A távmunka és a rugalmas munkavégzés egyre szélesebb körű elterjedésével egy új kifejezés, a chronoworking is megjelent a munka világában, ami lényegében azt írja le, hogy az adott munkavállaló – amennyiben lehetősége van rá – munkaidejét a bioritmusához igazítja (legyen szó korán kelő pacsirtákról vagy éjszakai baglyokról), vagyis olyan napszakban dolgozik, amikor energiaszintje és koncentrációs képessége arra a legmegfelelőbb. A chronoworking lehetőségének biztosítása a munkáltatónak is megéri, hiszen a bioritmusának legjobban megfelelő időszakban dolgozó munkavállaló produktívabban látja el feladatát.
Furcsa módon az esetleges elbocsátásunk feltételeinek tisztázására a legjobb alkalom akkor kínálkozik fel, amikor éppen egy megpályázott új állásról tárgyalunk – vélik karrierszakértők. A jelenlegi feszes munkaerőpiac növeli a munkavállalók alkuerejét az állásinterjúk során, a végkielégítési csomag megtárgyalására a legjobb alkupozícióval a vezető beosztásban dolgozók, vagy olyan munkavállalók bírhatnak, akik egyedi – a munkaerőpiacon unikálisnak számító – készségekkel, képzettséggel rendelkeznek.
A Covid lecsengése, a home office-ból az irodába történő visszatérés óta az amerikai munkavállók mintegy harmadának volt munkahelyi románca – derül ki egy friss felméréséből. Egy másik kutatás pedig arra világít rá, hogy bár a munkahelyi párkapcsolatok kezelése nem mindig egyszerű a cégek számára, azoknak pozitív hatása van a dolgozók munkamoráljára, illetve cégük iránti elköteleződésére.
A munkavállalók megtartása, illetve a toborzás terén minél vonzóbbá válás érdekében az amerikai vállalatok sorra gondolják át a szabadságok kiadásával kapcsolatos politikájukat. Ennek keretében egyre elterjedtebb a cégek körében, hogy különböző élethelyzetekre (hozzátartozó ápolása, halála vagy gyermek születése esetén) fizetett szabadnapokat biztosítanak dolgozóik számára. Egyben az ilyen megoldásokat már alkalmazó vállalatok egy része egyre több szabadnap kiadását is tervezi.
Tíz évvel ezelőtt egy állásinterjú még úgy nézett ki, hogy a munkáltató interjúztatta a jelöltet, most sokszor előfordul – főleg a magasan képzett munkaerőnél –, hogy inkább az állásra jelentkező faggatja a munkaadót. Bár a hazai gazdaság lassulásával enyhült ez a trend, az továbbra is igen erősen jellemzi a hazai munkaerőpiacot – hangzott el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és PwC Magyarország által szervezett munkaerőpiaci konferencián. A jelenséget az is erősíti, hogy a cégek ma már nem egy lokális, hanem egy globális munkaerőpiacon versenyeznek a megfelelően képzett munkaerőért. Mivel ma már nagyon nehéz magas szintű szaktudással rendelkező szakembereket találniuk a cégeknek, így fontossá vált, hogy a vállalatok megfelelő mentoring rendszerrel rendelkezzenek a minőségi munkaerő kinevelésére.
A legnagyobb technológiai vállalatok már évek óta csökkentik a dolgozói létszámot világszerte. Az IT-szektor nehézségei Magyarországot is elérték: programozóiskolák dőlnek be, a fizetések alig nőnek, miközben itthon is vannak olyan cégek, amelyek leépítenek.
Egykor álom melóként emlegették a nagy technológiai vállalatoknál betöltött állásokat. A tech iparág vonzereje azonban mára jelentősen megfakult az utóbbi időben lezajlott elbocsátások, a juttatások megnyirbálása, valamint a home office lehetőségek korlátozása miatt. Az Indeed amerikai állásportál szerint a legjobb 25 állás idei listájára már csak három technológiai munkakör fért fel.
A munkavállalók 43%-a idén 5 és 10% közötti béremelésre számíthat. A Hays Hungary felmérése szerint a vállalatok idén kisebb emeléseket terveznek, mint tavaly. Ugyanakkor a legtöbben továbbra is érdemi munkaerőhiányról számolnak be, a nyitott pozíciókat egyre nehezebb betölteni.
Számos cégnél mostanában zárult le az éves teljesítményértékelések időszaka. Sok munkavállaló számára jellemzően ekkor derül ki, hogy előléptetik-e. Általában egy adott munkakörben eltöltött két év után gondolják úgy a munkavállalók, hogy már ideje lenne előrébb lépniük a céges hierarchiában. Sokan viszont csak úgynevezett "csendes előléptetést" kapnak, amikor a felelősségi körük úgy nő, hogy ahhoz nem adnak béremelést.
