Új magyar műhold állt pályára: áttörést hozhat az exobolygók felfedezésében

A mindössze 18,6 kilogrammos eszköz fejlesztésében kulcsszerepe volt a magyar alapítású űrvállalatnak, az C3S-nek, az adatok tudományos elemzésében pedig a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont szakemberei vesznek majd részt.

A műholdat múlt hét pénteken bocsátották fel a SpaceX Falcon 9 hordozórakétája állította pályára, a kaliforniai Vanderberg légibázisról induló Transporter-15 rideshare-misszió keretében. A brit Blue Skies Space és a magyar C3S közös fejlesztésű eszköze az üzembe helyezési szakasz után, várhatóan 2026 elején kezdi meg a célzott tudományos megfigyeléseket. A Mauve az ultraibolya és a látható fény tartományában (200–700 nanométer) végez majd spektrofotometriai méréseket.

Liftoff of Transporter-15! pic.twitter.com/LJurU40GNP https://t.co/LJurU40GNP

— SpaceX (@SpaceX) November 28, 2025

A hároméves fejlesztési munka eredményeként létrejött platformot a C3S biztosította. A vállalat látja majd el a műholddal felbocsátott műszerek integrálását és tesztelését, valamint az eszköz jövőbeni üzemeltetését is. A nemzetközi együttműködésben megvalósult projekt tudományos programja a csillagkitörésekre, a kettőscsillagokra, valamint a forró, fiatal égitestekre összpontosít.

A misszió kiemelt célja, hogy feltérképezze, a csillagaktivitás miként hat a körülöttük keringő bolygók légkörére és az életfeltételekre.

A HUN-REN CSFK STARK kutatócsoportja munkájának középpontjában az M-törpe csillagok állnak – ezek a Tejútrendszer leggyakoribb csillagai. A kutatók a flerek és a koronaanyag-kidobódások következményeit elemzik, mert az ismert Föld-típusú exobolygók többsége ilyen csillagok körül kering, és a gyakori kitörések akár a bolygók légkörének pusztulásához is vezethetnek.

Giovanna Tinetti professzor, a Blue Skies Space vezető tudósa és társalapítója szerint "a Mauve új ablakot nyit a csillagaktivitás vizsgálatára". Hangsúlyozta, hogy

a Földről nem megfigyelhető ultraibolya tartományban jobban megérthetjük, hogyan viselkednek a csillagok, és hogy a flerek miként befolyásolhatják bolygóik környezetét.

Hozzátette: "a hagyományos földi távcsövek nem alkalmasak ilyen mérésekre, ezért egy olyan műhold, mint a Mauve, elengedhetetlen ismereteink bővítéséhez".

A vállalat stratégiai céljairól Tessenyi Marcell vezérigazgató és társalapító úgy fogalmazott: "az a célunk, hogy az űrkutatási adatokat a lehető legszélesebb körben hozzáférhetővé tegyük". Közölte, hogy

a Mauve pályára állítás után átesik az üzembe helyezésen, majd 2026 elején kezdi meg az adatszolgáltatást a kutatók számára, és ugródeszkaként szolgál egy, az űrkutatási adatok iránti globális keresletet kiszolgáló műholdflotta elindításához.

Vida Krisztián, a konzorcium magyar tagja kiemelte, hogy az összegyűjtött adatok kulcsfontosságúak lesznek a jövőbeli exobolygó-missziók, köztük az Európai Űrügynökség PLATO és Ariel programja számára. Szerinte "a bolygók lakhatóságát nemcsak a méretük vagy pályájuk határozza meg, hanem központi csillaguk viselkedése is". A Mauve lehetővé teszi, hogy eddig nem látott részletességgel vizsgáljuk a csillagok ultraibolya aktivitását, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy megértsük, miként alakítják a csillagok a bolygóik légkörét és fejlődését.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio