A toborzási folyamatok zökkenőmentesítésében, de a piaci rések azonosításában is kitűnő szolgálatot tesz majd a mesterséges intelligencia. Összegyűjtöttük, hogy jelenlegi tudásunk szerint mi mindenben változtatja meg a munkahelyeket, és hogyan befolyásolja a fizetések szintjének alakulását.
Korosztálytól függetlenül egyre gyakoribb jelenségnek számít a munkahelyi stressz és kiégés, ami nem csupán egyéni szinten okoz nehézségeket, de a munkáltatókat is jelentős kihívás elé állítja az ebből adódó munka- és teljesítménycsökkenés miatt. A kiégés igen összetett probléma, melynek kialakulásában és kimenetelében bizonyos szempontból a munkavállalónak és a munkáltatónak is nagy szerepe van. Ezt a felelősséget felismerni és vállalni nem könnyű feladat. Honnan ismerhetjük fel a jeleket, és mit tehetünk a kiégés megelőzése, kezelése érdekében?
Ironikus, de az, hogy bizonyos szakmák képviselőit heroizálja a társadalom, oda vezet, hogy ezek az emberek sokkal kevesebbet keresnek, és az átlagosnál is jobban kizsákmányolják őket.
Komoly jelentősége van a nyári szezonban a hatékony, koncentrált munkavégzésnek, hiszen ilyenkor az ember sokkal hajlamosabb elkalandozni, ráadásul a kollégák egy (nagy) része jól megérdemelt szabadságát tölti. A klímaváltozás az alvásminőséget is alapvetően befolyásolja, ami kedvezőtlen hatással van a dolgozókra, így nagy feladat hárul a menedzserekre. A vezetőknek azonban számos lehetőségük van arra, hogy a kritikus hónapok átvészelését segítsék. Ha rugalmatlanok, akkor viszont meg is tudják nehezíteni ezt az időszakot.
A fluktuáció világszerte komoly kihívást jelent a szervezetek számára, mivel növeli a toborzásra és betanításra fordított költségeket, ugyanakkor csökkenti a termelékenységet. A probléma különösen jellemző az Y generáció körében: tudományos felmérések alapján a millenniumi alkalmazottak gyakrabban váltanak munkahelyet bármely más korcsoportnál. Mik a leggyakoribb okok, amelyek a felmondási szándék mögött állnak? Mit tehet a munkáltató, hogy igazodjon a munkaerő elvárásaihoz, és hosszú távon is kielégítő karrierlehetőséget nyújtson alkalmazottainak?
A munkavállalók majdnem fele (45%) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk (62%) pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt. Mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi őket, és 28% akár váltana is munkahelyet egy éven belül - derül ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.
Azon túl, hogy a politikai viták megterhelik a kollegiális kapcsolatokat, a beosztottak és a vezetők közötti összhang – vagy annak hiánya – e téren akár a foglalkoztatási döntéseket is befolyásolhatja. Mégpedig erősebben, mint a munkavállalók faji hovatartozásának vagy nemének kérdése. Egyes vállalatok már tiltják a politikai vélemények kinyilvánítását. Mindez pedig a termelékenységre is hatással lehet.
Az emberek több mint felét teljes munkaidőben visszarendelték az irodába munkáltatóik, ami jelentősen növelte a bejárók költségeit, a hatékonyságot és a társas kapcsolatokat azonban sok esetben előre lendítette, derült ki a Deloitte kutatásából. A hibrid munkarend tűnik az ideális megoldásnak - a Z- és az Y-generáció tagjai számára legalábbis mindenképp.
A közkeletű vélekedéssel szemben egyáltalán nem rontja a teljesítményt a hibrid munkarend, javítja viszont a vállalat megtartóképességét, mert jelentősen növeli a munkatársak elégedettségi fokát és alapjaiban változtatja meg a vezetők véleményét a home office intézményéről - derítette ki egy nagyszabású kutatás, amelyet a Nature publikált.
Hosszú és gyakori cigarettaszünetek, fiktív e-mailek, álértekezletek, munkaidőben születő blogposztok, kései becsekkolás, korai távozás - a munkavállalók ezerféle módon próbálnak kibújni kötelezettségeik alól. Mit tehet egy vezető - különösen nyáron -, hogy elejét vegye az ilyen próbálkozásoknak, és hatékonyabbá tegye csapatát?
