Történelmi mérföldkőhöz érkezett az űrkutatás: először sikerült egy magáncégnek problémamentesen landolnia a Holdon. A texasi Firefly Aerospace Blue Ghost Mission 1 űrszondája vasárnap hajnalban szállt le sikeresen az égitest felszínén - tudósított a Techspot.
Az orosz űrkutatási hivatal, a Roszkoszmosz élén vezetőváltás történt, miután a Kreml csütörtökön menesztette Jurij Boriszovot, aki kevesebb mint három évig töltötte be a pozíciót – írja a Reuters.
A NASA tudósai az élet alapvető alkotóelemeit fedezték fel a Bennu aszteroida felszínéről gyűjtött mintákban. Az 500 méter átmérőjű objektum felszínéről 2023-ban sikerült a kutatóknak kőzeteket hazahozniuk, amelyekben most a DNS és az RNS építőköveiként szolgáló mind az öt nukleobázist, valamint a földi fehérjéket alkotó aminosavak döntő többségét is felfedezték. A szakemberek szerint azonban a kőzetekben talált aminosavak szerkezeti felépítésüket tekintve egy fontos tényezőben mások, mint a Földön élő organizmusokban megtalálható ugyanilyen molekulák - számolt be a kutatásról készült összefoglalójában a Nature.
A NASA Magnetospheric Multiscale műholdjai az univerzum váratlan szegmenséből érkező kozmikus hullámokat észleltek, amelyeket hangjelekké alakítva madárcsicsergésre emlékeztetnek. A kutatók ezeket a plazma kitöréseket kórushullámoknak nevezik, és először sikerült őket a Földtől több mint 100 ezer kilométer távolságban detektálni. A szakemberek szerint az új felfedezés számos kérdést vet fel a jelenség fizikájával kapcsolatban - írta meg az AP News.
Minden korábbinál jobban megközelítette a Napot kedden az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA Parker nevű űrszondája, ráadásul nagyobb sebességgel, mint amilyenre eddig bármely más, ember alkotta eszköz képes volt.
A Naprendszer két külső óriásbolygójáról, az Uránuszról és a Neptunuszról napjainkig keveset tudunk más, közelebbi égitestekhez képest. A NASA közel 50 éve útnak indított Voyager 2-es űrszondájának megfigyelései óta rejtély övezi például a két óriás belső szerkezetét és mágneses mezejét. Egy frissen megjelent kutatás elméletei szerint a két, Naptól távoli óriásbolygó belsejében hatalmas óceánok rejtőzhetnek, amely magyarázatot adhat a különleges mágneses mezőjükre. A tudósok szerint ez a hipotézis új megvilágításba helyezi a Naprendszer külső bolygóinak kialakulásáról és fejlődéséről alkotott tudásunkat - számolt be a New York Times.
A kínai Csuzsung marsjáró olyan geológiai jellegzetességeket fedezett fel a Mars északi féltekéjén található Utopia Planitia régióban, amelyek egy ősi óceán egykori jelenlétére utalhatnak. A Scientific Reports folyóiratban megjelent tanulmány szerint az azonosított felszíni formák és a talaj ásványi összetétele alátámasztják azt az elméletet, miszerint a vörös bolygó felszínét egykor víz borította. A kutatás eredményeivel kapcsolatban azonban sok kutató szkeptikus - írta meg a Newsweek.
Egy kínai marsjáró segítségével a tudósok újabb bizonyítékokat találtak arra, hogy a vörös bolygón évmilliárdokkal ezelőtt óceán lehetett. A kutatók szerint a marsjáró és a Mars körül keringő űrszondák által gyűjtött adatok olyan geológiai jellegzetességekre utalnak, amelyek egy ősi partvidék jelenlétét valószínűsítik. Az eredmények nem csak alátámasztják a marsi óceán elméletét, de annak fejlődési forgatókönyvét is felvázolják.
Az Európai Űrügynökség (ESA) a bolygóvédelmi program keretében felbocsátotta a Hera űrszondát. Az űrszonda célja, hogy egy korábbi kísérleti aszteroidaeltérítési teszt sikerességét, körülményeit elemezze - számolt be a Politico.
Egy Mars körül keringő űrszondának eddig soha nem látott részletességgel sikerült lefotóznia az Aganippe Fossa nevű kanyont vörös bolygón. Ugyan szurdok már közel egy évszázada ismert a csillagászok körében, egyelőre csak feltételezések vannak arról, hogyan jöhetett létre. Most először nyílt lehetőség arra, hogy ilyen közeli és részletes felvételeket készítsenek a képződményről - számolt be az IFLScience.
Kínának a történelemben először sikerült kőzetmintákat hazahoznia a Hold tőlünk távolabb eső oldaláról - írja a Reuters.
Tegnap sikeresen landolt a Hold "túlsó" oldalán a kínai Csang'o-6 nevű űrszonda, hogy kőzetmintákat gyűjtsön a Földet kísérő égitest eddig nem kutatott, rejtett oldalán. A Reuters osztotta meg a Kínai Központi Televízió landolásról készült felvételeit.
Kína úttörő küldetést indított a Csang'e 6 űrszondával, amelynek célja, hogy a Hold eddig kevéssé kutatott túlsó oldaláról gyűjtsön mintákat. A mintagyűjtés célja, hogy elősegítse a tudományos közösség ismeretanyagának bővülését a Hold geológiájáról és annak különbségeiről a Földhöz közelebbi oldalhoz képest - írta a South China Morning Post.
Működésbe lépett a SLIM (Smart Lander for Investigating Moon) japán űrszonda, amely január 20-án landolt a Holdon, de leszállása után energiaellátási problémák miatt egy időre ki kellett kapcsolni - közölte hétfőn a JAXA japán űrügynökség.
Leszállt a Hold felszínére az első japán űrszonda - jelentette pénteken a japán űrhivatal (JAXA).
India Napot megfigyelő űrszondája, az Aditya-L1 elérte célállomását 1,5 millió kilométerre a Földtől - közölte a Bloomberg.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Trump felszólítását követően jött az üzenet.
Egy fényképre figyeltek fel.
Hasznos, gyakorlati, érthető.
Nagyon gyorsan döntött a konklávé.
Egyre több befektető figyelmét vonzza az agrárium, ami a bizonytalan piaci környezetben az egyik legstabilabb növekedési pályát kínálhatja.
Mi áll a GDP-csökkenés mögött?
