítési rendszerek jelennek meg a piacon), a paletta a szálláshely ismertetésétől az árak összehasonlításán és a fizetésen át az értékelésig terjed egyetlen felületen.

Varga Tamás, a Szallas.hu üzletfejlesztési menedzsere szerint a hasonló utazási aggregátoroldalak három nagyon fontos változást hoztak:

• Könnyű foglalás: A korábbi 24 órás visszaigazolási modellről egyre többen állnak át arra, hogy a foglalás elküldése után a lefoglalt szoba azonnal a felhasználóé.
• Jobb utazási döntések: Az aggregátoroldalak több ezer szálláshely ajánlatát teszik könnyen összehasonlíthatóvá, és ezzel jelentősen megkönnyítik az utazni vágyók választását. Az információk rendszerezésén több száz ezer valódi vendégvéleményt tesznek elérhetővé, illetve maga a listaoldal elrendezése is elsősorban a szálláshelyek korábbi népszerűségén alapul.
• Több inspiráció az utazásra: A színvonalas megjelenési formához tartozik a nagyon erős vizualitás és a jó minőségű szállásadói képek, ami ösztönzőleg hat az utazáson gondolkodókra.

Lassan a teljes utazás az okostelefon körül forog

Az internethasználat mellett a másik fontos trend, amihez a szektor szereplői kénytelenek alkalmazkodni a versenyképesség megtartása érdekében, a mobiltechnológia használata. A foglalásokat egyre többen bonyolítják mobiltelefonjukról, ezt látva több szereplő koncentrál erre a területre a termékfejlesztésnél. Ezzel párhuzamosan kiemelt trenddé vált a mobilmarketing: a Google 2015-ös tanulmánya szerint a desztinációs információk keresésének 60 százaléka a mobilon történik.

Az egyik legjelentősebb változás a szektorban abból fakad, hogy a technológia jelentősen felgyorsítja az utazásszervezési folyamatot, így csökkent a foglalás és utazás között eltelt idő

- tudta meg a Portfolio a Skyscannertől. Ma már sokkal több foglalás történik 30 napon belül, mint korábban, és ebben jelentős szerepe van a mobiltelefonok elterjedésének is: a Skyscannernél a foglalások több mint 40 százaléka okostelefonon történik.
Varga Tamás (Szallas.hu) szerint az okostelefonok elterjedése miatt a szállásfoglalásoknál is megfigyelhető a last minute foglalások térnyerése:

Ez egy olyan trend, amivel mindenképp számolnunk kell, mint ahogy azzal is, amit az ügyfélszolgálatunk már 1-2 évvel ezelőtt is tapasztalt: akár Horvátországba is indulnak úgy utazók, hogy az autóból telefonálva kérnek meg minket, hogy mire a tengerpartra érnek, foglaljunk nekik egy szállást.

A mobilmarketing és a helymeghatározáson alapuló mobilrendszerek alkalmazásának fontosságát támasztja alá az is, hogy a mobilpenetráció messze meghaladja a PC-penetrációt a fejlődő és a fejlett országokban egyaránt - derül ki a Budapest Corvinus Egyetem Turizmus Központ Tanszékének tanulmányából. Ezek mellett a mobil és a közösségi marketing ötvözése lesz az irány, olyan eszközök fejlesztésével, amelyek nagyon speciális vevői igényeket lesznek képesek kezelni a helyszínen, azonnal (real-time) és komplex, testreszabott csomagokat felkínálni, az ún. SoCoMo (social, context, mobile) marketing keretében.

A mobiltelefon tehát már most nagyon fontos eszköz a turizmusban, már csak az a kérdés, hogy milyen szinten tud integrálódni ebbe az iparágba: az összegyűjtött adatok felhasználása mennyire tud hozzátenni az ajánlatok személyre szabásához és a piac szegmentáláshoz, például a különféle tipikus felhasználói profilok azonosításában rengeteg lehetőség rejlik.

Mit adott a turizmusnak az Airbnb?

Az okostelefonok, tabletek és a szélessávú internet elterjedésével egy új fogalom jelent meg a gazdaságban: a sharing economy(magyarul közösségi gazdaság). Lényege, hogy a felhasználók megosztják egymással kihasználatlan kapacitásaikat, erőforrásaikat, ami lehet például tárgy, szolgáltatás vagy pénz. Mindezt on-demand jelleggel, vagyis a fogyasztási igény felmerülésekor azonnal, egy IT-platformon keresztül, bizalmi alapon. Ennek a kialakulása és terjedése többek között a fejlett digitális platformok és eszközök okozta technológiai robbanásnak köszönhető, amely minimalizálta a terjesztési költségeket. A turizmus kapcsán legtöbbször az Airbnb online piactér kerül szóba, amelyen szálláshelyeket lehet kiadni és lefoglalni.

Világszerte és Magyarországon is egyre népszerűbb ez a szolgáltatás, ami az ingatlanpiacot és a turizmust is felforgatta. 2016 augusztusában hazánkban 11500 aktív szereplő volt jelen az oldalon - ebből 8600 Budapesten -, ami 58 százalékos növekedés egy év alatt.

Andrew Verbitsky, a közép-kelet európai régióért felelős vezérigazgató úgy gondolja, a legfontosabb változás, amit az IT-technológia hozott a turizmusban, hogy az utazó a saját igényeire szabja az utazást, a járatfoglalástól, a szállásfoglaláson át a kis helyi kávézók felkereséséig, amelyek nem szerepelnek az útikönyvekben. Az Airbnb is épp azt teszi lehetővé, hogy egyedi helyszíneken szálljanak meg az utazók, ahol kicsit úgy érezhetik magukat, mintha helyi lakosok lennének.

A cég piaci részesedésének további növelése érdekében folyamatosan kísérletezik újdonságokkal, most is készülnek egy új izgalmas fejlesztéssel, de erről egyelőre nem árulnak el többet. Az Európai Parlament elemzése szerint eközben a klasszikus hotelek jelentős bevételkiesésről számolnak be a szállásmegosztó szolgáltatások növekvő népszerűsége miatt. Évről-évre rengeteg magánszemély kapcsolódik be a turizmusba az Airbnb-vel, lényegében bárki megteheti, mert minimális a belépési költség.

Nemcsak a lakáskiadók látnak ebben üzleti lehetőséget: számos hazai cég megjelent a piacon az üzemeltetéshez kapcsolódó szolgáltatásokkal. Vállalják a bérlőkkel való egyeztetést, a fogyóeszközök pótlását, a különböző szállásmegosztó oldalakon a lakás profiloldalának kezelését, a lakások átadását-átvételét és a takarítást, amiért nagyjából a bérleti díj 10-15 százalékát kérik el a Turizmus.com információi szerint.

• Címkék:
• információs technológia,
• makrogazdaság,
• ivsz,
• turizmus

• Így formálta át a turizmust az infokommunikáció.
• Aztán jöttek az okostelefonok és a sharing economy.
• Az e-utazók és a jövő: mi jön még?.