Dadogó gazdasági növekedés plusz elszálló bérek: termelékenységnövelés nélkül nem jöhet ki a matek

A legutóbbi adatok szerint újra erőre kapott a béremelkedés üteme Magyarországon, és az időszakos lassulást követően visszakapaszkodott a 10% körüli tartományba. Ezzel párhuzamosan fél év után a foglalkoztatottak száma is felfelé indult. Mindez annak ellenére történik, hogy a makroadatok továbbra sem ígérnek túl sok pozitívumot, a szalagcímekben pedig nem ritkák a tömeges elbocsátásokról szóló híradások.

HR (R)EVOLUTION 2025 – Powered by Prohuman & Pénzcentrum

Minden, ami HR a Portfolio csúcsrendezvényén! Regisztráljon most!

Információ és jelentkezés

"Amikor azt halljuk, hogy a foglalkoztatás nő, javaslom, hogy mindenki vegye elő a KSH korfáját, ahol jól látszik, hogy idén is tízezer emberrel több fog nyugdíjba menni, mint ahány fiatal belép a munkaerőpiacra" – árnyalta a képet a Portfolio-nak Baja Sándor, a Randstad Csehországért, Magyarországért és Romániáért felelős ügyvezető igazgatója. A szakember szerint ez a különbség egyelőre nem okoz jelentős feszültséget, a helyzet a jövőben viszont súlyosbodni fog, különösen, amikor az 1975-ben született, nagy létszámú korosztály nyugdíjba vonul.

Az ellentmondás nyomában

A munkaerőpiac jelenlegi helyzetét a Randstad év eleji felmérése részleteiben vizsgálta. A megkérdezett mintegy 400 cégnek csak a fele számított árbevétel-növekedésre, és csupán 30 százalékuk tervezte bővíteni a munkaerő-állományát. Ezzel szemben 10 százalék leépítéssel számolt.

Külön figyelmet érdemel, hogy 13 százalékuk az úgynevezett "silent right sizing" stratégiát követi, amelynek értelmében a távozó munkatársakat nem pótolják. Ez utóbbi jelenség ugyanakkor lehetőséget teremthet a munka termelékenységének növelésére és a magasabb bérek kitermelésére.

Ez utóbbi két tényező kéz a kézben jár, aminek kapcsán Baja Sándor elmondta, hogy nehéz megmagyarázni, hogyan tudunk 10 százalékkal magasabb béreket fizetni, ha a GDP nem vagy alig növekszik. Két sajátos elem járulhat hozzá az említett ellentmondáson alapuló bérdinamikához, amelyek közül egyik a magas fluktuáció. A Randstad reprezentatív felmérése szerint ugyanis

a magyar munkavállalók 17 százaléka váltott munkahelyet az elmúlt félévben, a munkahelyváltás pedig általában 10 százalékos bérnövekedéssel jár.

A lassulás ellenére megvalósuló bérnövekedést egy másik fontos tényező is hajtja, mégpedig a gazdaság fehéredése. "Nagyon sokan kapnak minimálbért, és a kkv szektorra volt elsősorban jellemző, azt kipótolják készpénzben, ami láthatólag visszaszorulóban van" – magyarázta Baja.

A dolgozókért folytatott versenyben a kisebb vállalkozások is kénytelenek bejelenteni alkalmazottaikat, ami a statisztikákban bérnövekedésként jelenik meg, bár valójában nem jelent több pénzt a gazdaságban. Ez részben magyarázatot adhat arra is, miért nem látszik a fogyasztásban a gyors bérdinamika hatása.

Máshol nagyot ment a termelékenység, itthon sem úszhatjuk meg

A minimálbér emelése kapcsán Baja Sándor kiemelte, hogy a bolgárokon kívül Magyarországon a legalacsonyabb ez az érték az EU-ban, és a jelenlegi 300 ezer forint körüli összeg nem biztosít tisztességes megélhetést. Ugyanakkor elismerte, hogy a kkv-k számára kihívást jelent a béremelések finanszírozása, és a megoldás a munka termelékenységének növelésében rejlik.

Érdekes összehasonlítást tett a cseh és román gazdasággal, ahol kilenc év alatt jelentős bérkiáramlás és minimálbér-emelkedés történt, miközben a nemzeti valuták értéke stabil maradt.

Kilenc évvel ezelőtt ugyanúgy 5 lej, illetve 25 cseh korona volt egy euró, mint most. Amellett tehát, hogy náluk volt egy igen jelentős bérkiáramlás, illetve minimálbér emelkedés, a gazdasági szereplők rá voltak kényszerítve, hogy a termelékenységüket lépésről lépésre javítsák

– tette hozzá a szakember, aki rámutatott, hogy régiós versenytársainknál komoly infrastrukturális fejlesztések is végbementek, ami szintén segíti a hatékonyabb termelést.

AI, bérfeszültség és társai

A mesterséges intelligencia térnyerése ugyancsak jelentős hatással van a munkaerőpiacra, különösen a pályakezdők helyzetére. Baja Sándor szerint még csak az elején járunk ennek a folyamatnak, de már most látható, hogy az egyszerűbb feladatokat, például az IT iparágban a kódolást vagy az ügyfélszolgálati munkákat, egyre inkább átveszi az AI.

Ez különösen a Z generációt érinti, amelynek tagjai korábban elkényeztetettnek számítottak a munkaerőpiacon, most viszont nehezebben találnak munkát, és nagy a fluktuációjuk, mert gyakran nem kapják meg az általuk áhított állásokat.

Az adórendszer sajátosságai is hatással vannak a bérdinamikára, jegyezte meg Baja Sándor, miközben a bértranszparenciára vonatkozó előírások csak a közeljövőben éreztetik hatásukat. Itt van például a 25 év alattiak SZJA-mentessége, amely komoly bérfeszültségekhez vezet a munkahelyeken.

"A törvényhozót ez nyilván kevésbé hozza lázba, mint azt a munkáltatót, aki dolgozik egy bizonyos életszínvonalhoz hozzászokott huszonöt év alattival, majd amikor a munkavállaló betölti a korhatárt, egyszer csak egy komolyabb összeggel kevesebbet kap, és utána elvárja, hogy ne csökkenjen a bére az adómentesség megszűnését követően sem. Ez egy nagy probléma" − mutatott rá Baja Sándor.

Nyitottnak maradni

A külföldi munkavállalók kapcsán a szakember úgy vélekedett, hogy mind a fehér-, mind a kékgalléros szektorban szükség van a határon túlról érkező szakemberekre, különösen a speciális tudással rendelkezőkre. "Hogyha nem engedjük be azt a száz mérnököt, akinél elvárás, mondjuk, a brazil portugál ismerete, akkor a magyar háromszáznak sem lesz munkája" – érvelt Baja Sándor, hozzátéve, hogy

Magyarországnak érdemes lenne nyitottabbnak lennie a nagy hozzáadott értéket teremtő külföldi munkavállalók befogadására és hosszú távú letelepedésük támogatására.

Még több hasonló téma szerepel a HR (R)evolution 2025 – powered by Prohuman & Péncentrum konferencián.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images