Meglepő felmérés: minden negyedik számlát késve vagy soha nem fizetnek ki Európában

Követeléskezelési trendek felügyeleti szemmel címmel tartotta előadását a Portfolio és az EOS közös konferenciáján Izer Norbert, a Magyar Nemzeti Bank pénzpiacokért és digitalizációért felelős ügyvezető igazgatója, amiből kiderült, hogy az MNB szeretné elérni, hogy annak ellenére, hogy az uniós NPL direktíva immár a magyar piacon is lehetővé tette a liberalizációt, a piacnyitás miatt ne erodálódjon a követeléskezelési piac magas színvonalú tevékenysége.

Az MNB képviselője előadásában átfogó képet adott a hazai követeléskezelési piac helyzetéről és a közelmúltban bevezetett szabályozási változásokról.

A pénzügyi vállalkozások piacán jelenleg 230 szereplő van, amelyek közül 129 rendelkezik vásárolt követelésállománnyal, amely körülbelül 300 milliárd forintot tesz ki.

Az előadó kiemelte, hogy a bankrendszerben folyamatosan csökken a nem teljesítő hitelek (NPL) állománya, amely mára 5% alá süllyedt. A pénzügyi vállalkozások esetében is stagnál a 90 napot meghaladó nem teljesítő állomány.

Pozitív fejleményként értékelte, hogy a pénzügyi vállalkozások teljes eszközállománya dinamikusan nő, 2020 és 2023 között 2200 milliárd forintról 3200 milliárd forintra emelkedett.

Izer Norbert beszélt az idén nyáron hatályba lépett új szabályozásról is, amely liberalizálta a hitelfelvásárlói piacot. Az új törvény (NHF) értelmében gyakorlatilag bárki vásárolhat nem teljesítő hiteleket az EU-ban, de ha a vevő nem minősül hitelgondozónak, akkor be kell vonnia egy engedéllyel rendelkező hitelgondozót.

Az MNB képviselője felhívta a figyelmet arra, hogy

november 12-től a függő ügynökök és kiemelt közvetítők csak hitelgondozói engedéllyel folytathatják tevékenységüket.

Végezetül ismertette az MNB új ajánlását, amely a professzionális piaci szereplőktől elvárja, hogy körültekintően járjanak el a követelések értékesítésekor, és olyan partnereket válasszanak, akik megfelelnek bizonyos technikai és biztonsági követelményeknek.

A következő előadásban Nagy Viktor, a BISZ vezérigazgatója beszélt a vállalati hitelezés aktuális helyzetéről és kilátásairól. Az előadás során bemutatott adatok és trendek alapján a szakember egy stagnáló hitelpiaci környezetet vázolt fel.

Egyre kevesebb vállalkozás rendelkezik hitellel, úgy tűnik, a vállalkozások főleg visszafizetők lennének, és szabadulni szeretnének a hiteleiktől

- emelte ki Nagy Viktor.

A BISZ adatai szerint jelenleg közel 1,085 millió vállalkozási hitelszerződést tartanak nyilván a Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR). Ezek közül nagyjából egyharmad a fennálló szerződés, a többi már lezárt. A szerződések 132 ezer vállalkozáshoz tartoznak, 36 milliárd forint leszerződött hitelösszegből 17,7 milliárd forint a fennálló tőketartozás.

Az új hitelek kihelyezése mind darabszámban, mind állományban stagnálást mutat 2021 óta. Az infláció figyelembevételével reálértékben még csökkenés is tapasztalható. A Magyar Nemzeti Bank alapkamatának alakulása jelentős hatással volt a hitelezési környezetre, de a kamatcsökkentések ellenére sem indult be igazán a hitelfelvételi kedv.

A kockázati eloszlást vizsgálva kiderült, hogy a kihelyezett hitelösszegek 60-70%-a alacsony kockázatú. A vállalatok számát tekintve ez az arány 50% körül mozog, és meglehetősen stabil. A nem teljesítő hitelek (NPL) aránya folyamatosan csökken a tőketartozás arányában, viszont darabszám szerint enyhe növekedés tapasztalható. Ez azt jelzi, hogy főként a kisebb hitelek válnak nem fizetővé.

A követeléskezelői piac számára nem túl kedvező a helyzet, mivel a bankok egyre több NPL állományt tartanak meg maguknak. A nem fizető hitelek átadása követeléskezelőknek jellemzően három év után történik meg.

Nagy Viktor összegzésében kiemelte, hogy a stagnáló hitelezés alacsony hitelfelvételi kedvvel párosul, és inkább a tőkeerősebb vállalkozások vesznek fel nagyobb értékű hiteleket. A követeléskezelő piac számára várhatóan tovább csökken majd az a vállalati hitelállomány, amit a bankok átruházhatnak.