Ha elbocsátanak az állásunkból, azt legtöbben komoly tragédiaként éljük meg. De vannak, akik szerint ezt is meg lehet ünnepelni, és úgynevezett "kirúgásbulit" szerveznek maguknak, mivel elbocsátásukat életük új szakaszának nyitányaként értelmezik. Egy brit kutatás szerint a kirúgás is szerepel azon nem hagyományosan megünneplendő események top10-es listáján, amelyet az emberek Google kereséseinek adatai alapján állítottak össze. A jelenséget talán az is magyarázhatja, hogy mai jellemzően feszes munkaerőpiacon a megfelelő képzettséggel rendelkezők viszonylag hamar találnak egy új állást a kirúgásuk után.
2024 a négynapos munkahét éve lehet a brit kis- és középvállalkozások körében – állítja egy napokban megjelent felmérés. Az utóbbi időszakban világszerte egyre jobban terjedő munkarend koncepciójának lényege, hogy azzal a cégek egyszerre tudják javítani a munkavállalók életminőségét, illetve a termelékenységüket. A rövidített munkarend hívei szerint a heti három nap egybefüggő szabadnapot kapó dolgozó elégedettebb, boldogabb, a munkája iránt elkötelezettebb munkavállalóvá válik, amivel jelentősen csökken a fluktuáció mértéke. Egy globális felmérés szerint viszont a munkavállalói elégedettség fokozásának nem feltétlen a négynapos munkahét bevezetése a legjobb módja. A munkaórák, munkanapok száma helyett ugyanis fontosabb szereppel bír a munkával kapcsolatos élmények minősége, amit úgy is lehet értelmezni, hogy az emberek többsége azonos fizetés mellett inkább dolgozik egy számára kielégítő, jó munkahelyen öt napot, mint egy rossz állásban négyet.
Németországban a cégek közel 50 százalékkal több mesterséges intelligenciával (MI) kapcsolatos állást hirdettek meg tavaly, mint öt évvel ezelőtt – derült ki egy álláshirdetéseket elemző felmérésből. A kutatás azonban arra is rámutatott, hogy a konkrét szaktudáson kívüli soft skilleket (mint például a kreativitás, kommunikációs készség) megkövetelő álláshirdetések aránya is nagyon megugrott, közel megháromszorozódott az elmúlt öt évben. Ez a felmérés is azt mutatja, hogy a bár az MI-alapú eszközök egyre jobban terjednek a munka világában, azok nem fogják feleslegessé tenni az emberi munkaerőt, hanem csak kiegészítik azt.
A tavalyi év világszerte sok munkavállaló számára a home office-ból az irodába való visszatérést (return to office – RTO), vagy legalábbis e két munkavégzési forma ötvözetét, a hibrid modell bevezetését hozta el. HR-szakértők szerint az idei évnek már arról kell szólnia, hogy a cégek miként töltik meg valódi tartalommal a hibrid modellt, és növelik ezzel a dolgozók termelékenységét, hogy az RTO-előírások bevezetése ne csupán azt jelentse, hogy heti meghatározott napra visszarendelik az alkalmazottakat az irodába, ahol lényegében ugyanazt a munkát végzik el, amit távmunkában is el tudnának.
Egy magas érzelmi intelligenciával rendelkező főnök sokkal könnyebbé teheti a munkát, írja a CBNC cikke. Ha azonban olyasvalakinek dolgozol, akiből hiányzik ez a fajta empátia, az még azokat is felmondás gondolatával töltheti el, akik nem sértődnek meg könnyedén.
Mindenkivel előfordult már, hogy a munkaidő lejárta után is még órákat kellett dolgoznia, hogy befejezzen egy határidős munkát. Egy friss felmérés szerint azokat a munkavállalókat, akik valamilyen külső kényszer (például a főnökük elvárásának való megfelelés) miatt a hivatalos munkaidőn túl is dolgoznak, 20%-kal alacsonyabb termelékenység jellemzi azokkal szemben, akik a munkaidő leteltekor abbahagyják a munkát. Azok is produktívabbak, akik rendszeresen tartanak szünetet a munkájuk közben szemben azokkal, akik pihenőidő nélkül dolgozzák végig a napot. A hat országban felvett felmérés szerint a legproduktívabban dolgozók olyan időbeosztási (time management) stratégiákat használnak, amelynél az egyes munkafeladatok elvégzéséhez meghatározott idősávot rendelnek a napi rutinjukban.
Ha lejár a hivatalos munkaidejük, egy percet sem maradnak tovább; ha betegek, tényleg kiveszik a betegszabijukat; őszintén beszélnek a mentális problémáikról a munkahelyükön is; valamint lazán kommunikálnak a munkatársaikkal – HR-szakértők szerint ez jellemzi az 1990-es évek közepe és a 2000-es évek vége között született Z-generációt, amivel korábbi nemzedékek által követett munkahelyi normákat írnak felül.
A háború több sztárja is megjelent a listán.
Valami felfelé húzza az árakat.
Az Európai Unióban a kínai érdekeket leginkább támogató országokba látogat csak el az ázsiai világhatalom vezetője.
A CodeCool programozóiskola két vezetőjével beszélgettünk.