Egy átlag amerikai jellemzően 5-7 alkalommal vált munkahelyet karrierje során – legalábbis ez derül ki az USA munkaügyi minisztériumának adataiból. A váltások általában abból fakadnak, hogy az adott személy valamivel nem elégedett a meglévő állásával kapcsolatban, vagy valami újat szeretnél kipróbálni. Gyakran azonban e két tényező keveréke is előfordul. De honnan lehet tudni, hogy eljött az ideje a váltásnak? Ezt járta körül karriertanácsadók és cégvezetők segítségével a worklife.news, amely négy árulkodó jelet sorolt fel, amelyekre érdemes figyelni, ha esetleg munkahelyváltáson törjük a fejünket.
Úgy tűnik elmúlt az az időszak, amikor csak úgy kapkodtak a felvehető emberek iránt a cégek. Az USA-ban és szerte Nyugat-Európában enyhült a munkaerőpiac feszessége, így a cégek egyre válogatósabbak lettek a toborzás során, ami az elhúzódó állásinterjúkon is meglátszik. A korábban megszokotthoz képest általában több fordulón is bizonyítani kell a jelölteknek, akik gyakran összetettebb megoldandó feladatokat is kapnak. Előfordul az is, hogy az állásinterjúk után még hosszú ideig jegelik a jelölteket, amiben az is szerepet játszik, hogy a gazdasági helyzet bizonytalansága miatt nem is biztosak abban a cégek, hogy feltétlenül be kell tölteniük egy újonnan megnyílt, vagy üressé vált pozíciót, inkább kivárásra játszanak.
Az irodákon belül kialakított – az elmélyült egyéni munkára alkalmas – kisebb elkülönített helyiségek iránti kereslet mintegy 20%-kal megnőtt a vállalatok körében a világ egyik legnagyobb építész cégének tapasztalatai szerint. A jelenséget az egyre jobban terjedő – a távmunkát és az irodai jelenlétet ötvöző – hibrid munkavégzés magyarázza, ugyanis a heti pár napot otthon dolgozó munkavállalók egyre jobban elvárják, hogy a kötelező bejárós napjaikon is olyan körülmények között dolgozhassanak, amely lehetőséget ad az elmélyült, nagyobb koncentrációt igénylő egyéni munkára is.
Sok Z-generációs munkavállaló az idősebb nemzedékek által megszokotthoz képest igen lazán kommunikál a munkahelyén. Ez nem mindig nyeri el a tetszését azoknak a cégeknek, amelyek próbálják megőrizni a munkahelyi kommunikáció korábban megszokott etikettjét, formálisabb jellegét. Mindamellett a Z-generáció által képviselt lazább stílus egyre jobban kezd teret nyerni a munkahelyeken. A britek több mint kétharmada például úgy véli, hogy az elmúlt öt évben – vagyis azzal párhuzamosan, ahogy a Z-generáció tagjaiból egyre többen léptek a munkaerőpiacra – megváltozott a munkahelyen történő kommunikálás módja, stílusa.
A távmunka és a rugalmas munkavégzés egyre szélesebb körű elterjedésével egy új kifejezés, a chronoworking is megjelent a munka világában, ami lényegében azt írja le, hogy az adott munkavállaló – amennyiben lehetősége van rá – munkaidejét a bioritmusához igazítja (legyen szó korán kelő pacsirtákról vagy éjszakai baglyokról), vagyis olyan napszakban dolgozik, amikor energiaszintje és koncentrációs képessége arra a legmegfelelőbb. A chronoworking lehetőségének biztosítása a munkáltatónak is megéri, hiszen a bioritmusának legjobban megfelelő időszakban dolgozó munkavállaló produktívabban látja el feladatát.
Furcsa módon az esetleges elbocsátásunk feltételeinek tisztázására a legjobb alkalom akkor kínálkozik fel, amikor éppen egy megpályázott új állásról tárgyalunk – vélik karrierszakértők. A jelenlegi feszes munkaerőpiac növeli a munkavállalók alkuerejét az állásinterjúk során, a végkielégítési csomag megtárgyalására a legjobb alkupozícióval a vezető beosztásban dolgozók, vagy olyan munkavállalók bírhatnak, akik egyedi – a munkaerőpiacon unikálisnak számító – készségekkel, képzettséggel rendelkeznek.
A kiszivárgás után megérkezett az első nyilvános videófelvétel.
A rendszeres tájékoztatási kötelezettségeinek elmulasztása miatt.
Minden utasa életét vesztette.
Cikkünk folyamatosan frissül.
És ehhez még nukleáris töltetekre se lenne szüksége.
Rekord magas volt a hiány most augusztusban.
Dénes Ferenc sportközgazdász és Karakas Ádám, a BCG partnere a Checklist hétvégi különkiadásának vendége volt.
Óriási tüntetések zajlanak az országban, a tűzszünet pedig csak nem akar összejönni.
