Őrült áremelkedés után idén visszarendeződhet a tejpiac

Kiemelkedő mértékben drágult tavaly a nyerstej és a tejtermékek is, a termékpályán végigvonuló áremelkedésnek több oka is volt. Ez részben adódott a viszonylag elégtelen európai termelésből, a megnövekedett költségekből, amelyet idehaza a forint gyengülése is kiegészített. Úgy tűnik, hogy a trendből decemberre kifogyott a lendület, és némi tétovázás után áresés következett be, amely végigvonulhat a termékpályán –

azaz a tavalyihoz hasonló módon, de ellentétes iránnyal megy végig az árhullám.

A vásárlók besokalltak

Az európai piacokon már januárban megkezdődött a tejfelvásárlási árak csökkenése. A meghatározó veronai napi jegyzés 55 eurócent alá esett, és míg a magyarországi tejfelvásárlási átlagár decemberben 222,42 forint volt kilogrammonként február egészében várhatóan 190 forint környékére esik majd az átlagár. Mindez persze a kulcsfontosságú alaptermékekben is megjelenik, az európai piacokon a legnagyobb árcsökkenést a vaj mutatta, amely január végéig 27 százalékot esett.

A jelenség hátterében több tényező áll, így például az elszálló energiaárak megszelídülése, de a legfontosabb faktor minden bizonnyal a keresletcsökkenés lehet.

A tejtermékek árai olyan mértékben emelkedtek 2022-ben, hogy a fogyasztók azt már sok esetben nem tudták elfogadni, és egyszerűen kevesebbet vásároltak. Ez Európa egészében egy viszonylagos túltermelést eredményezett, a felesleg egy része pedig import formájában Magyarországra érkezik. Idehaza a folyamat még kifejezettebb, a vevők egy része elfordult az olyan hagyományos tejtermékektől is, mint a vaj vagy a túró.

Az aszály sem segített

Igaz, tavaly Magyarország helyzete egyedi volt a súlyos aszály miatt.

Míg az Európai Unióban hozzávetőleg 1 százalékkal nőtt a tejtermelés, Magyarországon komoly visszaesés következett be a hőség, a szárazság és a nyomában bekövetkező tömegtakarmány-hiány miatt.

Ez a csökkenés a keleti országrészben elérte a 10 százalékot is, amely nagymértékű visszaesést jelent.

A tömegtakarmány a szemestakarmány mellett kulcsfontosságú a tejelő szarvasmarhák etetésében, ám a tavalyi aszály miatt a silókukorica és a többi erre alkalmas növényi alapanyag csak nagyon kis mennyiségben termett. A hiányra a termelők az állomány visszafogásával reagáltak, különösen az Alföldön. A tőkeigényes és biológiai okokból is lassan reagáló tejtermelés azonban általában képtelen azonnal követni a piaci változásokat, és a legtöbb szereplő ebben az alágazatban inkább hosszútávon gondolkodik.

Az energiaszámlán múlott minden

Bonyolult az összkép a tej termékpálya esetében, de termelői oldalról elmondható, hogy mindazok a szereplők, amelyek kellő hatékonysággal, nagy mennyiségben termelnek, továbbra is elhivatottak, kitartanak és fejlesztenek – mondta el a Portfolio-nak Szabó István, az OTP Bank Vállalati és Agrár Igazgatóságának ügyvezető igazgatója. Hozzátette: a feldolgozók esetében szintén számít a hatékonyság és a vállalkozás mérete, de tavaly a legfontosabb tényező esetükben az energiaár volt.

Akik nem a megugrott piaci áron vásárolták az energiát, hanem korábbi áron kötött, hosszútávú és kiszámítható szerződéssel rendelkeztek, nagyon jó 2022-es évet zárhatnak

– fogalmazott a szakértő.

„Ezek a szerződések ugyanis nem csupán kiszámíthatóságot jelentettek a gazdálkodásban, hanem védték is a feldolgozókat a piaci árváltozásoktól, a régóta nem látott, magas energiaáraktól.”

Akadálytalan drágulás után visszaesés

A termékpálya egészéről szólva Szabó István kifejtette: a tej, illetve a tejtermékek piacán a felvásárlási, átadási és a fogyasztói árak is nagyot emelkedtek tavaly.

Ezt a növekedést a termékpálya szereplői viszonylag problémamentesen tovább is tudták adni, hiszen az áremelkedés mögött valós, fundamentális okok álltak.

Úgy tűnik azonban, hogy a folyamat megállt, sőt, mintha visszafordulna.

„A megemelkedett fogyasztói árak hatására a vásárlók lényegesen kevesebb tejterméket vásároltak, közismert mindenki számára, hogy mennyibe került a trappista, a vaj.

Erre fogyasztáscsökkentéssel reagáltak a vevők, ami már az adatokban is kimutatható

– mondta el Szabó István.

Részben emiatt is alakult ki Európában tejfelesleg, amely szintén csökkenti az árakat, ráadásul az energiaárak is mérséklődnek a tőzsdén, amely enyhülést vetít előre az energiakrízisben is.

Agrárium 2023

A téma szóba kerül tavaszi mezőgazdasági rendezvényünkön is.

Információ és jelentkezés

Az erős forint fűti az importot

A szakértő szerint az erősödő forint éppen az árérzékeny fogyasztói elvárásokkal és az európai tejfelesleggel párosulva újból kedvez az importnak, a kereskedelmi szereplők igyekeznek minél alacsonyabb áron beszerezni a termékeket, és ilyenkor érthető módon a külpiacok felé fordulnak.

Szabó István ezért úgy véli, hogy a tej- és tejtermékárakban elindult egyfajta visszarendeződés, amely azonban nem azonnal érvényesül. „Idő kell, amíg a nyerstej és az energia árának csökkenése átmegy a teljes termékpályán, ráadásul az árstopok esetleges kivezetése a közeljövőben növelheti is az árakat az érintett termékek esetében.

Összességében azonban úgy látszik, hogy a tavalyi tejtermék-drágulás részbeni visszarendeződése várható 6-9 hónapos időtávon

– fogalmazott a szakértő.

Fotó: Getty Images