Minden negyedik számlát késve vagy soha nem fizetnek ki Európában

Az EOS Faktor ügyvezető igazgatója, Lencsés Tamás ismertette a legfrissebb európai fizetési trendeket. A kutatás meglepő eredményeket hozott a vállalati szektor számláinak és követeléseinek alakulásáról. A legmegdöbbentőbb megállapítás, hogy jelenleg Európában minden negyedik számla késve vagy soha nem kerül kifizetésre.

Ez azt jelenti,

hogy a vállalatok által kibocsátott számlák 25%-ánál késedelmes fizetéssel vagy nemfizetéssel kell számolni.

Ugyanakkor országonként jelentős eltérések tapasztalhatók:

• Spanyolországban például minden harmadik számla nem kerül időben kifizetésre
• Magyarország az európai átlagnak megfelelő számokat mutat
• Szlovéniában és Bulgáriában 20-21% körüli a késedelmes vagy nemfizetés aránya
• Németországban a gazdasági helyzet miatt pesszimistább a hangulat, minden ötödik cég a fizetési morál további romlására számít

A késedelmes fizetéseknek súlyos következményei lehetnek:

• A vállalatok 25%-a elhalasztja vagy megállítja beruházásait emiatt
• Franciaországban és Szlovéniában minden 5. cég érezte már veszélyben a létét a kintlévőségek miatt

Magyarországon az átlagos fizetési határidő:

• Üzleti ügyfelek felé: 36 nap
• Magánszemélyek felé: 23 nap

A késedelmes fizetés a vállalatok szerint 67%-ban körbetartozás miatt történik és csak az esetek egyharmadában vélelmezik, hogy szándékos nemfizetés áll a háttérben.

A digitalizáció terén előrelépés tapasztalható:

• A cégek közel 80%-a valamilyen formában digitalizálta követeléskezelési tevékenységét
• Magyarország fejlettebb e téren, mint Németország, ahol minden 8. cég még manuális folyamatokra támaszkodik

A fizetési módok tekintetében:

• Magánszemélyeknél még mindig dominál a készpénz
• Cégeknél az utalás a leggyakoribb, de egyre elterjedtebb az azonnali utalás
• A BNPL (Buy Now Pay Later) megoldásokat tartják a legkockázatosabbnak

A fenntarthatóság egyre fontosabb szempont, a vállalatok elvárják partnereiktől az ESG minősítést.

A követeléskezelés terén a cégek 50%-a házon belül kezeli követeléseit, 30% vegyes megoldást alkalmaz, és kisebb arányban bíznak meg külső követeléskezelőt. A szakértő szerint a jövőben a kooperáció és az együttműködés lehet a kulcs a pénzügyi mutatók javításához és a fenntartható működéshez.

Dr. Keller Péter, az EOS Faktor csoportvezetője részletesen beszélt az EU 2021-ben elfogadott irányelvéről, és annak magyarországi átültetéséről. Az irányelv célja az NPL (nem teljesítő hitelek) állományok csökkentése és a követelésvásárlás, -kezelés egységesítése volt az Unióban. Magyarországon a 2025. évi 12-es törvény (NHF) ültette át az irányelvet.

Az irányelv liberalizálja a követelésvásárlást, és két új fogalmat vezet be: a hitelfelvásárlót és a hitelgondozót

- emelte ki Keller. A hitelfelvásárlás korlátozás nélkül végezhető, míg a hitelgondozás szabályozott, felügyelt tevékenység lesz.

Az új szabályozás kettősséget eredményezett: az NPL követelésekre az új törvény vonatkozik, míg az egyéb követelésekre továbbra is a HPT rendelkezései érvényesek. Ez érinti a kötelezettek jogait is, attól függően, milyen típusú tartozásról van szó.

A hitelintézeteknek adatszolgáltatási kötelezettségük van az MNB felé. Az engedéllyel rendelkező pénzügyi vállalkozásoknak nem szükséges hitelgondozási engedély. A megbízásos követeléskezelőknek 180 nap áll rendelkezésre az MNB engedély megszerzésére.

Az új szabályozás lehetővé teszi a határon átnyúló tevékenységet. Bármely EGT tagállamban nyilvántartásba vett hitelgondozó működhet Magyarországon, bejelentési kötelezettség mellett. Rövid távon várhatóan kiderül, hogyan alakul át a megbízásos követeléskezelés piaca. Hosszú távon kérdés, hogy a bankok és követelésvásárló cégek mennyire gondolják át üzleti modelljüket az új szabályozás fényében.

Győrfi Gábor, a QUALCO üzletfejlesztési igazgatója a mesterséges intelligencia (AI) követeléskezelésben való alkalmazásáról és annak kihívásairól tartott előadást, amelyben kiemelte, hogy bár az AI használata nem újdonság a szektorban, most új szintre lépett a technológia. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az AI alkalmazásánál kulcsfontosságú a gyakorlati haszon mérlegelése és a költséghatékonyság. A követeléskezelésben számos területen lehet AI-t alkalmazni, például:

• Prediktív modellezés
• Ügyfélkommunikáció (chatbotok, hangalapú asszisztensek)
• Döntéshozatal támogatása

Az előadó kitért az AI használatának kockázataira és szabályozási kihívásaira is. Az EU által bevezetett AI Act szigorú feltételeket szab a technológia alkalmazására, különösen az olyan érzékeny területeken, mint a követeléskezelés.

Győrfi szerint a sikeres AI-implementációhoz elengedhetetlen:

• Megfelelő adatminőség és adatkezelési gyakorlatok
• AI-érettség felmérése a szervezeten belül
• Célzott use case-ek kidolgozása mérhető KPI-okkal
• Fokozatos bevezetés és folyamatos mérés

Az előadó zárásként hangsúlyozta, hogy bár az AI jelentős lehetőségeket kínál a követeléskezelésben, a technológia alkalmazása megfontolt és felelősségteljes megközelítést igényel, különös tekintettel a szabályozási környezetre és az ügyfelek érdekeire.

Az otthonteremtési hitel miatt megugorhat a nem teljesítő hitelek volumene

A követeléskezelési piac jelenleg stabil állapotban van, a nem teljesítő hitelek (NPL) beáramlása stagnál, és a bankok kényelmes helyzetben vannak az értékesítés szempontjából – mondta dr. Barna Gábor Miklós, a CIB Bank speciális hitelkezelés és Mb. Workout vezetője a konferencia záró panelbeszélgetésén és hozzátette, hogy a vállalati követelések piacán nem tapasztalható jelentős mozgás, ami elsősorban annak köszönhető, hogy ezek a követelések rendkívül szűk termékpalettán mozognak.

A lakossági oldalon a bankok előnyös helyzetben vannak, mivel az NPL-állomány nem növekszik jelentősen. "Gyakorlatilag stagnál a nem teljesítő hitelek beáramlása. Ennek köszönhetően ma elég jó áron lehet értékesíteni, és nekünk is volt olyan csomagunk, amiért többet kaptunk, mint előzetesen terveztük" – mondta Fazekas Bence, a UniCredit Bank Hungary Monitoring & Collection vezetője. Bár a szakemberek évek óta várják a nagyobb NPL-beáramlást, de sem a korábbi 25%-os infláció, sem a gazdasági stagnálás nem hozott jelentős változást ezen a téren.

Az NPL-direktíva átültetése kapcsán a szakértők egyelőre nem látnak jelentős változást a piacon. A májusban megjelent jogszabály és a hozzá kapcsolódó MNB-ajánlások értelmezése dr. Hölczl Krisztina, az MBH Bank követeléskezelési ügyvezető igazgatója szerint még folyamatban van, és új piaci szereplők megjelenését sem tapasztalták eddig. A bankok továbbra is a bevált, engedéllyel rendelkező partnereikkel dolgoznak együtt, és meghívásos tendereket folytatnak le.

A végrehajtási törvény módosítása, amely a le nem vonható jövedelem összegét a minimálbér 60%-ához köti a korábbi fix összeg helyett, de Vaczkó-Kovács Orsolya, az MKK vezérigazgatója szerint ez elsősorban nem a banki hitelezést érinti, hanem inkább a közszolgáltatók számára jelenthet problémát. A követeléskezelők számára azonban ez jelentős hatással lehet a meglévő állományokra és a jövőbeni árazásra is.

A mesterséges intelligencia (AI) alkalmazása a követeléskezelésben még gyerekcipőben jár. Bár a szakemberek látnak benne potenciált, különösen az adatfeldolgozás és a viselkedésminták elemzése terén, a gyakorlati alkalmazást nehezítik az adatvédelmi kérdések és a szabályozói elvárások.

A jövő kihívásai között a szakemberek kiemelték a jelenlegi alacsony NPL-állomány mellett is az ütőképesség megőrzését egy esetleges következő válságra való felkészülés érdekében. Az otthonteremtési hitel kapcsán vegyes várakozások fogalmazódtak meg, de jellemzően lehetőséget látnak benne a szakértők, amely könnyen lehet, hogy felpezsdíti a nem teljesítő hitelek piacát. Dr. Bodzási Balázs, közjegyző, egyetemi docens a vállalati hitelek fellendülését várja, mert megítélése szerint a terület jelenleg rendkívül alul teljesít.  

Címlapkép forrása: Portfolio